Gyakran előfordul, hogy bár két ember őszintén szereti egymást, mégis elhidegülnek egymástól, mintha egy másik bolygón élnének. A férj virágot hoz, ám a feleség inkább beszélgetne. A szeretet üzenete nem ér célba, mindketten csalódnak.
Gary Chapman amerikai párkapcsolati szakértő több mint harminc év házassági tanácsadás után egy egyszerű, mégis forradalmi felismerésre jutott: minden ember más nyelven fejezi ki a szeretetét. A felismeréshez egy utastársa segítette hozzá, akivel egy Dallas és Buffalo között közlekedő repülőjáraton találkozott, s aki a következő kérdést tette fel neki: „Mi történik a szerelemmel a házasságkötés után? Én háromszor nősültem.” Chapmant gondolkodóba ejtették a férfi szavai. Ennek eredménye az Öt szeretetnyelv című kötet. Az idegenül hangzó szókapcsolat mára már köznyelvünk részévé vált.
Az 5 szeretetnyelv
Chapman szerint minden emberben el van rejtve egy szeretettank. Mikor például a gyerekek tankja kiürül, rosszalkodni kezdenek. Azt mondjuk ilyenkor, hogy rosszul viselkednek, pedig csak a szeretetvágyuk kiabál. Ha ez kielégületlen marad, egész életükben nehézségekkel fognak küszködni.
Ahogy két nemzet fiai sem értik egymást tolmács nélkül, úgy két ember sem tud kapcsolódni, ha mindkettő más „szeretetnyelvet” beszél. Kötetében Chapman a szeretetet nem misztikus érzésként írja le, hanem egyfajta kommunikációként. Kijelenti, hogy nem csupán a házasságban van szükségünk szeretetnyelvre, hanem a szülő-gyermek viszonyban is, de a baráti kapcsolatok sem tudnak enélkül működni. Ha nem egyezik a szeretetnyelvünk, bizony kudarc fenyeget.
A szeretet anyanyelve
Érzelmi mintáink kora gyermekkorban alakulnak ki. Azok a gyermekek vannak itt előnyben, akikkel a szüleik és számukra más fontos személyek éreztették a szeretetüket. Természetesen azoknak a gyermekeknek is meglesz a maguk szeretetnyelve, akik a biztonságérzet hiányával küszködnek vagy épp kevesebb az önbecsülésük. Az ő nyelvük azonban éppoly kezdetleges lesz, mint mikor valaki hibásan beszél, illetve szegényes szókincset használ. Az ilyen gyerekeknek később sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük, mint azon társaiknak, akik jobb kommunikációs mintákat sajátítottak el. Ahhoz, hogy megőrizzük kapcsolatunkat, beszélnünk kell a másik ember nyelvén is.
Mindannyian arra hajlunk, hogy a számunkra fontos módon fejezzük ki szeretetünket; és zavarba jövünk, ha párunk nem akarja megérteni, hogy mit akarunk vele közölni. Bár hangot adunk a szeretetünknek, az üzenet mégsem jut el hozzá, mert a nyelv, amelyet használunk, számára ismeretlen.
Tankoljunk!
Járműveinket újra és újra meg kell tankolni, hiszen üres tankkal nem jutunk sehová. Hasonlóképp működik szervezetünk finoman hangolt gépezete. Chapman szerint minden emberben el van rejtve egy szeretettank, aminek időről időre fel kell töltődnie a szeretet üzemanyagával.
A Chapman által jegyzett öt szeretetnyelv a következő: 1. elismerő szavak, 2. minőségi idő, 3. ajándékok, 4. szívességek, 5. testi érintés. Mindannyian ismerjük mind az öt nyelvet, de csak egy vagy két nyelv lesz közülük a domináns nyelvünk; és ha ezeket a nekünk fontos emberek nem beszélik, szeretettankunk kiürül. Fontos, hogy ismerjük a saját szeretetnyelvünket és szeretteinkét is.
Elismerő szavak
Azok beszélik ezt a szeretetnyelvet, akik számára fontosak a szavak. (A szavak náluk a szeretet hordozói, s elsősorban a megerősítő, bátorító szavak: a dicséret, a köszönet, a biztatás.) Persze fontos megkülönböztetni a valódi elismerő szavakat a felületes bókoktól. A szavak nyelvén beszélő emberek boldognak érzik magukat, amikor azt hallják: „Nagyon értékelem, amit tettél!” vagy „Büszke vagyok rád!” Ha nem kapják meg ezeket a dicsérő szavakat, gyakran azt érzik, hogy nem szeretik őket eléggé – még akkor is, ha mindent megtesz értük a másik ember, a számukra fontos személy.
Minőségi idő
A minőségi idő nem más, mint mikor az egyik fél teljes odaszánással jelen van a másik életében. Nem puszta közelség ez, hanem valódi figyelem (beszélgetés közben nem nézhetjük a telefonunkat, nem tévézhetünk). Ennek a szeretetnyelvnek két fő dialektusa van. Az első a meghitt beszélgetés. Ezalatt Chapman az együttérző és értő meghallgatást érti, annak a művészetét, hogy miközben a másikat hallgatjuk, nem foglalkozunk semmi mással, és tartjuk a szemkontaktust. Fontos a közös tevékenység dialektusa is. A hangsúly itt is az együttléten van – és a közös tevékenységen. A közös tevékenység bármi lehet, ami az egyik vagy mindkét felet érdekli: biciklizhetünk együtt, főzhetünk együtt. Nem azon van a hangsúly, hogy mit csinálunk, hanem hogy itt vagyunk egymás számára, mély egyetértésben.
Ajándékozás
Könnyű helyzetben vagyunk: ez a legegyszerűbben elsajátítható szeretetnyelv. Ajándékot lehet vásárolni, találni vagy készíteni is. Akik ezt a szeretetnyelvet beszélik, azok számára az ajándék több mint puszta tárgy: annak jele, hogy gondolt rájuk a másik. Azért olyan becses számunkra az adott tárgy, mert az lesz a másik szeretetének jelképe.
Létezik egy megfoghatatlan ajándék is, ami többet ér, mint bármi, amit a kezünkbe foghatunk. Ez nem más, mint önmagunk odaajándékozása a másik embernek. (S jaj, de hány esetben pazarlóan bánunk magunkkal!)
Szívességek
Egy bevásárlás, a koszos edények elmosogatása, valaminek az elintézése. Ezek a cselekedetek azt üzenik: „Fontos vagy nekem, számíthatsz rám!” Ebben a nyelvben a cselekvés jelenti a szeretetet; a tettek hangosabban beszélnek minden szónál. Ezek a tettek időt, energiát és erőfeszítést igényelnek, még ha hétköznapi természetűek is. Chapman szerint azok az emberek, akik a szívességek nyelvét beszélik, akkor érzik magukat szeretve, ha a másik önként és dalolva (nem pedig kényszerből) tesz meg értünk valamit. Érzelmi elutasításként élik meg, mikor a partnerük közömbös, s nem segít például a házimunkában, vagy nem megy el a gyerekért az oviba.
Testi érintés
Aki a testünket érinti, az minket érint. Aki távolságot tart tőlünk, az érzelmileg is elhatárolódik tőlünk. Kézfogással fejezzük ki a másik ember iránti nyitottságunkat és készségünket a kapcsolatteremtésre. A testi érintés megtagadása azt jelzi, hogy a két ember között valami nem klappol. Kétségtelenül ez a legerőteljesebb szeretetkifejezés: az ölelés, a kézfogás, a simogatás, a közelség. Testünk a szeretetteljes érintésre vágyik. (S nem csupán a romantikus érintések számítódnak ide: a baráti ölelések szintúgy fontosak, hogy szeretettankunk csurig töltődjön.)
Gary Chapman öt szeretetnyelve nem csupán elmélet – útmutató is egyben egy boldog kapcsolathoz. Segít felismerni, hogy a szeretet nem magától értetődő. Nemcsak azt jelenti, hogy szeretünk, hanem azt is, hogy úgy mutatjuk ki a szeretetünket, hogy azt a másik is megértse... Mert végül is mindannyian arra vágyunk, hogy szeressünk, és hogy érezzük is, hogy szeretve vagyunk.
