Nagykapos szívében vagyunk, egy jókora ökokertben. A kert inspiráció lehet azok számára, akik szeretik a szezonálisat és a fenntarthatót.
A ház belesimul a kertbe, a kert hozzásimul a házhoz. Nagykaposon vagyunk, Hudák László és felesége, Viktória egyedülálló kertjében. Városi kertben, amelyik arra példa, hogyan lehet teljesen vegyszermentesen kertészkedni.
Ez a városi kert az egészség megőrzését szolgálja friss és vegyszermentes nevelményeivel. Inspiráció lehet mindazok számára, akik szezonálisan szeretnének kertészkedni... A jelszó itt a szezonalitás: azt eszik, amit a kertjük ad, epret májusban, uborkát csak június végén.
A fenntarthatóság pedig azt jelenti, hogy szinte nincs is ökológiai lábnyomuk, hiszen majdnem minden konyhai alapanyag a kertjükből kerül ki. Nem szállítják messziről a kamionok, nem szennyezik a környezetüket...
Lászlóék vagy tizennégy éve vásárolták a házukat, amelyhez egy közel egyhektáros kert tartozik. A feleség, Viktória hisztaminérzékeny: mint sokakat, őket is ez ösztönözte arra, hogy változtassanak a táplálkozásukon. Mindenesetre a Nagykapos szívében elterülő kert évről évre szebb – Viki pedig egyre jobban érzi magát a bőrében.
Kezdetben vegyszeres védekezéssel próbálkoztak a kártevők ellen, de hamar rájöttek, hogy amit a réven nyernek, elvesztik a vámon. László elmondása szerint:
„A permetezéssel az a probléma, hogy hatásos a tetvek ellen, viszont elpusztítja a jótékony rovarokat is, például a katicabogarat. Utána a tetű hamarabb visszajön, mint például a katicabogár – annak több idő kell ahhoz, hogy visszatérjen”.
Ezért áttértek az ökokertészkedésre, teljes mértékben mellőzték a vegyszerek használatát. Az egyensúly fenntartására törekednek, komposztálnak, gyűjtik az esővizet, természetes permetszereket alkalmaznak. Hudákék azon vannak, hogy kertjük egyszer majd önfenntartó rendszerré váljon.
A képen: László a Krokodil Dundee c. filmben látta meg az ausztrál őslakosok hangszerét, a didzseridut. A sajátját Pozsonyból rendelte, megnyugtatja a hangja.
Hagymalé, diólé és társai
Saját készítésű növényi alapú permetszereket használnak, például csalán, hagyma, diólevél vagy paradicsomlevél főzetét. A gyomnövényekből készített trágyalé szintén fontos szerepet játszik a tápanyagpótlásban. László szerint a legegyszerűbb trágya dudvából készíthető, ami egy közönséges gyomnövény.
„A gyomot, miután kigyomláljuk, vödörben beáztatjuk, és hagyjuk érlelődni. Amikor megérett a lé, kevergetéskor nem habzik, leszűrjük, és azzal locsolunk. Megnyújtja a zöldséget legalább egyharmaddal.”
A vetésforgó és a növénytársítások segítenek a kártevők elleni védekezésben, valamint a talaj tápanyagtartalmának megőrzésében. Például a sárgarépát és a hagymát felváltva ültetik, mivel ezek megvédik egymást a kártevőktől. Hasonlóan a paradicsom mellé bazsalikomot, az uborka mellé kaprot ültetnek.
Hudákék kertje nemcsak saját ellátásukat szolgálja, de közösségi térként is működik. Megnyitották az érdeklődők előtt, hogy népszerűsítsék az ökokertészetet. Egy osztrák szervezet tanúsítványával is rendelkeznek. Jártak már náluk diákok, és tanfolyamokat is tartottak „természetes kertészet” témakörében.
A java még hátravan
Bár Hudákék kertjét már most sokan megirigyelhetnék, még nincsen készen – például csupán készülget az évekkel ezelőtt megálmodott fürdőtó. Mit ne mondjunk: hatalmasnak álmodták meg. Az ilyen remekmű hosszú évekig vajúdik, mire megszületik.
„A kertészetnek élek, igazából ennek szentelem minden szabadidőmet. Masszőrként dolgozom, rengeteget vagyok úton, de sokat dolgozom itthon is: nincs jobb érzés, mint munka közben kinézni a kertünkre. Már a látványától is felüdül a lelkem, a terhek lepotyognak a vállamról.”
Végezetül azért illik elmondani: Hudákéknál is a feleség a nyak, aki forgatja a fejet – ő lapozgat magazinokat, keres-kutat új ötletek után, álmodja meg a legújabb telepítéseket. Ettől is olyan harmonikus a kert, mert egy harmóniában élő pár gondozza (mondja a férj mosolyogva).
Ökoelméncségek
Jó tudni, hogy egyáltalán nem tesz jót a világnak és az emberi egészségnek, ha az ételek túl sokat utazgatnak ide-oda kamionokon és hajókon (szennyezik a környezetet). S mindig az az étel a legjobb, amit azokból az alapanyagokból készítünk, melyek megteremnek körülöttünk, s melyeket a szüleink is ettek (a sejtjeink ezekből épülnek fel).
Másrészt ma egyféle növényt termesztenek nagyon nagy helyen. És ebből is baj van. Mert ha megjelenik az egyféle növény ellensége, akkor az összes növényt elpusztítja. Emiatt egyre több és erősebb méreggel kell azt a növényt védeni... Ezért az ökokertész a kertjébe mindig sokféle növényt ültet, és nem használ vegyszeres permeteket.
Sokszor az ökokertben minden összevissza, egymás hegyén-hátán nő. Egy ágyásban van a paradicsom, a hagyma, a fokhagyma, sőt még a bazsalikom és az oregánó is. Ám igazából nem összevissza nőnek, hanem az egyiknek az ellenségét a mellette lévő növény kergeti el... (S nem a vegyszer.) Mondjuk a paradicsomot meg akarja enni valami kis bogár, de nem mer közel menni, mert utálja, hogy mellette a fokhagyma olyan büdös.
A képen: pawpaw, más néven indián banán. Az egzotikus fagytűrő gyümölcs László büszkesége.
Egy vadkertész tippjei
1. Mindig a kertünkből és annak adottságaiból induljunk ki. Ha például van egy cseresznyefánk, érdemes a tyúkokat és a csirkéket kiengedni alá, amikor lehullik róla a maradék termés. A baromfik kikaparják a cseresznyéből és a talajból a kukacot; számukra ez jó fehérjeforrás. Mert mi van, ha ez elmarad? A kukacok a talajban áttelelnek, majd a következő évben kikel belőlük a cseresznyelégy, és elhelyezi a petéit a cseresznyében. S ez így megy körbe-körbe...
2. Napsütötte időben senki ne egyelje a petrezselymet és a paszternákot, csak kesztyűben és hosszú ujjú ingben. Ha hozzáérünk a leveleikhez, égési sérüléseket szenvedhetünk.
3. Permetezni napnyugtakor és este ildomos! A permetszernek égető, perzselő hatása lehet, ha nagy melegben használjuk. Este általában szélcsend van, így nem sodródik el a permetlé a szomszéd növényre, illetve ránk. A permetezést olyan időpontra ütemezzük, mikor legalább 24 óráig nem jeleznek esőt.
4. Kisebb területeken eredményesen működhetnek a különböző növénytársítások, mint például a hagyma–sárgarépa, a saláta–retek vagy a káposzta–zeller. A fűszernövények és a gyógynövények az illatukkal távol tarthatják a kártevőket. Vagy fordítva: bevonzzák a hasznos rovarokat. Büdöske ültetésével pedig csökkenthetjük a talajban a fonálférgek számát... Ha lehet, figyeljünk oda a vetésforgóra: ugyanaz a fajta növény ugyanoda legalább három-négy évig ne kerüljön.
