Februárban még óvatosan fogalmaztunk: nem zárható ki a világjárvány kialakulásának veszélye. Nos, azóta tudjuk – világjárvány van. A megfékezésére hozott szigorú járványellenes intézkedéseket lassan megszokjuk. Amit viszont nehéz megszokni/megérteni: miért nem védekezik testünk erőteljesebben, miért alakul ki olyan gyorsan légzési elégtelenség?

mkmwelse.jpeg

Tudjuk, szervezetünknek van egy jól működő védekezőrendszere, amely képes a szervezetbe bekerülő idegen fehérjét, antigént felismerni, ellenanyagot képezni. Az ellenanyag a behatoló vírushoz kötődik, mintegy megjelöli azt. Az így megjelölt betolakodót pedig az arra specializálódott immunsejtek hatástalanítani tudják.
Miért nem működik ez a koronavírus esetében?

Működik, csak nem elég gyorsan és hatékonyan. Tudjuk, hogy a Vuhanban felbukkant vírus a koronavírusok egy teljesen új változata, az emberi védekezőrendszer számára eddig ismeretlen vírus. Viszont a test immunválasza, védekezése attól is függ, találkozott-e már ilyen antigénnel. Mert ha már találkozott, a „határőr” immunsejtek gyorsan felismerik, és azonnal mozgósítják a „rendőrséget”, az ellenanyagot termelő sejteket. Az ellenanyagok pedig hamarosan végeznek a „határon” átjutott betolakodókkal. Ez az ún. másodlagos immunválasz. Sajnos, a koronavírus esetében csak ún. elsődleges immunválaszra van lehetőség, amely jóval lassúbb, elhúzódóbb folyamat. Ez érthető, hiszen előbb meg kell „ismerkedni” az új antigénnel. Nincsenek ún. memóriasejtek, amelyek emlékeznek a korábbi behatolásra. Több időbe kerül az ellenanyag-termelő sejtek létrehozása is. Ráadásul a termelt ellenanyag mennyisége is jócskán alatta marad a másodlagos immunválasz során termelt mennyiségnek.

S ne feledjük el azt sem, hogy az idős embernek az immunrendszere is idős: lassabban, kevésbé intenzíven reagál. 

Ezért kezdetben az éppen beinduló elsődleges immunválasz nem képes megállítani a vírus invázióját. Egyre több vírus jut el a tüdő sejtjeihez. S ha már a vírus bejutott a sejtbe, arra „kényszeríti” azt, hogy újabb és újabb vírusokat készítsen. Vagyis a vírus kizsákmányolja a sejtet, hiszen a készülő új vírusok a sejt anyagaiból épülnek fel, és az ehhez szükséges energiát is a sejttől veszik el. Így az építőanyagait és energiatartalékait elvesztő sejt belepusztul a fertőzésbe. S ha elpusztulnak a tüdősejtek, nincs mivel lélegezni, vagyis kialakul a nehézlégzés, a légzési elégtelenség. Ezt a légzési elégtelenséget csak a lélegeztetőgépre helyezés „gyógyíthatja”. A géppel való légzés ideje alatt beindulhat, felerősödhet az ellenanyag-termelés, és az immunrendszer teljesítheti feladatát.

Ne feledkezzünk meg azonban arról, amit fentebb már jeleztünk: nem biztos, hogy az idős ember immunrendszere képes lesz megbirkózni az agresszív vírussal. Ugyancsak kétes kimenetelűvé válhat a küzdelem akkor, ha a beteg tüdejét évtizedeken át károsította a dohányzás, netán gyengíti még a koronavírus-fertőzés idején is.

Rövidre zárva: a most zajló világjárvány idején hatványozottan érvényes a sokak számára elcsépelt tanács: jobb megelőzni – szájmaszkkal, otthon maradással – a fertőzést, mint abban bízni: lesz elég lélegeztetőgép.

Dr. Kiss László

Kapcsolódó írásunk: A görbe kilaposítása

web-bannerek-hirlevel-02.jpg