Natália nővér a 20. század legnagyobb magyar misztikusa volt. Látomásaiban Szűz Mária, később Jézus Krisztus jelent meg, akik általa megdöbbentő üzeneteket juttattak el a papsághoz és a magyar néphez, elsősorban a negyvenes években. Natália nővér jelenéseit a katolikus egyház hitelesítette, Pio atyával egyenértékű látnokként ismerik el. Sőt, az üzenetekben elhangzó kéréseknek az akkori pápa, XII. Piusz is eleget tett.
Natália nővér küldetéséről az egyházüldözés évei alatt nem sokat hallhattunk – tisztelői visszavonulva, imádkozva várták a megfelelő időt. A kilencvenes évek elejétől civilszervezetbe tömörültek.
Élete
1901-ben Kovacsics Mária Natália néven született Pozsonybesztercén, német iparoscsaládban. Jól beszélt szlovákul, de a magyar nyelvet élete végéig törte. Már gyermekkorától komoly hitéletet élt, többször megjelent neki Szűz Mária. 1918-ban belépett a pozsonyi orsolyiták rendjébe. Ettől kezdve rendszeresültek látomásai. 1936-ban Magyarországra kérte áthelyezését, mert úgy érezte, ott jobban tudja teljesíteni küldetését. Budapesti és kecskeméti zárdákban élt, itt fogadta azon természetfeletti üzeneteket, amelyek meghirdették Magyarország háborús és háború utáni sorsát, s amelyek engesztelésre szólították fel a papokat és a magyar népet. (Bármily különösen hangzik is – a világ megmentése érdekében.)
Natália ezen élményeiről naplójában számolt be, amelyet 1939 és 1943 között, majd 1981-től vezetett. A szerzetesrendek feloszlatása után vidéken élt, elrejtve a világ elől. Natália nővér felajánlotta életét a mind bűnösebb életet élő papok lelkéért. Jézus ezt elfogadta, és Natália hihetetlen testi és lelki szenvedéseken ment keresztül. 1992-ben halt meg Törökbálinton.
Engesztelő mozgalom
Natália nővért látomásaiban, hallomásaiban Szűz Mária és Jézus egy mondatban arra kérte, indítson engesztelő mozgalmat Mária, a világ győzelmes királynője nevében. A mozgalomnak Magyarországról kellett elindulnia, és az egész világon elterjednie. Mindennek célja Magyarország megvédése a II. világháború borzalmaitól és az azt követő szörnyűségektől, valamint az egész világ megmentése volt.
Arra nézve, hogy Natália nővér hogyan indítsa el ezt a mozgalmat, pontos útmutatásokat kapott. A jelenések Gologi Lajos jezsuita atyát jelölték ki a nagy feladatra. Ő volt az, aki által a misztériumok nyilvánosságot kaptak.
A következőképpen lehetne pontokba foglalni, hogyan is kellett (volna) kinéznie ennek a nagy engesztelő mozgalomnak:
- A magyar papoknak azonnal és haladéktalanul (1941-et írunk) szét kellett volna osztaniuk vagyonukat a szegények között. Ki kellett volna költözniük a palotákból, és szerényen öltözve, címektől mentesen, vezekelve, sokat böjtölve és meditálva, csendórákat tartva kellett volna engesztelniük.
- Fel kellett volna építeni egy kápolnát Budapest legnépszerűbb kirándulóhelyénél, a Normafánál. Itt Mária, mint a világ győzelmes királynője megtestesülhetett volna a hívek előtt, és csodákat tehetett volna.
- Be kellett volna indítani egy női és férfi vezeklő rendet.
- Máriát ruházzák fel új címmel: kapja meg a világ győzelmes királynője elnevezést.
- Mária és Jézus a hétköznapi embereket is ellátta tanáccsal. Ezeket így lehetne összefoglalni: éljünk a tízparancsolat szabályai szerint. Legyünk mértéktartóak az evésben-ivásban, és éljünk tiszta életet mind fizikailag, mind lelkileg-szellemileg. És minden erőnkkel próbáljuk terjeszteni a Mária-tiszteletet... És mint magyarok engeszteljünk.
Bevallom, nem egészen voltam tisztában azzal, mit is jelent pontosan az a kifejezés, hogy engesztelés, ezért utánanéztem. (Arra kérem olvasóinkat, hogy ha érdekli önöket a téma, olvassanak önök is utána. Viszonylag bonyolult fogalomról van szó.) A lényeg a következő: az engesztelés egyszerre jelent megbocsátást ellenségeinknek vagy mindazoknak, akik megaláztak minket. Jelent közbenjárást is: arra kérni valakit, hogy ő is bocsásson meg. Az engesztelés szoros kapcsolatban áll a vezekléssel, ami azt jelenti, hogy valamilyen nehézséget, fájdalmat felvállalunk, felajánlunk mások érdekében.
Az egyházi személyek, vezetők 1941-ben még elképzelhetetlennek tartották, hogy Magyarországot is bombázzák. Natália nővér szavait nem vették komolyan. Bár voltak egyházi személyek, akik hittek benne, a megvalósításáig nem jutottak el. Olyanok is akadtak, akik kimondottan akadályozták az engesztelő mozgalom beindítását. Natália nővérnaplójában olvashatunk azokról a megdöbbentő jelenésekről, amelyekben Jézust látta szenvedni az egyházi személyek miatt. „Választottaim lanyhaságai és bűnei olyan fájdalmat okoznak nekem, hogy belehalnál a szenvedésbe, ha annak csak töredékét éreznéd!“ – olvashatjuk egy helyen Jézus szavait. Natália, ezen szenvedéseket látva, felajánlotta: ő is vezekelni szeretne a papok lelkéért. Jézus ezt elfogadta: ettől kezdve a nővér többek közt rendszeresen ostorozta magát.
Számomra a történet legfurcsább, már-már mulatságos részlete, hogy a papság Natália nővéren keresztül visszaüzent Jézus Krisztusnak (!). Egyrészt megkérdezték, mikor kezdjenek el engesztelni – szerintük lett volna erre még négy-öt évük –, másrészt pedig közölték Jézus Krisztussal, hogy nem oszthatják szét a vagyonukat a szegények között, mivel éppen így tudják őket megvédeni! Jézus válasza azonban már csöppet sem volt mulatságos. Azt felelte, haladéktalanul kezdjék meg az engesztelést, különben Magyarország nem menekülhet meg a háború utáni borzalmaktól. Másrészt pedig azonnal osszák szét vagyonukat, mert ha ezt nem teszik meg, istentelenek veszik el tőlük, őket pedig marhavagonokban fogják elszállítani... Mint tudjuk, mindez meg is történt az 50-es években.
A papok jelet is kértek. Jézus így felelt: „Ha majd az én szent testemet a romok közül szedegetitek össze, az lesz a jel.“Úgy is lett. Még a nagy háború kiteljesedése előtt egy magányos kis repülőgép áthaladt a magyar légtéren, és Budapesten egyetlen bombát ledobva, háborítatlanul elvonult. Történetesen ez az egy bomba a városmajori Jézus szíve templomra esett, és a födémet áttörve, éppen a tabernákulumot találta el. A romok közül kellett Jézus szent testét összeszedegetni...
A papság azonban még mindig kételkedett. Összesen négy hosszú év telt el, amikor határozták el, hogy kivizsgálják, hiteles személy-e Natália nővér. A nagyon komoly kivizsgálás 1945-1946 között zajlott. Megállapították, hogy valóban hiteles személy, és valóban Mária és Jézus szavait közvetíti.
Ekkor már Mindszenty József volt a bíboros. Ő teljes mellszélességgel az ügy mögé állt. Azonnal elrendelte egy férfi- és egy női rend megalapítását, és az engesztelő kápolna felépítését. Itt érdemes megjegyezni: Szűz Mária pontos leírást adott Natália nővérnek arról, hogyan kell kinéznie a kis templomnak. Natália nővér (aki sosem tanult építészetet), egy tökéletes, román stílusú templomocska rajzát adta át a mérnököknek... De már késő volt. Csak az alapkő letételéig jutottak el, amikor a szovjet tankok már elkezdtek bevonulni az ország területére.
Natáliának ekkor a következő látomása volt (a teljes szöveg a naplóban található): Az oltáriszentség előtt imádkoztam, mikor megjelent a szent szűz mint a világ királynője. Kimondhatatlan fájdalommal szemlélte hazánkat. Megrázó volt, ahogy szótlanul továbbhaladt. Ezt látva felkiáltottam: – Anyánk, Anyánk! Könyörgök, ne hagyj el bennünket! A szent szűz visszatekintett, szemében kimondhatatlan fájdalom honolt. Szomorúan így felelt:
„Nem, leányom, nem maradhatok. Most mennem kell. Szentséges fiam akarata ez. De nem hagylak el titeket végleg. Ha helyet készítetek nekem a szívekben, visszatérek.” Később, amikor a háború és a vele járó szenvedés tombolt az ország fölött, és láttam, hogy a nép könnyezve jajdul fel, és egymástól kérdezik: Jaj, mi lesz velünk?! Elpusztulunk? – akkor Jézushoz fordultam: „Jézusom, könyörülj a szenvedőkön!” Ő megnyugtatott, és így biztatott: „Gyermekeim, kedves magyar gyermekeim! Ne féljetek, imádkozzatok! Szeretném minden magyar ház kapujára és minden oszlopra aranybetűkkel felírni: Magyarország nem pusztul, csak tisztul! Magyarország a világ végezetéig él. Szeplőtelen anyám veletek van, és vigyáz rátok!”
A Natália nővér által megálmodott kápolna
Magyarország Mária országa
Gondolom, az olvasóban is felmerül: miért olyan fontos Jézusnak és Máriának Magyarország? Natália nővér is gyakran feltette a kérdést, és mindannyiszor ezt a választ kapta: „Szent István az országot a mennyei Atyától kapta, és mivel fia meghalt, örökségül nekem adta. Én ezt az örökséget elfogadtam. Más országok is felajánlották magukat nekem, de örökségem csak ez az egy ország. Történelmében megjárta a keresztutat, de soha el nem pusztul.”
A fenti jelenések az 1940-es években történtek. Én – őszintén szólva – úgy éreztem, ha mindez igaz – márpedig, ha minden más az, miért épp ez lenne hazugság, miért épp ilyesmit talált volna ki egy magyarul törve beszélő, német anyanyelvű apáca? –, akkor a magyar népnek nem igazán sikerült megtérnie... Tovább böngészve azonban rátaláltam egy 1985 után írt passzusra, ahol Mária megmutatta Natáliának, hogyan terjed a magyarság körében a tisztelete. Egy kietlen pusztaságot mutatott, ahol itt is, ott is új hajtások sarjadnak, mígnem beborítják az egész tájat... „A Szűzanya szavai után ismét megláthattam Magyarországot, jövendő fényességében – írja Natália. – Láttam, hogy népe káromlás nélkül él, szüntelen buzgalomban a mennyei javak iránt. Azt is láttam, hogy ezt a megújhodást egyetlen dolog tette lehetővé: az ország mennyei patrónájára való teljes ráhagyatkozás, az őt ünneplő és hirdető kultuszok terjesztése. Ősi kiváltsága: a Mária-tisztelet volt boldogságának forrása.“
A világ győzelmes királynője
Natália nővér egyik legnagyobb sikere, hogy Máriát ma a világ győzelmes királynője címen is tisztelhetjük. „1939-ben így szólt hozzám az Üdvözítő – írja. – „Ha a fiút elismerik mint királyt, illő, hogy a fiú anyját is megillesse a királynői méltóság. Ezért szeplőtelen anyámat az egész világ győzelmes királynőnek ismerje el. Ennek az elismerésnek ünnepélyesen és nyilvánosan kell történnie.”
De vajon mi szükség lehetett egy új cím bevezetésére? Hiszen volt már Máriának elég címe – gondolhatnánk. Az okokat megérthetjük, ha Natália egész naplóját elolvassuk.
Álljon itt egy részlet: „Láttam Isten szent lelkét – mint valami pusztító tüzet – kiáradni a világra. Nem békességet hozott ez a tűz, hanem súlyos és rettenetes büntetést. Ahol a Szentlélek lángja végigsöpört, a kárhozott lelkek ezrei hullottak a pokolba. De még mielőtt minden romhalmazzá változott volna, láttam, amint a szent szűz könyörögve térdre hull Jézus előtt, és irgalomért esedezik a világ számára. Jézus nem nézett anyjára, hanem a mennyei Atyára figyelt. A mennyei Atya pedig a világ fölé haragjában kiterjesztett kezét nem vonta vissza. Ekkor a szent szűz levetette két válláról a békesség palástját, és hirtelen ráterítette a világmindenségre. Mindazok a részek, amelyeket a Szűzanya palástja befedett, megmenekültek a büntetéstől, és a békesség kék színében fénylettek. Ám ott, ahová a palást nem ért el, továbbra is a harag vörös színe izzott. Megértettem, hogy az isteni büntetést csak akkor kerülhetjük el, ha a Szűzanya palástja alá menekülünk, s hozzá folyamodunk irgalomért.“
Máshol ezt olvashatjuk: „Gyermekem! – nyilatkozza Jézus. – Tudd meg, hogy a világban pusztító tűz – a sátán tüze – Atyám engedélyével tombol. Azért pusztít, hogy így váljék el a jó a gonosztól, s a jó, megtisztulva tűzben, még jobb legyen. Közöld ezt minden gyermekemmel.“
XII. Piusz pápa – akihez Natália levelei 1941-ben jutottak el – elrendelte, hogy Máriát a világ királynőjének nevezzék. Itt szeretném megjegyezni, hogy Natália nővér magánjellegű üzeneteket is továbbított a pápa felé. Például, hogy bombázások ideje alatt XII. Piusz ne hagyja el a Vatikánt. A Szentatya engedett a kérésnek. A bombatalálat Castelgandolfót érte, ahová korábban szándékozott menni...
Az engesztelő mozgalom ügye ma
Natália nővér látomásai manapság egyre népszerűbbek. Civil csoportok próbálják felkarolni az engesztelő kápolna ügyét – egyre több pénz gyűlik össze a kis templom felépítésére. Lehetséges, hogy húsz évvel Natália nővér halála után mégiscsak felépül a Világ királynője engesztelő kápolna Magyarországon? Ha sikerül – talán olyan hellyé válik, ahol Szűz Mária, akarata szerint, csodákat tehet... Talán ez lesz majd a 21. század legnagyobb misztériuma.
