Tisztelt Szerkesztőség! Nagy érdeklődéssel olvastam a Milyenek a férfiak c. írásukat, majd az erre reagáló olvasói leveleket. Minden igaz, amit leírtak.
Hagyjuk meg a férfit férfinak, alkotónak, és ha elvégez valamit, akkor dicsérjük meg. Mert a férfit folyamatosan dicsérni kell.
Annyit szeretnék még hozzátenni, hogy a folyamatos kommunikáció nagyon fontos a párkapcsolatban. Ha valami nem tetszik, rögtön meg kell mondani, aztán vagy tanul belőle a másik, vagy nem. Akkor el tudja kerülni az ember, hogy azt mondja a párja: „Hát, nem is tudtam, hogy te ezt érzed. Miért nem mondtad?!“ És azt mondja erre a másik: „Azért, mert soha nem kérdezted!“
Ha állandóan azon agyalunk, hogy már húsz éve együtt élünk, miért nem úgy gondolkodik a férjem arról a dologról, ahogy én, akkor vesztett ügyünk van.
Kár erre fecsérelni az energiát, mert egy férfi soha nem fog úgy gondolkodni, mint egy nő, pontosan azért, mert férfi. Attól, hogy húsz vagy több éve mellettem él, még nem fogja kitalálni a gondolataimat. Várjuk el tőle, hogy figyeljen ránk, de meg kell mindig mindent mondani, hogy mit szeretnénk.
Ne keressük a konfliktust, menjünk elébe a dolgoknak. Ne azon morfondírozzunk, hogy vajon eszébe jut-e a házassági évfordulónk, ha tudjuk, hogy ez nem az erőssége. A bölcs asszony azt mondja: Drágám, jövő héten szerdán házassági évfordulónk van. Ugye, tudod?
Van egy énvédő mechanizmusa az embernek. Tudom, ha ezt fogom lépni, vagy ezt fogom mondani, akkor abból vita lesz. Akkor kicsit próbálok állítani magamon. Akárhogy csűrjük-csavarjuk, szükség van a férfiakra. Ők másak, úgy kell őket elfogadni.
De azt, hogy velünk szemben tisztelettel legyenek, gyerekkortól kell beléjük nevelnünk. Mert van egy ilyen mondás: ahogyan a fiú beszél az anyukájával, úgy fog beszélni a feleségével is. És nem véletlenül jött ez a mondás. Amikor dühösek vagyunk a férfiakra, egy kicsit arra kell gondolnunk, hogy őket is csak nő nevelte.
Kedves Olvasóink! Továbbra is várjuk leveleiket! Amennyiben szeretnék velünk és olvasóinkkal megosztani örömüket, bánatukat, problémáikat, szívesen állunk az önök rendelkezésére: akár névtelenül vagy álnéven is írhatnak. Kérjük, az ímél tárgya ,,LEVÉLTITOK'' legyen!
Ímélcímünk: office [at] ujno.sk
