Nicolas Sarkozy feleségül vette a férfifaló hírében álló Carla Bruni volt topmodellt. Nem csupán a franciák teszik fel a kérdést: Tényleg komoly érzések kötik össze az államelnököt és Carla Bruni sanzonénekesnőt, vagy csupán óriási PR-húzás a házasság? Esetleg az elnök a románccal revánsot vesz volt feleségén, aki mosolyogva faképnél hagyta…
A párost először december közepén a párizsi Disneyland szabadidőparkban kapták lencsevégre, Carla Bruni (39) édesanyja és hatéves fia társaságában. Azóta sincs hiány az őket ábrázoló fotókból. Sugárzik az arcuk, epekedve néznek egymásra, egymás kezét szorongatják, csókot nyomnak egymás arcára. Egyiptomi kirándulásuk során minden újságíró megkapta a maga fotóját Franciaország új álompárjáról, sőt, a szerelmesek még a turistákra sem nehezteltek, hogy felvételt készítenek róluk. Nyoma sem volt a visszafogottságnak.
Nem kevésszer fordul elő a történelemben, hogy az újdonsült First lady kijelentse: nem szereti a férjét, ezért faképnél hagyja. Sarkozyvel ez történt. Cécilia Sarkozynek barátja van, nem búsul exférje után.
Bruni modellként, valamint neves férfiak barátnőjeként mindig is szeretett reflektorfényben lenni, és úgy tűnik, hogy a francia elnöknek is tetszenek az ilyen jellegű „fellépések”. (Bár két-három hónappal ezelőtt, amikor házassága csődjén és válásán csámcsogott a sajtó, megfogadta: többé nem viszi magánéletét a nyilvánosság elé.) Egyiptomban lazára vette a figurát, kigombolt ingben és repülős szemüvegben pózolt új barátnője mellett. „Egész idő alatt úgy tűnt, mintha világgá akarná kürtölni: szerelmes vagyok!” – osztotta meg benyomásait az egyik megfigyelő a GALA című lappal. A Sarkozy-Bruni „szerelmi show” a legapróbb részletekig meg volt tervezve?
Az ellenzék hangosan kritizálja az elnököt „dicsekvő viselkedéséért”, valamint azért is, hogy Sarkozy egy milliárdos üzletember barátja, Vincent Bolloré magángépével repült Luxorba. Mindenesetre Franciaországban az állam- és kormányfő magánélete eddig tabunak számított. „Túl nyilvános, túl erőltetett” – vélik a helyi lapok a közszemlére tett boldogságról. Sarkozy politikai vetélytársa, a tavalyi elnökválasztásokon szintén induló Ségolene Royal szerint mintha megrendelésre érkezett volna az új románc, hogy elvonja a figyelmet az elmúlt időszak kínos eseményeiről.
És ezzel nemcsak a líbiai diktátor, Muammar al-Gaddafi sokat vitatott hivatalos látogatására utal, hanem a választópolgárok körében népszerűtlen reformintézkedésekre, a megoldatlan nyugdíjproblémára, valamint arra, hogy a franciák vásárlóereje még mindig stagnál, és egyre többen szegényednek el. Ezek közül egyik sem használ az elnök népszerűségének. Legfőbb ideje, hogy a nagy egóval rendelkező államférfi a médiában mozgó befolyásos barátai segítségét kérje. Sarkozy már ősszel is tökéletesen időzítette válása beharangozását, elvonva a figyelmet a vasutassztrájkról.
Carla zenét tanult, zongorázott és gitározott, majd építészeti tanulmányokba kezdett. Döntése, hogy 19 éves korában főfoglalkozású modellnek áll, nem tűnik kézenfekvőnek. Nem volt szüksége pénzre, intelligens és művelt volt. De lehet, hogy gyorsan akart olyan sikeres lenni, mint a szülei, akik nagyon magasra tették a mércét a szakmájukban.
Az elnök az olasz Carla Brunit november végén ismerte meg egy vacsorán, amelyet Jaques Séguéla reklámmenedzser rendezett. „Szerelem volt első látásra, percek alatt” – emlékszik vissza Séguéla. És egyszerre Sarkozy ismét győztesként áll a nyilvánosság előtt. Igaz, cserbenhagyta a felesége, de megszerzi magának a majdnem „legszebb nőt”, Carla Brunit, akit a ’90-es években egy lapon említettek Naomi Campbell és Claudia Schiffer szupermodellekkel, aki a Dior, a Chanel divatbemutatóin vonult fel, évente 5 millió eurót is keresett, és aki 2002-es debütáló albumával sanzonénekesnőként is nagy sikert aratott. Igazi PR-történet, amely arra hivatott, hogy kifényesítse Sarkozy időközben megfakult imázsát…
Ha a kételkedések ellenére mégis igaz szerelem szövődne kettejük között, akkor is marad még egy nagy kérdés: Mennyi ideig tudja megtartani az elnök az ő drágáját? Ami a férfiügyeket illeti, Carla Bruni mozgalmas múltra tekint vissza, és felvállalja vadászszenvedélyét. „Igen, én választom a férfiakat. Ez persze ellenkezik a hagyományos szereposztással” – mondja a milliomos Pirelli-klán utódja. Magyarán: az egykor építészetet is hallgató szépség mindig erős és „hírneves” férfiakat választott, de mikor untatni kezdték, félredobta őket. Carla a ’90-es években nem akármilyen „férfigyűjteményre” tett szert. Többek között Sean Connery, Kevin Costner, Vincent Perez, Eric Clapton, Mick Jagger (Jerry Hall annak idején Bruni miatt adta be a válókeresetet.) és Donald Trump (aki állítólag sírt, amikor Bruni faképnél hagyta) szerepel a listán.
Raphael Enthoven (32) filozófussal villámcsapásszerű szerelembe esett: majdnem hét évig éltek együtt, fiuk is született, a most hatéves Aurélien. (Még tavaly decemberben is vele élt, amikor először mutatkozott az elnökkel a nyilvánosság előtt.) Az exfeleség, Justine Lévy (33), akinek nagy szívfájdalmat okozott Enthoven és Bruni kapcsolata, „Nem olyan tragikus” címmel önéletrajzi ihletésű regényt írt riválisa galád módszereiről és a hűtlen férjről. Carla Bruni nem csinált ebből nagy ügyet. „Egy összetört szív nem akadályozza meg az embert abban, hogy a saját marketingjére gondoljon” – nyilatkozta. A hidegvérét a „végzet asszonya” a mai napig megőrizte, amire a francia elnök még ráfizethet.
„Semmire sem tartom a házasságot, számomra olyan, mint a börtön. Szükségem van arra az érzésre, hogy bármikor kiléphetek egy kapcsolatból” – árulta el Carla Bruni egy múlt évi interjúban. A férfifaló szépség mégis first lady lesz az Élysée-palotában. Ki tudja, talán a címért feladta eddigi elveit... Újabb talány.
Az a hír járja, hogy Carla igazi apja a képen látható Maurízio Remmert
A világsajtó – többek között a brit napilapok is – jót szórakozik a „playboy-elnökön”, a „Sarkozy-szappanoperán”. (Csak az amerikai sajtó hagyta figyelmen kívül a pár körüli cirkuszt – egy őrülten szerelmes államfő nem megfelelő téma a képmutatásra hajlamos Amerikában.) Mondani sem kell, hogy a mostanában „Président Bling-bling”-nek, azaz csilli-villi elnöknek is nevezett Sarkozy egyre inkább veszít tekintélyéből. Franciaországban a románc újabban lekerült a címlapokról. Sarkozy ugyanis egyik sajtóértekezletén felvetette, hogy a közszolgálati televízióban ne legyen a jövőben reklám. A médiát azonnal „kirázta a hideg”. Mindenesetre ez a kérdés jobban érdekli őket, mint a „turbékolós műsor”…
Már megjelent a könyv, amelyben egy francia újságírónő megírta Nicolas Sarkozy és Cécilia megismerkedésének különös történetét. Sárkozy akkoriban Neuilly-sur-Seine polgármestere volt. 1984-ben ő adta össze (az apai ágon román zsidó, anyai ágon spanyol) Cécilia Ciganer-Albénizt a francia tévé egyik idős sztárműsorvezetőjéhez, Jacques Martinhez.
Céciliának két lánygyermeke született ebből a házasságából. A pletykák szerint Sarkozy már akkor bevallotta az újdonsült férjnek, hogy mennyire tetszik neki Cécilia. Később a két család jóban lett.
A szerelmi háromszögnek az vetett véget, hogy a politikus első felesége egy síkiránduláson in flagranti érte a szerelmeseket. Cécilia második lánya alig hat hónapos volt, mikor otthagyta férjét, és összeköltözött Sarkozyvel. De csak sok évvel később házasodtak össze. Ez idő alatt Cécilia a nyárspolgárok szemében csak egy ringyó volt. Az emberek akkor bocsátották meg neki a házasságtörést, amikor egy évvel az esküvő után megszületett Louis, közös gyermekük.
Cécilia a francia Elle-nek adott exkluzív interjújában őszintén mesélt házasságuk válságáról, és döntését, a válást becsületes tettnek minősítette. 2005-ben az asszony egyszer már összepakolt, és felült egy New York felé tartó repülőre, ahol új barátja, egy nagy reklámügynökség vezérigazgatója várt rá. S hogy mégis miért tért vissza a férjéhez a választások előtt? Nyilvánvaló: a franciák ugyanis egy elvált embert nem választottak volna meg elnöknek.
Sarkozyék válásával véget ért a kötelesség nevében hozott áldozatok időszaka. Eddig egyetlen elnökfeleség sem merte vállalni a válást. Mitterand elnök felesége, Daniella annak idején beletörődött abba, hogy a nagy elnök közte és szeretője (és szeretőjével közös gyermeke) között osztotta meg az életét. Céciliát nem érdekelték az elnökfeleségek kiváltságai, épp ellenkezőleg: félelemmel töltötte el, hogy férje oldalán még inkább a figyelem középpontjába került. Annak ellenére, hogy húsz évet élt le egy közszereplő mellett, mégis a nyugalmat szereti – olvasható újságíróknak adott nyilatkozatában.
Carla Bruni szabad nő, akit nem kötnek gúzsba az erkölcsi korlátok. Nem érdekli, mit mondanak róla mások. „Mindenki engem akar, de én levetkőztethetetlen vagyok” énekli egyik dalában. De ha a forró vágy diktálja döntéseit, akkor a vége az, hogy a vágya hamar kiég, és ezt be is vallja. Azzal, hogy ő választja a férfiakat, nem pedig hagyja, hogy őt válasszák, valószínűleg valamiféle revánsot vesz a férfinemen, mondják a pszichológusok.
De ezek a rövid szerelmek az igazi elköteleződésre való képtelenségről is árulkodnak. Ennek gyökere pedig a pszichológusok szerint valamilyen titkos, talán gyerekkori sérülés. Mert minél kevésbé tud valaki túllépni a gyerekkorán, annál kiábrándultabb lesz felnőttkorában.
Carla Bruninak egyébként csodálatos gyerekkora volt. Torinóban, a Bruni Tedeschi birtokon – értékes festmények és bútorok között – olyan család vette körül, amely számára a művészet volt az egyik legfontosabb dolog: apja gazdag iparmágnás és operaszerző, anyja zongoraművész. Nővére, Valeria Bruni Tedeschi később ismert színésznő és filmrendező lett, bátyja, Virginio 2006-ban eltűnt.
Ezt a földi paradicsomot azonban hirtelen el kellett hagyniuk: Carla ötéves korában a család, talán az akkor Olaszországban igen aktív Vörös Brigádok terrorszervezettől való félelmében, Párizsba tette át székhelyét. (Azóta is itt él egy gyönyörű palazzóban, aranyozott bútorok között a gyönyörű Carla.) Közben családi drámák zajlottak, amelyekről jóval később Valeria „Könnyebb egy tevének...” című filmjéből értesülhettünk. A Gala című lap már nyíltan arról cikkez, hogy édesanyja megcsalta az apját, s ennek a szerelemnek a gyümölcse Carla.