Nem mész te sehova! Hányszor, de hányszor hallhattuk ezt gyermekkorunkban! Nem szerettük ezt a szigort, de be kell látnunk, nem olyan egyszerű tökéletes szabadságot adni gyerekeinknek – és mégis nevelni őket.
Egyre többet beszélnek arról, hogy több gyerekre lenne szükség. Egyre több az egygyermekes család. Mi most azon gondolkodtunk el: vajon az egykeség előny vagy hátrány?
Mire kirepülnek a családi fészekből, valószínűleg rádöbbenünk, hogy hibát hibára halmoztunk. Valamit nagyon elrontottunk a lányaikkal kapcsolatban. Hiába: a pokolba vezető út is jóakarattal van kikövezve!
Egy lány vallomása, akit tinédzserkorában kiközösítettek az osztálytársai. Túl szép volt, túl ügyes, túl kiváló, túlságosan önmaga. Az ilyet a szürkék nem szeretik.
Mit tegyünk, ha gyermekünket kiközösítik az osztálytársai? Ha titokban előnytelen fotót készítenek róla, és azon röhög a fél osztály? Hol a határ az ártatlan gyerekcsíny és a zaklatás között?
A magyar alapiskolák kilencven százaléka kisiskola. Az oktatásügy meg akarja szüntetni a kisiskolákat. A bejelentés nagy felzúdulást keltett. Mi lesz veled, kisiskola?
Egy nyelv struktúrája a gondolkodásunkat is befolyásolja. Nemcsak azért gondoljuk azt, amit gondolunk, mert így gondolkodunk, hanem mert a nyelvünk is meghatározza a gondolkodásunkat.
"Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni."