A poharas desszertek kiválóan hangolható, elegáns finomságok. Bármilyen alkalomra megfelelnek – akár egy otthoni, karanténos bekuckózást is képesek megédesíteni.

Általában nem kell túl sok idő az elkészítésükhöz. Kiválasztunk egy – az alkalomhoz vagy a hangulatunkhoz illő – szép poharat (legyen az kecses, elegáns, öblös, rusztikus, kistálka, pezsgőspohár vagy kehely), és megtöltjük valamilyen finomsággal, gyümölccsel, tejszínhabbal, karamellával, angolkrémmel, csokipudinggal, sőt, még a somlói galuskát is belevarázsolhatjuk... Szóval a pohárdesszert-variációk tárháza kimeríthetetlen. Két nagy klasszikust és két nem szokványost ajánlunk!

poharkrem-kezdo.jpg

PANNA COTTA PORTÓI LIKŐRÖS MÁLNAVELŐVEL

Ez a desszert néhány kitűnő, ám mégis egyszerű hozzávaló harmonikus összhangjáról szól. A tejszín kényeztető lágysága hozzá a kulcs. Ebbe a lágyságba kiválóan belesimul a vanília és a cukor íze. S ne feledkezzünk meg a titkos hozzávalóról: a zselatin összetartó erejéről. Ennyire egyszerű, ennyire letisztult. A fehér ízhez pedig egy kis tűz, mondjuk, portói likőrben főzött málna illik...

Hozzávalók a panna cottához (4 személyre):

300 ml tejszín
200 ml zsíros tej
25 g cukor
1/2
vaníliarúd (félbevágva és a magjai kikaparva)
ízesítetlen zselatin – 500 ml folyadékhoz megfelelő mennyiség (lehet zselatinlapot is használni, ebből kb. 3 kell)

Panna cotta elkészítése:

A legjobb, ha követjük az általunk vásárolt zselatin használati utasításait. A tejszínt, a tejet és a cukrot a félbevágott vaníliarúddal és kikapart magjaival összekeverjük, és az egészet forrásba hozzuk. Ehhez adjuk a zselatint. Ha ezzel megvolnánk, akkor osszuk szét a finom elegyet 4 tálkába. Hagyjuk kissé kihűlni, aztán tegyük be a hűtőbe még pár órára.

Ha egy elegáns, könnyed, simogató kis desszertre vágyunk, akkor a panna cotta a tökéletes választás. Észak-Itáliából származik, onnan, ahol a világ legjobb tejszíne található. Ez a titok nyitja.

Hozzávalók a portói likőrös málnavelőhöz:

200 g málna (fagyasztottból készítem)
1 ek. méz
1 dl portói likőr vagy édes vörösbor (tetszés szerint bármilyen fajta lehet)

Málnavelő elkészítése:

A málnaszemeket – a fagyasztóból kivéve – egyenesen egy lábasba teszem, nyakon öntöm a likőrrel, megcsorgatom az aranyló mézzel, és lassan hevíteni kezdem. A málnaszemek gyorsan megadják magukat, és levet eresztenek. Hagyjuk pár percig, aztán, ha túl sok a lé, kiszedjük a málnaszemeket, és a lábasban maradt levet lassan, nagyon lassan forraljuk, hogy a felesleg elpárologjon. Hadd sűrűsödjön – tobzódjanak az ízek. Mikor már elérte az enyhén szirupos állagot, visszaküldjük bele a málnákat, és kész. A hűtőben időzött és megdermedt panna cottát egy csinos tányérra kicsalogatjuk a tálkájából (rövid időre forró vízbe mártjuk a tálkát, és így könnyedén kicsusszanthatjuk belőle a pannát), és megkoronázzuk egy jó kanál málnavelővel. Csodálatos látvány a fehér és a málnapiros találkozása. És az ízek! A nyugtatóan simogató, édeskés-vaníliás tejszín ízét felborzolja a fanyar málna huncutsága... Tökéletes!

barsonyos-poharkrem.jpg

CRÉME BRULÉE

Szokta az ember lánya mondogatni, hogy a jóra várni kell... Nos, a créme brulée (is) pontosan ezt igazolja. Olyan, de olyan mennyei finom, viszont kell rá várni, az biztos. Dicséretére legyen mondva, hogy a krémalap összeállítása roppant egyszerű, röpke 7-8 percet vesz igénybe. Ez még rendben is van, de aztán kezdődik a maraton... A sütőben egy kicsit vízfürdőztetni kell, majd, ha kész, várni, míg hűl, hűdögél. És amikor  már attól a pillanattól nem bírunk magunkkal, hogy a vaníliaillat a levegőbe kerül, el lehet képzelni, milyen nehéz kivárni azt a pár órát, amíg odajutunk, hogy a kiskanalunkkal óvatos mozdulattal feltörjük a roppanós karamellréteget, és merítünk a krém lágy mélyéből... és végre megkóstoljuk... csak ismételni tudom magam: mennyei!

Hozzávalók a keverékhez:

5-6 db tojássárgája
65 g kristálycukor
400 ml zsíros tejszín
1 db vaníliarúd

Hozzávalók a karamellizáláshoz:

6 dkg barnacukor

A neve alapján francia desszertről van szó, de megtalálható a katalánoknál és az angoloknál is. Teljesen mindegy, milyen származású, mert kellemes színe, édes íze, krémes, selymes állaga – a roppanós karamellréteggel a tetején – igazi remekművé teszi.

Elkészítés:

Melegítsük elő a sütőt 150 fokra. Öntsük a tejszínt egy lábasba. Hosszában vágjuk ketté a vaníliarudat, kaparjuk ki a belsejét, az apró magocskákat. Ezzel kiszabadítottuk a vaníliaillat és -íz lelkét. Ezt tegyük bele a tejszínbe, mindent, a vaníliarudat és a belsejét is. Lassú tűzön melegítsük forráspontig, majd hagyjuk kicsit hűlni. A hő hatására a vanília még inkább érezteti isteni illatát. Ez teljesen átjárja a tejszínt is, meg a konyha légterét is betölti. Egy tálban jól keverjük össze a tojássárgáját a cukorral.

Ehhez szépen fokozatosan adjuk hozzá a tejszínt, amelyből előzőleg kivettük a vaníliarudat, és az egészet jól keverjük el. Szűrjük át sűrű szitán a keveréket, ezzel minden csomócskától, vaníliadarabtól megszabadulunk. Ha képződött rajta hab vagy buborék, azt egy kanállal húzzuk le. Öntsük a keveréket 4-6 tálkába. Készítsünk elő egy magasabb falú tepsit, amelybe beleférnek a tálkák. A tepsi aljára terítsünk konyharuhát, majd rakjuk bele a tálkákat, és öntsük fel vízzel. Akkor megfelelő a vízfürdő szintje, ha a víz a tálkák feléig ér. Nagyon ügyeljünk, hogy ne kerüljön egy csepp víz sem a krémbe!

creme-brulee.jpg

Ezt a kompozíciót tegyük a sütőbe, és süssük addig, amíg a szélén és a tetején már szilárd lesz a massza, de a belseje még rezgős. Ez kb. 40-50 perc. Vegyük ki a tepsit a sütőből, majd óvatosan a tálakat a vízfürdőből, és hagyjuk hűlni először szobahőmérsékleten, majd a hűtőben. Ez pár órát vesz igénybe. Tálalás előtt szórjuk meg a tetejüket kristálycukorral, ne túl vastagon. Ha van cukrászpisztolyunk, akkor azzal karamellizáljuk meg a tetejét. Érdemes egyet beszerezni! Ha nincs pisztoly, akkor a tálkákat újra be kell küldenünk a sütőbe, ezúttal 200 fokba, hogy a cukor hirtelen karamellizálódhasson. Hát igen, a jóra várni kell, de bizton állítom, hogy megéri.

hirlevel_web_banner_1_109.jpg

SÜTŐTÖKÖS POHÁRKRÉM

Ez aztán hallatlan! Zöldségből édes desszertet? Igen! A sütőtök az valami olyan csoda, hogy még desszertalapanyagnak is megállja a helyét. Olyan édes, olyan selymes, és olyan odaadóan egybeolvad a vaníliával és a fahéjjal, hogy ezt a lehetőséget nem szabad kihagyni!

Hozzávalók:

400-500 g sütőtök – édesebb fajtájú
1 db csillagánizs
1 mokkáskanál fahéj
2-3 szem kardamom
1/2 rúd vanília
2-4 ek. cukor vagy méz – ízlés szerint
100 ml víz
250 g mascarpone
250 ml zsíros tejszín
poharanként 2-3 db zabkeksz (jó ropogós, zabos, pirított magvas)
pirított pisztácia, mogyoró vagy mandula – tetszés szerint

Elkészítés:

A sütőtököt megtisztítjuk, apróbbra felkockázzuk. Egy szép nagy lábasba küldjük, s hozzáadjuk a fűszereket, a cukrot vagy a mézet, öntünk alá egy kis vizet, és lefedve puhára pároljuk. Ha elég puha, erősebb lángra kapcsolunk, és elforraljuk a levét, majd hűlni hagyjuk, eltávolítjuk a fűszereket, leszűrjük, és selymes krémmé-pürévé turmixoljuk. Turmixolás közben fokozatosan hozzáadjuk a mascarponét. A zsíros tejszínünket habbá verjük, és ezt a csodás habot érzéssel hozzákeverjük a mascarponés-sütőtökös pürénkhez, melytől még lágyabbá, lazábbá és simogatóbbá válik. A poharak aljára durvára tört zabkekszet morzsolunk, erre halmozzuk a krémet, és a tetejét megkoronázzuk a pirított, tört pisztáciaszemekkel. Ha tejszínhab-rajongók vagyunk, akkor tehetünk a pohárba még habot – felváltva rétegezhetjük a sütőtökkrémmel –, így még mutatósabb. Szinte azonnal fogyasztható!

sutotokos-poharkrem.jpg

BÁRSONYOS POHÁRKRÉM

A cékla is hasonlóan hálás alapanyag, még egy pohárkrémhez is. A fűszerek, a mascarpone és egy kis tejszín nagyon szépen harmonizálnak benne. A színe csodaszép, természetesen élénk, az állaga bársonyos és krémes.

Hozzávalók:

400-500 g nyers cékla
1/2 mk. őrölt fahéj
2-4 db szegfűszeg
1/2 rúd vanília
2-4 ek. cukor vagy méz – ízlés szerint
100 ml víz
250 g mascarpone
250 ml zsíros tejszín
100 g fehér csokoládé
poharanként 2-3 db zabkeksz
fehércsoki-forgács a díszítéshez

panna-cotta_0.jpg

Elkészítés:

A céklát megtisztítjuk, lereszeljük, megfűszerezzük, és puhára pároljuk. Hasonlóképpen járunk el, mint a fenti receptben a sütőtöknél. Ha elég puha, hűlni hagyjuk, eltávolítjuk a fűszereket, leszűrjük, és selymes krémmé-pürévé turmixoljuk. Ezen a ponton gondolunk a tálalásra: a csodás színű masszánkból félreteszünk 2-3 evőkanálnyit, ami később nagyon jól fog jönni. A fehér csokoládét mikrohullámú sütőben megolvasztjuk. Ismét beindítjuk a turmixolást, s közben fokozatosan hozzáadjuk a mascarponét és az olvadt fehér csokit. A zsíros tejszínünket habbá verjük, és hozzákeverjük a mascarponés-céklás pürénkhez. Ettől nemcsak lágyabbá válik, hanem még finomodik, szelídül a színe is. Nem marad más hátra, mint hogy tálaljuk. Türelmetlenek azonnal fogyaszthatják, de jót tesz neki pár óra a hűtőben. Az ízek csodásan összebarátkoznak.

Kapcsolódó írásunk 
Cookies