Ki mondja meg, mi a szép: a tükör, a fotós vagy az algoritmus? Az AI-modellek, a filterek és a folyton változó trendek már gyerekkorunktól formálják, hogyan látjuk a testünket.
Öt írás keresi a választ arra, miként őrizhetjük meg önmagunkat egy olyan világban, amely szüntelenül tökéletesebbre szerkesztene bennünket.
AI-MODELLEK HATÁSA
A hír: megjelent az első AI-modell a Vogue divatmagazinban. Az előfizetők azonnal tiltakoztak, sokan lemondták a megrendelést. A plus size modellek „ijesztőnek” nevezték a jelenséget, mondván, hogy megint megjelent egy torlasz az elfogadás felé vezető úton. Hisz a divatházak egyre gyakrabban szerepeltettek teltebb testalkatú modelleket.
Az AI-modelleket a Mango divatmárka már régen használja, ez az egyik barna digitális karakterük.
Vészharang
Milyen hatása lesz a tökéletes kinézetű AI-modellek szerepeltetésének? Elsősorban ezt a kérdést taglalták a tiltakozók. A mesterséges intelligencia által kreált karakter egy GUESS-reklámban szerepelt, Insta-üzenetben rendelték meg egy párizsi székhelyű mesterséges intelligenciával foglalkozó kreatív ügynökségtől.
Ők először tíz vázlatmodellt készítettek, melyek alapján Paul Marciano, a GUESS társalapítója kiválasztott egy szőke és barna karaktert. Az ügynökség szerint a digitális karakterek szerepeltetése nagyon gazdaságos, hisz meg lehet spórolni a modell jutalékát, nincs stáb, nincs smink, nincs kiutazás – így csökken a széndioxid-kibocsátás is. (Az érvelés telibe talált: a véleményterrort alkalmazók manapság a fenntarthatóság jelszavával szerelnek le minden ellenvetést.)
Olvass tovább: AI-modellek hatása
NETES TRENDEK NYOMÁBAN: MIÉRT ÉLETVESZÉLYESEK?
A trendek jönnek-mennek, viszont nem lehet évente szike alá feküdni. Divatba jött az egyenes orrunk, pedig már gyűjtjük a pénzt a csökkentő orrplasztikára… Igazság szerint csak várnunk kell, és valamelyik vonásunk előbb vagy utóbb divatba jön. (Nevet Hetti.)
A közösségi platformok azért rizikósak, mert felnagyítják az összehasonlítást. A szűrt és idealizált képek irreális elvárásokat támasztanak magunkkal szemben, s ez később testképzavarhoz vezethet. Vajon mi döntünk arról, mit nézünk, mit veszünk meg és kik szeretnénk lenni – vagy az algoritmus? Interjúalanyunk, Hernádi Hetti régóta figyeli az online trendek hatásait, születését és letűnését. Maga is naponta használja az internetet.
– El tudod képzelni képernyő nélkül az életedet?
– Sokszor megfogadom, hogy kevesebb időt töltök a telefonommal, de nem mindig sikerül. Tegnap is csak „egy pillanatra” nyitottam meg az Instagramot, aztán elnyelt vagy két órára. Utána alig tudok észhez térni. Csak görgettem, de semmire nem emlékszem belőle.
– Megválogatod, milyen tartalmakat fogyasztasz?
– Igen, erre odafigyelek. Inkább a kreatív tartalmak érdekelnek: a journaling – a kreatív naplózás, a rajzolás, a kézműveskedés. Szeretem azokat a videóesszéket és kommentárvideókat, amelyek az internet működését elemzik. Olyanokat követek, akik mögött valódi kutatómunka van, különösen érdekel a túlfogyasztás jelensége. Kíváncsi vagyok például arra, hogyan vesz rá bennünket az internet a vásárlásra.
Olvass tovább: Netes trendek nyomában: miért életveszélyesek?
GENERÁCIÓROMBOLÁS
A TikTok teli van bombanőnek öltözött kislányokkal, nadrágjukban kotorászó fiúkkal. Félmeztelen vonaglás, riszálás hatévesen, négyéveseknek készített sminkvideók... Ezek a közösségi oldalakon terjedő üzenetek azt közvetítik a kislányoknak, hogy nekik elsősorban szexinek kell lenniük. Ez az ő útjuk, mert az igazi nő szexi és kívánatos. A mai gyerekek nap mint nap találkoznak olyan tartalmakkal, ami nem nekik való. Egy négyéves kislánynak még játszania kéne és a mesék birodalmában barangolni, nem a kamera előtt pózolni.
Újsághír: Ausztráliában, az Emirátusokban és Görögországban is betiltották a közösségi médiákat, a brit gyerekek is tiltással néznek szembe.
Mit láttunk a tévében?
Egy érdekes kísérletet folytattak a Fidzsi-szigeteken, ahol a nőideál eltért a nyugatitól. Itt például nem létezett diéta. Mikor a térségben megjelent a televízió, három év múlva a lányok már diétáztak. Hatvankilenc százalékuk elégedetlenkedett a méretével, a nők egyszeriben már nem tetszettek maguknak. Anno a televízió ugyanúgy hatással volt a nők testképére, mint a közösségi média – csak a tévés hatás kontrollált volt és kevésbé agresszív.
Ha szép vagy, már jó vagy!
A harmadik világ országaiban, ahol elsősorban a szorgalmat, munkabírást, anyaságot becsülték a nőben, a nyugati filmek elterjedésével más kvalitások kerültek előtérbe. Ezekben a filmekben a karcsúság a legfőbb erény, s a nők azt látják, van egy nagyobb fegyverük: a külsejük segítségével feljebb emelkedhetnek a ranglétrán.
Olvass tovább: Generációrombolás
A NŐ 3X – FOTÓS SZEMMEL
A férfi fotós és a női fotós női testet fotóz. Mást lát a nő, és mást lát a férfi. A férfinak más a látásmódja, a nőnek is más. A női fotóséban az is ott van, hogy milyennek szeretné magát látni a nő – a férfit inkább az érdekli, hogy ő, a férfi mit lát meg a nőben. S ez az eltérő látásmód valamiképpen rendben is van, hisz a férfinem és a női nem között nagy különbségek vannak, nem csupán a testi felépítésükben, hanem lelkialkatukban is eltérnek egymástól.
Bátky Tamás fotója
A fotózástörténetben sokszor a "male gaze" tekintetről beszélnek. Ez azt jelenti, hogy a férfi fotósok a nőt főleg a vonzerején keresztül mutatják be, s egyáltalán nem érdekes számukra a nő karaktere vagy érzései. Az ő fotóik tradicionálisan a női vonalakat, a sziluettet emelik ki, a nőies, sejtelmes formákat, vizuálisan felerősítik a törékenységet, a nő sebezhetőségét: vagyis a sztereotípiák mentén dolgoznak.
A jó női fotósok képei azt is elmesélik, hogy a nő önmagában is értékes, nem csupán azért, mert megejtő a kisugárzása. A női fotósok gyakrabban alkalmaznak lágy fényeket, melyek kiemelik a vonalak természetes ívét – a férfi fotós inkább a drámai hatásokra törekszik.
Ezzel ellentétben a női fotós a bizalmi légkör megteremtésére törekszik, érző nőként tudja, mit érezhet a nő, ezért megértőbb a testen megjelenő stigmák, ráncok, sebek, az idő nyomai iránt. A nő benső kisugárzására kíváncsi, akár erős karakterére, kiállására – nem csupán a női testvonalak beszédére.
Olvass tovább: A nő 3x – fotós szemmel
(SZ)ÉP TESTBEN ÉP LÉLEK
Vagyis erre vágyom – mondja Ürögi Bogi (21, Nyékvárkony), akit a szépségfelfogásáról kérdeztünk. A pozsonyi Páneurópai Egyetemen közgazdaságtant tanul levelező tagozaton. Mellette asszisztensként dolgozik a dunaszerdahelyi DAC Akadémián, közben keresi a neki rendelt utat. Nemrégiben költöztek egy szép kis házba az édesanyjával Nyékvárkonyon.
Boglárka szereti a hidratálókezeléseket, műszempillát hord, évente ajakfeltöltést végeztet, s nemrégiben az orrát is megműttette. Elmondása szerint nem bánta meg, hogy szike alá feküdt. Vajon mitől ilyen erős egy ilyen fiatal lányban a tökéletes külső iránti vágy?
– Mi volt az első beavatkozásod?
– Az ajaknagyobbítás.
– Hány éves voltál akkor? Hisz még mindig bűnösen fiatal vagy, huszonegy éves...
– Tizennyolc éves koromban történt, három évvel ezelőtt.
– Mutattál egy régebbi képet. Azon a képen nagyobb volumenű volt az ajkad.
– Egyetlen alkalommal csak 0,5-1 milliliter anyagot használnak a biztonságos és természetes eredmény érdekében. A képen négy milli volt, többszöri utántöltés után. Ez drasztikus mennyiség. Azt hittem, ettől leszek szép, de a tükörből egy idegen arc nézett vissza rám. Most már ritkábban kérek frissítést. Botoxkezelésen is átestem. A botulotoxin egyébként nem ördögtől való, azoknak is ajánlják, akik például éjszaka csikorgatják a fogukat: nekik a rágóizomba szúrják a botoxot. A botox jó hatással van a migrénemre, és a homlokomat sem ráncolom azóta. Sokat használtam a mimikámat, s ezek az akaratlan apró mozgások bevésődnek a bőrbe, ezekből lesznek az első betörések. A legfontosabb, hogy azóta nem fáj a fejem.
Olvass tovább: (Sz)ép testben ép lélek
