A nyitott kertek még nem gyakoriak a mi vidékünkön. Csupán a kastélykertek vagy botanikus kertek különleges növénygyűjteményeiben gyönyörködhetünk. A szomszédos Csehországban viszont már számos magánkert is fogadja az érdeklődőket, Magyarországon pedig Szomorú Miklós pilisszentkereszti kertje a legismertebb.
Lent: Noémi impozáns bogárhotelje.
Van benne tetőcserép is szalmával
A humusz
A talaj sötét színű rétege, elhalt növényi és állati maradványokból képződik, és rengeteg tápanyagot – például nitrogént, foszfort tartalmaz. Ha vékony a humuszréteg, vagy már nincs is, nem lesz termékeny a földünk. Ez a mai kor legnagyobb betegsége. A sok műtrágyázás elpusztítja a baktériumokat, a talajéletet. Ha állati vagy zöldtrágyával sem pótolják vissza a humuszt, akkor éhezni fognak a földjeink.
A békák
Egyensúlyban tartják a szúnyogok, meztelencsigák számát, elhalt tetemeiket pedig megeszik a madarak: így fontos elemei a táplálékláncnak.
A pillangók
Látványuk hizlalja a szemet. Jelenlétük azt mutatja, hogy nem visszük túlzásba a rovarirtó szerek használatát, szóval egyensúly van a kertünkben. A pillangók jó beporzók, másrészt madáreleségek.
Mulcs
Talajtakarást jelent fűnyesedékkel, fakéreggel, istállótrágyával, szalmával vagy éppen vett fakéreggel (a nagyobb méretű fenyőkéreg a hasznosabb, s főleg a savanyú talajt kedvelő növényeknek hasznos, mint a rododendron, áfonya). A fűnyesedék hamar bepenészedhet, ezért vékony rétegben terítsük. A szalma vagy széna paradicsom, eper mellé ideális.
A takarás védi a talajt a fagyoktól, a kiszáradástól, mert megakadályozza a víz gyors elpárolgását. Akár nyolc foknyi hőmérsékletkülönbség is lehet a mulcs felett és alatt a nagy forróságban.
Ne legyen meztelen a talajod! Ne félj a kósza gyomoktól! Szeresd a pillangót és a békát!
A mulcs alatt élénk talajélet folyik, a talajlakó mikroorganizmusok „felássák” a talajt, a szalma, komposzt is lebomlik, így humuszban gazdagodik a földünk.
A mulcsolt talajban kevesebb a gyom: a mulcs ugyanis elzárja a napfényt a gyommagok elől, így azok nem tudnak kicsírázni. Utolsó plusz még a mulcs javára: locsoláskor nem veri fel a sár a növényeket, valamint nem engedi, hogy az eső kimossa a földet, miáltal véd az erózió ellen.
BEMUTATÓKERT
Szegheő Noémi (37) egy csodálatos virágoskertet hozott létre Andódon: ez a kert a kevéske hazai nyitott kertek egyike. Mikor valaki megnyitja a kertjét mások előtt, azt főleg büszkeségből teszi, vagy hogy inspirációként szolgáljon mások számára. Vagy esetleg eltanuljanak tőle ezt-azt.
Szegheő Noémi testvérével és 12 éves unokahúgával él egy örökölt, többgenerációs házban Andódon. Eladóként dolgozik, kertépítő tudását a kertjében kamatoztatja. Nagyívű célja visszacsalogatni a kertekbe a nagybetűs természetet. (Fotó: Cséfalvay Á. András)
Szegheő Noémi varázslatos kertje az okleveles szlovákiai bemutatókertek közé tartozik. A válogatást végző szervezet olyan nyitott kerteket fog egybe, melyek kiemelkednek az átlagból. Az elismerés odaítélésekor nem csupán az esztétikát veszik figyelembe, hanem fontos szerepet kap még a vegyszermentes kertgondozás, de az ítészek azt is megkérdezik, laknak-e pillangók a kertünkben.
Csupaszív oázis
Utunk az Érsekújvártól pár kilométerre fekvő Andódra vezet, ahol vendéglátónk és kiskedvence lelkesen vezet körbe az udvaron. A régi üvegházat, ahol nem is olyan rég még zöldséget termesztettek, már csak az alapjai körvonalazzák – ezeket ma virágágyás szegélyezi.
„Gyere mákot egyelni! Gyere palántázni! Így hívogattak gyerekkoromban a szüleim. Nem szerettem kapálni, ki nem állhattam a kertet” – avat be Noémi a kiskori élményeibe. Édesanyja virágkötéssel foglalkozott, így a telken dísznövények is helyet kaptak, majd lassacskán kiszorították a zöldségeket. „Csokrokat kötöttünk, amihez kellett a sok virág, így volt virágágyásunk is. Anyuék rendre elzarándokoltak a pozsonyi Flóra virágvásárra, s mindig hoztak haza valami virágkülönlegességet.”
A szakmai ítészeknek fel kell mutatni valamit. Valamit, amitől a kertünk különleges, más, mint a többi. A szomszédom is hasonlóan kertészkedik, mint én, így közösen adtuk be a pályázatot. A hozzáadott érték pedig a szomszédi kapcsolatok ápolása volt. Kertjeink között van egy kapu, átjárunk egymáshoz kávézni, beszélgetni. A magokat és hagymásokat is együtt szerezzük be.
A szülők távozása után Noéminek nem volt energiája a zöldségest fenntartani, így a füvesítés mellett döntött – a virágágyást azonban megtartotta, majd kedvére bővítgette. Helyenként pedig visszaszedte a nemrég telepített gyepet, hogy ágyásokat alakítson ki új szerzeményeinek.
„Szerelem volt ez. Beleszerettem az évelőkbe, nem tudtam ellenállni a színességüknek.” Ahogy növekedett a lelkesedése, úgy körvonalazódott benne, hogy érdeklődésének szakmai alapot kéne adni. Munka mellett beiratkozott a Corvinus Egyetemre, ahol három évig tanulta a dísznövények gondozását. „Megtanultam, hol érzi jól magát a növény, mivel és hogyan lehet társítani. Mégis előfordult, hogy ugyan a tankönyvi szabályok szerint jártam el, a növény mégsem érezte jól magát a helyén. Ennek okán nálam a kertészkedés egyet jelent a kísérletezéssel.”
Olvass tovább: Bemutatókert
