Cseri Ferenc a műgyantát ötvözi a fával. Az Ipoly jobb partján fekvő Kóváron készülnek ezek a bútorcsodák. A kiállítóműhelyben egy hatalmas asztal fogad bennünket. Egy beteg tölgyből készült, amiben kárt tett a rothadás, de ezt a műgyantával meg tudták fordítani. A fa betegsége az asztalos számára átok, ám így a hibából erényt kovácsolnak. Műgyantával minden apró görcsöt konzerválni lehet.

Manapság a YouTube-on rengeteg felvétel található a műgyanta fabútor készítéséről, az apró mesterfogásokat azonban nem árulják el. A szakirodalom is hiányosnak mondható.

cseri-ferenc.jpg
Ferenc maximalista: nem mehet ki nála a kapun olyan asztal, amin van egy kis hiba. Nála nincsenek kompromisszumok.

– Egy ismerősöm segített, ő vezetett be a műgyanták világába – kezdi Cseri Ferenc. – Nagyon megtetszettek ezek a csodás alkotások. Elkezdtem elmélyülni a műgyanták világában. Az elején sok hibás termék került ki a kezem közül, megfizettem a tanulópénzt! Játszani kell a hőmérséklettel – a gyanta, ugye, hőre lágyul –, a páratartalommal, a rétegrendekkel, a csiszolással. Ha elcsúszik valami, elbuktuk a drága alapanyagot. Azóta is folyamatosan tesztelem az új alapanyagokat. Sőt, még ma is megesik, hogy valami nem sikerül.

mugyanta-asztal.jpg

Korábban is dolgozott már fával. Fűrészüzemet alapított, antik faanyagokkal foglalkozott, faburkolatokat készített. Számtalan alpesi ház viseli a kézjegyét.

A műgyanta viszont új fejezetet nyitott kreatív munkás életében. Azzal kezdődött, hogy kapott egy fotót az egyik ismerősétől. Ez a kép arra inspirálta, hogy utánanézzen, mi is az a műgyanta? Mi a titka? Végül kitanulta minden csínját-bínját. Mára komoly megrendeléseket tudhat magáénak. Az ő műhelyéből került ki például a felcsúti Puskás Akadémia hatalmas konferenciaasztala. A 200 kilós faszeleteket 6 cm vastag gyanta tartja egyben. Forgatás közben az egyik oldalát traktor emelte, a másik felét targonca, és hat ember ügyködött körülötte. Ma 18 ember ülhet le mellé.

Mi is az a műgyanta? A műgyanta a növényi gyantához hasonlatos, csak éppen mesterséges anyag, ami folyik, ám hőre megkeményedik.

Epoxi és társai

A műgyanta-tömörfa „kombó" hódítása Amerikából indult. A műgyantát vegyipari úton állítják elő, többféle keverékből készülhet. Az egyik legnépszerűbb kémiai gyantakeverék az epoxigyanta, ami erős ragasztó és két átlátszó komponens keveréke. A poliuretán és a poliészter műgyantákkal már nehezebb dolgozni – viszont ezek ellenállóbbak, mint az epoxi.

Ami ebből számunkra fontos: a műgyanta átlátszó, bármilyen színt bele lehet keverni. Sőt, még foszforeszkáló anyagot is! Igen sokarcú anyagról van tehát szó. Az ékszerkészítők is szívesen dolgoznak vele – nyaklánc, karkötő, fülbevaló készülhet belőle, csak a fantáziánk szab határt, mit helyezünk a gyanta közé.

mugyanta-ora.jpg
A modern stílus kedvelői szeretik, ha a bútor magasfényű és tükörsima. Műgyantával ez könnyen elérhető!

– Nagy felületeknél az epoxigyantát 9 centiméter vastagon lehet egyszerre kiönteni – folytatja  Ferenc. – Olyan fajta is van, amiből egy centiméteres vastagságot öntenek. Ez egy 6 centiméter vastagságú asztallap esetében ez hét rétegnyi öntést jelent.

Az eljárással térhatást is elérhetünk. Az egyes rétegek közé kerülhet vékonyabb faelem, kő, üveg, kezelt növény, bármilyen apró műtárgy. A műgyanta kikeményedése kémiai reakció hatására megy végbe.

A görcsöket és a korhadt részeket nem tudják hasznosítani, műgyantával viszont konzerválni lehet. Gyantába öntve épphogy a hiba mutat! A megrendelő sokszor úgy simogatja az asztalt, mintha kedvenc kutyusa lenne...

A gyanta és a fa találkozása

Az előkészített fának először formát készítenek, hogy a műgyanta ne szivároghasson el.

– A keretbe helyezzük a faanyagot, és a réseket kiöntjük műgyantával – mondja a mester. – Gyorsan kell dolgozni, mert a gyanta sem rest, hamar megköt. Az öntés által keletkezett buborékokat hőpisztollyal tudom kiszedni. Utána várni kell, néha több napba is beletelik, míg teljesen megkeményedik a gyanta. Utána következhet csak a csiszolás!

mugyanta-csiszolas-elott-utan.jpg
Az átlátszó műgyanta polírozás előtt tejszínű. Csiszolással kapja meg az átlátszóságát.

Ferenc hozzáteszi, hogy a csiszolás miatt a műgyantát mindig egy picit magasabbra kell önteni. Tehát ha nem akarjuk a fa teljes felületét elárasztani az anyaggal, akkor szilikonnal „barikádot" emelünk a széleken.

hirlevel_web_banner_2_167.jpg

Csiszolni, csiszolni…

Ha viszont egységes magasfényű felületet szeretne elérni, akkor a fa egész felületét ki kell önteni. A csiszolást lakkozás követi, hogy magasfényű, trendi hatást kapjon asztalunk.

zuzmo-mugyanta.jpg
Az izlandi zuzmó és a hazai moha stabilizált növények: fontos, hogy gyantába öntve már ne „dolgozzanak”. Ferenc szabadidejében kísérletezget. Ilyenkor szívesen dolgozik újfajta anyagokkal, plusz készülnek a papírnehezékek, faliórák, karkötők, tálak, tárcák...

– A műgyanta azért örvend ilyen nagy népszerűségnek, mert egybe lehet csiszolni a fával. Így egységes lesz a felület. A csiszolás persze sziszifuszi munka, hiszen a 80-as csiszolópapírral kezdem, és 4000-es finomságig meg sem állok – mutatja Ferenc. – Majd a fát természetes olajjal konzerválom, a gyantát is lakkozom: és hipp-hopp, elkészült az asztallapunk. Már csak lábazatra kell állítani. Egy komolyabb asztal elkészítése másfél hónapba telik. És nincs két egyforma darab!

A minőségi műgyanta nem olcsó: 30 euróba kerül kilója. Ha egy asztalba 20-30 kiló műgyantát kell beleönteni, az már nem hobbi, hanem befektetés. A műgyanta az üveghez hasonlatos. Ám vigyázni kell vele, mert karcolódik. Ezért kezelik a felületét speciális lakkal. Idővel a karcolásokat szépen fel lehet csiszolni, és újra lakkozni.

Nyáron szünet!

Nyáron a nagy hőség miatt nem érdemes műgyantával dolgozni. Ugyanis a gyanta a hőtől „berobban”, azonnal megköt. A bennragadt buborékoknak nincs idejük eltávozni, és nem lesz szép a végeredmény. Ez azonban Cseri Ferencnél nemigen fordulhat elő...

M. Ando Krisztina
Kapcsolódó írásunk