Az amerikai egészségügyi biztosítási rendszert már sokan rendbe akarták tenni – többek között Hilary Clinton is, de ő is szépen belebukott. Igazság szerint Amerikában minden lehet az ember, csak beteg ne legyen, mert akkor elérkezett számára a világvége...

Az Egyesült Államokban emberek millióinak nincs egészségbiztosítása. Akinek nincs, annak egy éjszaka az ügyeleten 10 000 (!) dollárjába kerül. Aki rákos lesz, azzal a biztosító felbontja a meglevő szerződést is, mert nem rentábilis! Ez a kemény valóság. De állítólag már csak 2014-ig.

amerikai-egeszsegugy-kezdo.jpg
(© Matt Kenyon)

A valós helyzet

Márta a saját bőrén tapasztalta az amerikai biztosítás faramuciságát: „2003-ban csúnya légcsőgyulladást kaptam Floridában. Ugatva köhögtem, és minden lélegzetvétel fájt. Vártam, hogy a századik aszpirin végre hatni kezdjen, mert ha nem, el kell mennem orvoshoz. A bankautomatából fájó szívvel kiveszek 200 dollárt. Ennyibe kerül a vizsgálat és az antibiotikum. Mert – mint további 45 millió amerikainak – nekem sincs egészségbiztosításom.

Egy évvel később megismerkedtem leendő férjemmel. Neki sincs biztosítása. A kis marketingcég, ahol dolgozik, a nőtlen alkalmazottaknak nem köt egészségbiztosítást. Beteg gyomrát a férjem utálatos gyógyteákkal kezeli. A gasztroenterológiai kivizsgálás több száz dollárba kerül, és ha, ne adj’ isten, találnak valamit, az kész világvége. A műtét és az utókezelés több százezer dollárt is kitesz. Jobb nem tudni semmit.

Az USA az egyetlen fejlett állam a világon, amelyik nem biztosítja lakosai számára az egészségügyi biztosítást. A szerencsésebbek számára a munkahelyük köt biztosítást, ez a nyújtott előnyök egyike. Az egyik cég többet fizet az alkalmazottakért, a másik kevesebbet. A cégek 38 százaléka egyáltalán nem járul hozzá az alkalmazottak egészségbiztosításához. Azt az embernek magának kell megvennie. Egy valamirevaló biztosítás havi 250 dollárba kerül.

Ezért a legtöbb embernek, a kis családi vállalkozások, a szolgáltatóipar alkalmazottainak, a mezőgazdaságban és építőiparban dolgozóknak, a kisvállalkozóknak nincs egészségbiztosításuk. Sem az egyetemistáknak, sem a munkanélkülieknek, sem a gyerekeiknek...”

Ahol csak hazudni érdemes

„2004 tavaszán teherbe estem. Barátnőm gratuláció helyett azt mondja: 5000 dollárral lettél szegényebb... Ennyibe kerül a terhestanácsadás és a szülés. Ha minden rendben lesz. A császármetszés 10 000 dollár. Az összes spórolt pénzem. Utazzam haza? Más megoldást keresek. A legszegényebb terhes nők számára létezik egy föderális program, amely megtéríti a szüléssel kapcsolatos kiadásokat. Valamikor a hetvenes években vezették be, amikor kiderült, hogy az otthon szülő asszonyok esetében olyan nagy az anya- és csecsemőhalandósági arány, mint a Dominikai Köztársaságban. A szegények klinikáján halomnyi papírt kell kitöltenem, és hazudok, mint a vízfolyás. Letagadom a gyerekem apját és bevételem egy részét. Hurrá, sikerült! Becsületesen járok a tanácsadóba. A váróterem, akár a török bazár. Jelena, a nővér Csernobilból származik.

– Az egészségügy itt egy nagy rakás ..., na, hadd ne folytassam, micsoda... Az egészség Amerikában egy nagy üzlet. Az a legszörnyűbb, ha terhes vagy rákos vagy. No, akkor milliókat sajtolnak ki belőled. Az ellátás viszont kitűnő ezen a soknemzetiségű klinikán. Talán azért, mert a személyzet itt valóban hivatásának érzi a betegellátást.”

Új amerikai polgár született

„A szülés rendben lezajlott. Megnyugszom, és rózsásnak látom a helyzetet. Egészen addig, míg le nem telik a 48 óra: akkor ugyanis gyerekestül kitesznek az utcára. Aranyéletemnek ezzel vége. Amerikában a gyerek egészsége pénzkérdés. Ha az embernek olyan szerencséje van, hogy jó munkaadót talált, a szülés után hat héttel visszaveszi korábbi állásába, a gyerek számára pedig biztosítást köt. Persze egy jókora összeget levon a fizetésből. Hat hónapos korában a fiamnak begyullad a szeme. A nővér nem találja a fiam nevét a számítógépben. Közli, hogy a kezelés 100 dollár. Mi lesz, ha a fiam véletlenül agyrázkódást szenved? Ráveszem a férjemet, hogy a gyereknek is, nekem is kössön biztosítást a munkahelyén. Haza is hozza a nagy borítékot, benne a közös családi biztosítási szerződés. Remegő kézzel olvasom a szöveget: két felnőtt és egy kiskorú gyerek biztosítása havi 850 dollár! Amikor a férjem 1600 dollárt keres.”

elofizetes_uj_no.png

Megbetegedni és csődbe menni

„Ha az ember nem Bill Gates, akkor elég egyetlen betegség, és a család tönkremegy, a semmi szélére kerül. Az Egyesült Államokban a legtöbb ember azért megy csődbe, mert tartozik az egészségügyi szolgáltatásokért. És nemcsak azok, akiknek nincs biztosításuk. Nincsenek jobb helyzetben azok sem, akiknek van biztosításuk, mert ha megbetegszenek, a biztosítók az egekig emelik a havi részletet. Ha például a jelentkező a kérdőíven feltünteti, hogy az utóbbi egy évben hólyaggyulladása volt, vagy esetleg asztmás, akkor ennek a betegségnek a kezelési költségeit nem fizeti ki a biztosító. Ha az ember rákos vagy szívbajos, egyáltalán nem kötnek vele biztosítást (megjegyzem, már a hazai biztosítók sem). Zseniális! Ha az ember megbetegszik, ugyanott van, mint az, akinek egyáltalán nincs egészségbiztosítása.

Tanulmányozom a szerződés apró betűs részeit. A gyerekünk biztosítása csalafinta. Évente tízszer mehetünk vele orvoshoz, egy-egy látogatás alkalmával 25 dollárt kell fizetnünk a saját zsebünkből. Kórházi kezelés esetén csak 6000 dollár feletti kiadásnál kezd hozzájárulni a biztosító a költségekhez, ez alatt az összeg alatt mindent magunk fizetünk. A biztosítási összeg plafonja félmillió dollár – ennél többet semmilyen esetben sem fizet a biztosító. Összehasonlításképpen: a gyermekleukémia éves kezelése 200 000 dollárba kerül. Tehát ha a fiam megbetegedne, két és fél évig kezelnék. És azután? Most már értem, hogy a férjem miért természetgyógyásszal kezelteti a gyomorfekélyét. Egy héttel később a férjem felhív este telefonon. Az elsősegélynyújtón fekszik szívritmuszavarral. Másnap reggel hazajön, tovább nem tarthatták benn a kórházban. A számlát persze kiállították: 9500 dollár. Ennyibe kerül tizenkét óra a belgyógyászaton!”

Fogatlanul

„Lassan megszokom, hogy ha beteg a fiam, legalább háromszor kell orvoshoz vinnem, amíg megkapja a megfelelő gyógyszert. Az évi tíz látogatás gyorsan elfogy. Ráadásul fájni kezdett a fogam. Gyorsan kiegészítő biztosítást kötök a fogorvosra. Két hónap múlva lép érvénybe a megkötés után, addig fájdalomcsillapítókon élek.

Végre benn ülök a fogorvosi székben. Az orvos megvizsgálja a fogaimat, azt mondja, a rendbetétel 2500 dollárba fog kerülni. A fájós fogam kezelése és a korona 1500 dollár volt.”

A várva várt 2014-es év

„Milyen változást fog hozni? Olyat, ami az óhazában már hatvan éve működik. Paradox módon a lakosság reakciója vegyes, a fele sem támogatja. A masszív propagandának köszönhetően az amerikaiak többsége úgy vélekedik, hogy nem kell segíteni a gyengébbeknek, szegényebbeknek és kevésbé egészségeseknek. Figyelmen kívül hagyják, hogy a többi fejlett országban mindenütt más rendszer uralkodik. A terv bírálóinak egyvalamiben igazuk van. Obama nem számolta fel az amerikai egészségügy legnagyobb baját – a szabályozás nélküli, hihetetlenül magas árakat. Egy amerikai fogorvos ötször annyit számol fel ugyanazért a beavatkozásért, mint egy szlovákiai. Ugyanaz a gyógyszer az EU-ban a felébe kerül, mint Amerikában. 2014-ben csupán annyi lesz a különbség, hogy a biztosítók nem a polgárokat, hanem az országot fogják tönkretenni.”

Miért van szükség a reformra?

  • Tudvalevő, hogy Amerikában vannak a legjobb kórházak, a legjobb orvosok, a legjobb kutatóközpontok. De csak azok részére, akik meg tudják fizetni. Ezért fordulhat elő, hogy a férj elgennyesedett ujját a feleség vágja le, mert nincs pénzük a kórházra.
  • A fejlett államok közül az USA-ban a legalacsonyabb az átlagéletkor. Az Egészségügyi Világszervezet statisztikái szerint rosszabb itt a helyzet, mint Kubában vagy Peruban. Évente százezer amerikai hal meg a rossz egészségügyi ellátás következtében. Az egészségügy kihasználtsága mélyen az európai uniós átlag alatt van.
  • Mi változik meg 2014 után? Megszűnik a biztosítási plafon. Egyetlen biztosító sem utasíthatja el, ha súlyos beteg ember kíván biztosítást kötni. Több kis jövedelmű amerikai polgár lesz jogosult a föderális biztosításra. A középréteg drága biztosításaihoz hozzájárul az állam. Büntethetővé válnak azok a munkaadók, amelyek nem kötnek egészségbiztosítást az alkalmazottaiknak.
K. Cséfalvay Eszter
Cookies