Egy rendes nő nem káromkodik, nem ül szétrakott lábbal és nem eszik péksüteményt. Hát – ez így nem egészen igaz. Bár a kenyérnek és a kifliféléknek valóban rossz a hírük. Már azok szempontjából, akik fogyni akarnak. Azoknak rájuk gondolni sem szabad.
Nos, ez így nem igaz. Mert nem minden péksütemény egyforma. Vannak olyanok is, amelyektől nem hízunk, amelyek finomak és egészségesek is.
Ne higgyen az ijesztgetéseknek
Nyugodtan egye meg az ebédre vett bagettet. Nem vét a vonalai ellen, ha a bagett teljes kiőrlésű lisztből készült, ha tele van zöldséggel, ha sonka is van benne, s ha nem félméteres. S ha nem ezt eszi minden reggel és délben. Természetesen a tésztafélék fogyasztását nem kell túlzásba vinni – de nem kell kárhoztatni sem! Mert gondoljon csak arra, hogy tíz évvel ezelőtt attól volt hangos az ország, hogy a fogyás legnagyobb ellensége a zsír. Aztán megjelent a húst és füstöltárut dicsőítő Atkinson-diéta, amely azt mondta, a hús lehet kövér is... Tiltotta viszont a burgonyát és a tésztaféléket. Most itt tartunk.
A fóbia gyorsan terjed. Le kell mondanunk egy szeletke friss kenyérről, egyetlen főtt krumpliról is... Hát nem. Ne hagyja, hogy elijesszék!
A teljes kiőrlésű gabonafélék sok emésztést elősegítő rostot tartalmaznak, azonkívül alapvető fontosságú vitaminokat, főleg többféle B-vitamint, és ásványi anyagokat!
Fogyasszon szénhidrátokat, de csak egészségeseket!
Az egyes diéták ahelyett, hogy kiegyensúlyozott étrendre törekednének, csak a leadott kilókat nézik. Alig törődnek azzal, hogy a diéta egészséges-e. Másik nagy hátrányuk az, hogy bizonyos ételeket gondolkodás nélkül kárhoztatnak, másokat pedig egekig magasztalnak.
Az ideális diéta olyan, amely magába foglalja az összes létfontosságú élelmiszert – a sokszor elmarasztalt szénhidrátokat is. Az ilyen diéta mellett fogyhat, anélkül hogy éhezne, és még az a tudat is melengetheti a szívét, hogy az egészségének is használ vele. A kiegyensúlyozott étrendnek megvan az a jó tulajdonsága, hogy kevésbé fogja kívánni az édességet.
A nyers ételtől jóllakottabbnak érzi magát
Hogy választani tudjon azokból az ételekből, amelyek szénhidrátot tartalmaznak, ismernie kell őket. Szerencsére nincs sok belőlük. Az édességeken, péksüteményeken és körítéseken (burgonya, tésztafélék, rizs) kívül a gyümölcsök, zöldségek és különboző gabonafélék (például a müzli) is tartalmaznak szénhidrátokat.
Ezenkívül azt is tudni kell, hogy minél többet főzik, minél inkább tartósítják az ételt, az annál kevesebb vitamint tartalmaz, és annál kisebb a tápértéke. S nemcsak ez: annál gyorsabban megemészti a szervezet, azaz sokkal hamarabb éhesek leszünk. Ez még nem jelenti azt, hogy a szervezet hasznosította az energiatartalmát! Gyakran épp az ellenkezője igaz – az egyszerű szénhidrátok kétszer annyi energiát tartalmaznak, s a fölösleget a szervezet zsír formájában elraktározza.
A mi célunk az lenne, hogy olyan ételeket fogyasszunk, amelyekkel az ellentétes hatást érjük el. Mi azt akarjuk, hogy az ételben levő energia lassan szabaduljon fel, hogy minél lassabban jelentkezzen az éhségérzet.
A finomított lisztből készült pékáru helyett fogyasszuk a teljes kiőrlésű lisztből sütött termékeket, a szétfőzött finomtészta helyett a durumlisztből gyártott, olaszosan „al dente” (félig főtt, „rágható”) tésztaféléket részesítsük előnyben, ne hántolt rizst együnk, és kukoricapehely helyett müzli kerüljön a tányérunkra. Szaknyelven szólva: figyeljünk az ételek glikémiás indexére – minél magasabb ez a szám, annál többet használ a vonalainknak. A szénhidrátokat tartalmazó ételeknek természetesen magas a glikémiás indexük, de közöttük is van különbség.
Ön is nehezen lép ki a gyakori éhségérzet és a folytonos nassolás bűvös köréből, ha magas glikémiás indexszel bíró ételeket fogyaszt. Ilyen étel – például egy szelet édes lepény vagy sütemény – elfogyasztása után a vércukorszint az egekbe szökik. Válaszként a szervezet gyorsan elkezdi termelni az inzulint, hogy azt feldolgozza. Ennek eredménye, hogy a szervezetnek hiányzik a cukor, azaz megjelenik az éhség. Ha újra magas glikémiás indexű ételt eszünk, például egy kiflit vagy egy szelet csokoládét, az egész folyamat megismétlődik.
Ha azonban egy teljes kiőrlésű lisztből sütött kiflit fogyasztunk el, javul a helyzet. Még jobb, ha csak egy fél kiflit eszünk, tetszés szerint egy darabka sajttal vagy sonkával. A szénhidrát és a fehérje kombinációja megszünteti az éhséget, és a jóllakottság érzete is tovább tart. Ez a táplálkozási mód más szempontból is előnyös: az alacsonyan tartott glikémiás index és a vércukorszint nagy kilengéseinek megakadályozása csökkenti a cukorbetegség kialakulásának veszélyét.
Nincsenek tiltott ételek
Fogyasztani minden ételt szabad. Csak azt kell megtanulni, hogy mit mivel és miből mennyit. Nézzünk utána, melyik ételnek milyen a glikémiás indexe, mert ha ezt tudjuk, azt is tudjuk, mennyi ideig leszünk jóllakottak. Ez a jó tanács elsősorban azoknak a nőknek szól, akiknek anyagcseréje érzékenyen reagál a vércukorszint ingadozására. Ennek tünetei édességfogyasztás után két-három órával: álmosság, a hangulat megváltozása, erős szívdobogás, hascsikarás, ingerlékenység.
A „mit mivel” diéta jó hatásáról egyik kolléganőnk mondja. „Három évvel ezelőtt fogyókúra nélkül leadtam az összes fölösleges kilómat. A mai napig msindent megeszem, amire gusztusom támad. Azonban érdekes módon megváltozott az ízlésem. Azelőtt már kora délután rohantam, hogy vegyek magamnak egy szendvicset vagy egy szelet süteményt. Ma inkább a fekete kenyeret kívánom, és vékonyan megkenem krémsajttal. Ha megennék egy csokoládés pudinggal töltött croissant-t, megfeküdné a gyomromat.”
