Karácsony a születés ünnepe. Mária életet adott Jézuskának. Azóta minden szülő nőt tisztelet övez. Mégsem minden szülés gyengéd születés.

Gyakori, hogy az orvos nyomást gyakorol az anyukára, vagy csak császármetszést vállal... Beszélgetés a szülésről dr. Bálint Balázs nőgyógyásszal. 

szules-kezdo_0.jpg

– Miért emelkedik olyan drasztikusan a császármetszések száma?

– Ennek egyszerű oka van. Ezt lehet látni a filmekben, erről olvashatunk a neten. Az az információ jut el mindenkihez, hogy a szülés fáj, hogy szülni veszélyes. 100-200 évvel ezelőtt sokkal nagyobb volt a gyermekhalandóság, a családok több gyermeket vállaltak, mert nem maradt mindegyik életben. Manapság egy, esetleg két gyereket vállalnak a szülők, és azt az egyet vagy kettőt tökéletesnek akarják: a tökéletesbe pedig nem fér bele a rizikó. Az ember a legnagyobb vélt biztonságra törekszik. Nem véletlenül mondom, hogy vélt, hiszen nincs olyan orvosi beavatkozás, aminek ne lehetne szövődménye. Ezek pedig nem csak a műtőasztalon jelentkezhetnek. Egy császármetszéses gyermek élete egészen másként kezdődik, például más a bélflórája. Ezért nagyobb eséllyel lesz allergiás, gyakrabban fordulhatnak elő nála bőrgyógyászati megbetegedések, légzési és emésztési panaszok. Amennyiben nincs valós egészségi kockázata annak, hogy egy gyermek természetes úton jöjjön a világra, az anya kérésére nem szabadna császármetszést végezni.

– Mégis egyre többen ezt az utat választják. Miért?

– Az elsődleges válaszom erre: az orvosok félnek a műhibaperektől. Ez rányomja a bélyegét az orvos döntésére egy kényesebb szituációban. A másik ok az orvos kényelme: egy hüvelyi szülés több órán át is eltarthat, és lehet, hogy éppen az éjszaka közepén fog beindulni. Éjjel-nappal készenlétben kell állnia az orvosnak. Ma már a világ minden táján vannak olyan kollégák, akik nyíltan kimondják: ők nem vállalnak hüvelyi szülést, csak császármetszést. És itt van még egy meghatározó tényező: a divat. Például Törökországban és Brazíliában extrém magas a császármetszéssel született gyerekek aránya.

A szappanoperák szereplői és a celebek kijelentik: az ő hüvelyüket nem fogja egy gyerek tönkretenni. Inkább legyen kis vágás a hasukon, ami bikiniben nem is látszik. A tendencia többtényezős. Ám egészen biztos, hogy nem jó ez az irány.

– Sokan azért félnek a hüvelyi szüléstől, mert attól tartanak, hogy nem lesznek már olyanok, mint lánykorukban...

– E tekintetben rossz hírem van: sajnos, nem lesz olyan az élet, mint a baba előtt volt. Ezentúl nem akkor mennek moziba, amikor akarnak, éjszaka fel kell kelni, ha a gyerek megéhezik. De! A hüvelyi szülést a természet remekül kitalálta. A magzat áthaladása során a hüvely – a magzat koponyájának átmérőjével megegyezve – 10 centiméteres szélességűre tágul. Már soha nem lesz olyan, mint annak előtte. De annak a hasa sem lesz olyan, mint előtte volt, aki császármetszéssel szül. Az amerikaiak ebben a témában is végeztek kutatásokat, például megfigyelték, hogy mi történik a gátizomzattal a várandósság alatt. A gátizomzat tónusa közel sem olyan, mint a várandósság előtt: már tizenegynéhány hetesen elkezd lazulni. Nem a szülés alatt, hanem a várandósság alatt! Már a terhesség alatt is előfordulhat vizeletinkontinencia. Ám a terhesség ettől még nem betegség. Senki nem tiltja meg a nőnek, hogy megelőzésképpen intimtornát végezzen.

– Ha valaki első gyermekét császármetszéssel szülte, s újra várandós lesz: szülhet-e másodszor hüvelyi úton?

– A szakmai gyakorlat világszerte: ha az első császár, akkor az összes többi is császár. Szerencsére sok intézmény és kolléga más álláspontot képvisel. Mi két császármetszés után még vállaljuk a hüvelyi szülést. A császármetszések egyik legrettegettebb veszélye a hegszétválás, csak erről nem beszélnek. Ennek az esélye egy császármetszés után 0,7%, két császármetszés után 1,5%.

– Mennyi pihenőidőt ajánlatos betartani az újabb szülésig?

– Korábban úgy foglaltunk állást, hogy másfél-két év teljen el a császármetszés és a következő szülés között, amennyiben az anyuka szeretné megpróbálni a hüvelyi szülést. Azóta már bebizonyosodott, hogy ennek nincs jelentősége. Régebben, ha csak 16 hónap telt el a két szülés között, és az első császármetszés volt, akkor a második is az lett. Ma már ez sincs kőbe vésve. Én nem beszélhetem rá az anyukát a hüvelyi szülésre, csak elmondhatom, mit nyerünk, és mit kockáztatunk vele. A döntést viszont neki kell meghoznia. Az a fontos, hogy nagyon akarja, és közben csillogjon a szeme.

balint-balazs-nogyogyasz.jpg
Dr. Bálint Balázs nőgyógyász

– Beszéljünk a különböző szülésindításokról. Kinek kedvez például a programozott szülések gyakorlata?

– Szülésindítás sokféle okból történhet. Az a helyes, ha szakmai okból kerül rá sor. Eljött az idő, a szülés viszont még nem indult be. A legfontosabb kérdés, hogy mikor is kell tenni valamit? Sajnos, az aktív szülészet időszakát éljük. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb kolléga a kiírt terminus alapján nem vár tovább, és indítja a szülést. Skandináviában nagyjából 10 évvel ezelőtt végeztek egy kutatást, s azt mondták: nem nyúlunk a várandós nőkhöz, lássuk, mi történik? Az derült ki, hogy az először szülők esetében a 41 héthez hozzájött plusz 1-2 nap, mire elkezdődött a vajúdás, a többször szülők esetében pedig 40 hét plusz néhány nap volt a jellemző. Az átlag tehát felkúszott a kiszámolt terminus fölé. Persze, tarthatjuk magunkat ahhoz, hogy a kiírt nap után már másnap elindítjuk a szülést – de annak általában császármetszés lesz a vége. Az anya szervezete még nem készült fel arra, hogy elengedje a babát. Az én gyakorlatom eltér ettől. Akkor kezdek igazán elgondolkodni azon, hogy mit csináljak, ha az anyuka a kiírt időponthoz képest 10 nappal van túl az idején. A legfontosabb az odafigyelés: nem engedjük el az anyuka kezét, rendszeresen kontrolláljuk, de nem sürgetünk semmit. Várakozunk. Vannak esetek, amikor muszáj elindítani a szülést: ha például rossz a baba szívhangja, kevés a magzatvíz, magas az anya vérnyomása. Ilyenkor valós szakmai indokunk van az indításra – és lehet, hogy már a 37. héten beindítjuk, tehát koraszülés lesz.

Sajnos, péntekenként és ünnepnapok előtt megnövekszik a császármetszések száma. Gyanítható, hogy az egészségügyi ellátásban dolgozó szakemberek kényelme miatt „vágnak és nem várnak“ – nem az anyák kérik a beavatkozást. Valószínűleg az anyának és a babának is szebb a szülésélménye, ha nem avatkozunk be idő előtt.

– Miért jó, ha minél több anyuka gazdagodik pozitív szülésélménnyel?

– Több kutatás is szól arról – az első ilyet 1980-ban végezték, hogy ha egy nőnek jó a szülésélménye, akkor nagyobb valószínűséggel lesz kétszer annyi gyereke, mint azoknak, akiknek volt egy rossz szülésélményük. Van egy mondás: „A népek sorsa a szülőszobán dől el!” Ha az anyák úgy élik meg a szülést, hogy szép volt, akkor még egyszer vállalni fogják. Ha viszont katasztrófaként élik meg, akkor nagy valószínűséggel nem akarnak majd újra szülni.

– Minden édesanya aggódik, hogy idő előtt világra kéredzkedik a baba. Tehetünk-e bármit ellene?

– A koraszülések számát nem tudjuk befolyásolni. Van olyan, amikor a méhszáj mindenféle külső ok nélkül nem tud eléggé zárt maradni. A koraszülések másik része művi, amikor valamilyen rendellenesség miatt muszáj beavatkozni, de akár egy hüvelyi fertőzés is okozhatja azt, hogy korábban megindul a szülés. Nagyon nehéz ezeket szűrni. A magyar gyönyörű leíró nyelv: a várandósság, a terhesség, a másállapot, az áldott állapot kifejezések mind-mind ugyanazt az állapotot írják le, csak más szemszögből. Ezt azért tartom fontosnak, mert a szövődményeket sok esetben azért tudjuk nehezen szűrni, mert a terhesség során kevés minden működik úgy, mint korábban. Senkinek sem tanácsolom, hogy azért eméssze magát, mert már volt egy koraszülése. A jó hír az, hogy a gyerekgyógyászat az utóbbi időben rengeteget fejlődött: az újszülöttgyógyászok számára egy 34-35 hetes magzat már „nem is olyan nagy kihívás”.

hirlevel_web_banner_2_96.jpg

– Mennyire tudja befolyásolni a kismama a magzat súlygyarapodását?

– Én inkább onnan közelítenék, hogy a várandósság során mit lehet tenni annak érdekében, hogy minden rendben menjen? A helyzet az, hogy a női szervezet úgy tökéletes, ahogy van. Mindent tud, ami ahhoz kell, hogy be tudja fogadni a kisbabát, meg tudja növeszteni, ki tudja engedni, és utána is tudja táplálni még jó sokáig. Ehhez egy nőnek nem kell megtanulnia semmit. Sztálingrád ostromakor – ami másfél évig tartott – éheztek az emberek, és mégis születtek gyerekek. Utólag megnézték, vajon csenevészebb gyerekek születtek-e ez idő alatt, mikor hideg volt és nem jutottak élelemhez? Igen, 200 grammal kisebb gyerekek születtek, de nem feleakkorák. Az éhező anya szervezetében is megnő a gyerek akkorára, amekkorára kell. A méhlepény elveszi az anyai szervezettől azt, amire a babának szüksége van – még akkor is, ha az anyának hiánya van. A nagyon kevésből is elveszi a magzat azt, ami az övé. A jóléti társadalomban fontos az egészséges életmód a kismama számára, vitaminokat is szedhet (főleg a folsav fontos a gerincfejlődés miatt).

– A burokrepesztés egyike azon beavatkozásoknak, amelyektől a szülés gyorsabb lefolyását várják. Mit kell róla tudni? Az egyiknek fájdalmas, a másik meg sem érzi. Mitől függ ez?

– Maga a magzatburok sem az anyához, sem a babához nem tartozik, azt is mondhatnánk, hogy a „senki földje”. Amikor magától megreped, vagy mi megrepesztjük, azt nem lehet érezni. Több ezer szülést láttam már, de a burok repedésének a hangját csak egyszer hallottam. A repesztéskor végzett vizsgálatok vagy mozdulatok járhatnak kényelmetlen érzéssel.

– A beöntésről is sokan sokféleképpen vélekednek. Szükség van rá egyáltalán?

– Az Egészségügyi Világszervezetnek van egy listája arról, hogy mi számít természetes szülésnek. Ez alapján nem akkor természetes egy szülés, ha hüvelyi, hanem akkor, ha közben nem történik semmiféle rutinbeavatkozás, például beöntés. Rengeteg szakértői kutatás támasztja alá, hogy a szüléshez nincs szükség beöntésre. Azonban vannak helyzetek, mikor valamelyest segít: picit átmozgatja, felélénkíti a bélmozgásokat, ami a méhizomzatra is kihat. Előfordul, hogy maga a kismama kéri a beöntést, mert ódzkodik attól, hogy a tolófájdalmak görcseiben széklet ürüljön. Pedig a legkevésbé sem kell ettől rosszul éreznie magát, mi ezzel naponta találkozunk. Sőt! Az újszülöttnek kifejezetten jót tesz, ha szüléskor találkozik az édesanya bélflórájával, mert ezáltal hasznos baktériumokhoz jut.

– Egy következő megosztó téma a gátmetszés. Valóban könnyebb így a szülés, és biztonságosabb a babának?

– A gátmetszés akkor – és csakis akkor – javasolt, ha a szülést 2-3 perccel meg kell gyorsítani. Vagy mikor olyan feszes a gát, hogy nem engedi ki a gyereket (ez utóbbi egyébként extrém ritka). Én évente nagyjából 2-3 gátmetszést végzek, és nem halnak meg sem a babák, sem az anyák. Az is tévhit, hogy a gátmetszés hiányában hatalmas gátsebek keletkeznek majd, össze-vissza repednek az anyák. Nem, ezek általában 1-2 öltésnyi sebet jelentenek. Nem igaz, hogy a beavatkozással nagy sérülésektől óvjuk meg a kismamákat. Ráadásul mi az izmokon ejtünk bemetszéseket, gátrepedésnél pedig általában nem az izmok sérülnek, hanem a kötőszövet. A beavatkozásnál szerepet játszhat a gyerek súlya, illetve az anya életkora. Ha a helyzet úgy kívánja, akkor kötelező a gátmetszés: a hangsúly ismét csak azon van, hogy mikor!

A gátvédelem, ahogy a császármetszés is a világ legszebb műtétje, ha indokolt. Ugyanez vonatkozik a beöntésre, az oxitocinra és a burokrepesztésre is. A WHO nem azt akarja nekünk mondani, hogy tilos ezeket alkalmazni, hanem azt, hogy ne rutinból cselekedjünk.

– Melyik a legideálisabb pozíció a vajúdás során? Van ilyen egyáltalán?

– Inkább az a fontos, hogy melyik pozíció a legoptimálisabb abban az állapotban, amiben éppen vagyunk. Időközönként jót tesz a testhelyzet-változtatás, hogy haladjon a folyamat. A monoton egyhelyben lét nem viszi előre a szülést, a fájdalomérzetet pedig a monotonitás miatt erősíti. Minél többször történik testhelyzet-változtatás, annál jobb. A pozíció már nem az orvostól függ. Sokan szeretnek négykézláb vajúdni, talán azért, mert így valamelyest tehermentesítik a hátat, csökkentik a medencefenék izmaira nehezedő nyomást.

– Mire lenne a legfontosabb odafigyelni az első hat hétben? Hogy tudja a házastárs, a család segíteni a friss anyuka és a baba egymásra hangolódását?

– Nem véletlenül hívjuk az első hat hetet gyermekágyas időszaknak, szó szerint „a gyermekkel vagyok egy ágyban“. Jó lenne, ha ezalatt nem kényszerítenénk arra az újdonsült anyát, hogy mosson, főzzön, takarítson. Sok a rossz minta. Sok celeb hat héttel a szülés után már kockahasat villant – ami tiszteletre méltó teljesítmény, de a természet szempontjából nem éppen ideális. Annak a testnek ott és akkor nem az a feladata, hogy gyönyörű sportos legyen, hanem hogy anya legyen.

– Ha már regenerálódás, akkor miben különbözik a császármetszés és a hüvelyi úton történő szülés?

– Általában véve a szülés másnapján nagyságrendekkel jobban vannak azok, akik hüvelyi úton szültek. Bármennyire is rutinműtét a császározás, a fájdalom nem elhanyagolható. Alig van ma olyan nő, aki ne hallott volna arról, hogy a császármetszés után nehezebben indul be a tejelválasztás. Öntsünk tiszta vizet a pohárba: ez egy tévhit! Erre akkor jöttünk rá, amikor elkezdtük másképp csinálni a dolgokat. Sok helyen bevett gyakorlat, hogy szülés után elviszik a babát megfürdetni, megvizsgálják, kicsit megmutatják az anyukának, majd irány a csecsemőosztály. 1980-ban azt vizsgálták, mi történik, ha még a fürdetés előtt az anya hasára teszik a babát? Röpke húsz percre. Rengeteg minden kiderült. Az anyák például jobban örültek a babának, a gyerekek jobban szoptak, az anyák később is örömmel keltek fel éjjel, kevésbé erőltették a bilit, és kevésbé siettek vissza dolgozni. Ez annyiban változott, hogy ma a bőr-bőr kontaktusra az aranyóra kifejezést használjuk. És a baba már nem 20 percig pihen az anya hasán, hanem egy-másfél óráig. Először az édesanyja hasán, majd a mellkasán, majd a mellén, hogy szívjon kis kolosztrumot, előtejet, ami tele van védőanyagokkal. A köldökzsinórt nem vágjuk el, a babát pedig betakarjuk, hogy melegen legyen.

Néha az apa is jelen van: ezt az órát együtt, meghitten élhetik át. Ha egy gyerek jó állapotban születik meg, akkor nincs szükség arra, hogy rögtön gyerekorvos vizsgálja meg. Mára kiderült, ha a császármetszést követően is hasonlóképp járunk el, akkor a tej ugyanúgy beindul.

– Ha valaki spontán elvetélt, majd ismét teherbe esett, van-e oka félni a vetéléstől?

– Gyakran előfordulnak fel nem ismert vetélések, amelyek nem sokkal a megtermékenyülést követően történnek. Ilyenkor egy kis menstruációs csúszás is spontán vetélés: csak a nők nem tudnak róla. Az ember nagyjából 30 százalékos hatásfokkal tudja önmagát reprodukálni. Azt mondjuk, hogy tíz próbálkozásból átlagosan három gyerek lesz. A többi elvetél vagy meg sem fogan. Ugyanerről van szó akkor is, amikor a nő már tudja, hogy várandós (5, 8, 10 hetes), és akkor következik be a vetélés. A vetélések hátterében sokszor véletlenszerű genetikai rendellenesség áll. Ha egyébként az anya egészséges, akkor ezzel nem érdemes – és véleményem szerint nem is szabad foglalkozni. Ha másodszor is előfordul a vetélés, akkor el lehet gondolkodni azon, hogy vajon mi állhat a háttérben? Ha harmadszor is megismétlődik úgy, hogy közben nem született egészséges gyermek, akkor érdemes utánanézni az okoknak. Néha elegendő kis életmódváltás, esetleg gyógyszeres kezelés.

– Manapság nagyon sokan vállalnak gyereket bőven 30 fölött, közel a 40-hez. Miképp befolyásolja ez a várandósságot?

– Kitolódott az átlagéletkor, a nők átlagos várható élettartama 80 év körüli. De a férfiak is azt mondják: ugyan, hova siessünk? Ám így megnő az esélye annak, hogy nehezen fog összejönni a baba, és nő a szövődmények kialakulásának az esélye is: a koraszülés, a kicsi magzat, a császármetszés, a cukorbetegség, a magas vérnyomás. Ezek mind-mind gyakrabban fordulnak elő, ha valaki 35 év felett vállal gyereket. Gyermekvállalás szempontjából az ideális kor nagyjából 25 és 35 év közé tehető. Ma ezek a szakmai szempontok, egyelőre mást nem tudok mondani.

Szalai Réka
Kapcsolódó írásunk