Tavaly decemberben volt (idén is lesz) Kukkonia fényfestés a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum falán. A fény elhozta a reményt, a sötétségben a világosságot. A százszor látott barokk kastély decemberben új ruhába öltözött, a fényműsor maga volt a régi Csallóköz, nyulacska futott rajta végig, tündérek lejtettek táncot... Az animációt Szűcs Gábor készítette.
Fújt az adventi szél, majdnem elfújt, de gyökeret eresztett a lábam a fagyos földbe, mintha belenőtt volna, úgy bámultam a Sárga kastély falán a fényt. Fáztam, dideregtem, mert ahogy a mondás tartja, a tél hagyján, de a szél hideg, a fényfestés viszont a sötétségbe világosságot hozott, játékos, messzire világló, mesélő világosságot... A fényt Szűcs Gábor (Somorja) festette a falra. Miképp lesz valakiből fényfestő? – kérdezzük a művésztől.

Szűcs Gábor (34, Somorja) igazi szabad szellemű művész. A pozsonyi művészeti középiskolában számítógépes és kézzel rajzolt animációt tanult. „3D-s animációt is tanultunk, de akkor még valahogy nem igézett meg.” A főiskolán tradicionális festészetet hallgatott. Gábor hét évig a somorjai művészeti alapiskola tanára volt. Azóta a világ számos pontján kiállított és alkotott, Amerikától Németországig.
– A Pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán végeztem. Már az első évben az életembe lépett a VJ (magyarul videózsoké). Míg a DJ, a diszkzsoké, azaz a lemezlovas zenével dolgozik, addig a VJ-k olyan művészek vagy épp laikusok, akik a zenéhez valós időben kivetített mozgóképeket alkotnak a közönség számára. Amikor először láttam ilyet, nagyon megragadott. Ki vetíti ide ezeket a képeket és miért? – kérdezgettem. Az egyik kollégám is érdekelt VJ-zésben, megmutatott egy-két trükköt.
S innen már nem volt visszaút. Új kapuk nyíltak meg előttem: onnantól kezdve nem csupán vászonra festettem, hanem fénnyel is épületekre, vagy animációkat készítettem zenekari fellépésekhez.
– Meddig tart elkészíteni egy fényfestményt?
– A munka eltarthat hetekig, hónapokig is, az eredmény végül egy pár perces show lesz. A fényfestők baráti közösséget alkotnak, sokszor együtt dolgozunk a nagyobb projekteken. Ilyen nagyobb projekt volt például a budapesti parlamentre vetített show az augusztus 20-ai ünnepség alkalmából, melynek kidolgozásában már többször részt vettem. A kliens által felvázolt tervek alapján készültek az animációk. Mindenkire körülbelül egy-két perces szekció jutott, s hogy a mennyiség-minőség vonzatról képünk legyen: ez a két perc három hónapig tartó munkát vett igénybe...

– Magad is szervezel fényfesztivált a szülővárosodban, Somorján. Honnan jött az ötlet?
– A VJ-találkozókon megfogalmazódott bennem, hogy milyen jó lenne, ha valaki nálunk is szervezne hasonló eseményt. A következő gondolatom pedig az volt: miért is ne lehetnék én a főszervező? Szúrópróbaképpen bevetítettem a somorjai víztornyot. Aznap volt a kiállításmegnyitóm, ahol a végén bejelentettem, hogy ma este kilenc órától fényben fog úszni a víztorony. Tetszett a közönségnek, így eldöntöttem, hogy jövőre megismételjük. S a következő évben az első hivatalos Sérum Fényfesztivál alkalmával a somorjai zsinagóga került sorra, majd a kultúrház és a Korona udvar szolgált vászonként. Kiderült, igenis elbírnak ilyen eseményeket a kisvárosok is. Sőt, nálunk családiasabb a hangulat, de azért van visszhang: egy háromnapos workshop keretein belül bemutatkoztunk Berlinben és Magyarországon is.
Gábor többször részt vett a budapesti parlamentre kivetített show elkészítésében az augusztus huszadikai ünnepségek alkalmából...
– Váltogatod a műfajokat: ha beleunsz a festésbe, esetleg bezárul előtted egy út, akkor átmész a digitális világba. Absztrakt képeket festesz: miért éppen az absztrakt festészet mellett horgonyoztál le?
– A főiskolás éveim alatt rájöttem, hogy szeretnék mindentől elvonatkoztatott képeket festeni, melyek csak az én műveim. Arra kezdtem törekedni, hogy minden populáris elemet, figurát elhagyjak a műveimből, hogy ne legyen mire asszociálni, és valami teljesen sajátot és sajátosat fessek. Így jött képbe az absztrakció, amely színek és értelmetlen formák elegye. Egyszóval fogom ezt a kezdetleges káoszt, és a magam módján lecsillapítom: s ebből megszületik a mű. A zene nagyon inspirál, absztrakt elemekkel próbálom megjeleníteni, sokszor hallgatok zenét alkotás közben is. Általában sorozatot készítek, ami azt jelenti, hogy 5-8 olyan képem van, melyekre egy csapatként tekintek. Ezekben mindig van valami közös, formák vagy színek tekintetében. Viszont nem muszáj, hogy ezek a művek egymás után készüljenek, sorjázzanak az időben; van például egy szériám, aminek még 2018-ban kezdtem neki, de még mindig nincs befejezve.

– Fiatalokat is tanítottál, s most is tartasz nekik workshopokat. Mit szoktál nekik mesélni arról, hogyan lesz valakiből festő? Neked mi adta az ihletet?
– Anyukám a helyi művészeti alapiskola igazgatónője volt, apukám pedig fotózott. A környezetemben tehát voltak kreatív emberkék. Nyaranta a szüleim magukkal vittek az alkotótáborokba. Mióta csak az eszemet tudom, képeken keresztül (is) néztem a világra. Tizenhat éves koromban kezdtem el vászonra festeni. Sosem tudtam – még kamaszkoromban sem – a festésre munkaként tekinteni. Pozsonyban a középiskolában péntek délutánonként mindig ráhúztam, tovább bent maradtam, és csak festettem, rajzoltam. Tettem, amitől boldog voltam, alkottam. Kézenfekvő volt, hogy képzőművészeti főiskolára jelentkezem. Hová máshová? (Mosolyog.)
– Hogyan néz ki egy napod?
– Szabadúszó vagyok, de sokszor megrendelésre dolgozom. Mikor fénnyel „festek”, sokat éjjelezek, mert a kivetítéshez sötétre van szükség. Ezért általában délutántól késő éjjelig dolgozom, ez az én munkaidőm. Reggelente sosem voltam túl produktív. (Mosolyog.)
Az események, bemutatók pedig általában hétvégéken zajlanak, sokszor akkor van a legtöbb tennivaló. Rendszertelen az életem, a munka diktálja a rendszeremet.
– Mit szeretsz a legjobban az alkotásban?
– Ilyenkor elcsendesülök, csak én vagyok és a mű. Néha én magam is meglepődöm a végeredményen, a kép sokszor magát festi, a hangulatok, az érzések diktálják a színt és a formát.
Kisokos: mi az a fényfestés?
Ilyenkor egy konkrét épületre vagy felületre igazítva készítenek speciális animációt, amelyhez sokszor hangsáv is tartozik. A fény vetítésével hoznak létre különleges látványokat és hangulatokat.

Absztrakt festészet
Az absztrakt festészet nem ábrázol valós tárgyakat vagy embereket, hanem színek, textúrák és formák segítségével fejez ki hangulatokat, érzéseket és gondolatokat. Gábor próbálja ötvözni az absztrakt festészetet a digitális képalkotással (például egy generált képet visszavetít az eredeti festményre), de számtalan variáció lehetséges.

Hogyan készül az animáció?
A fényfestésnél szoftverek segítségével készítenek videókat, melyeket pontosan a felületre igazítva vetítenek ki. A 3D-s modell segít a precíz felületre illesztésben. Először befotózzák az adott épületet, majd ennek alapján elkészítik a 3D-s modelljét, amelyet aztán visszavetítenek rá. Így érik el a térhatást, s utána jön az ábrázolás, például nyuszi fut át a homlokzaton. A jelenetek alá hangot is lehet keverni, amire az animáció is visszafelelhet: például roppanást hallunk, mire a kivetített képen látszólag az épület is meginog.
Sérum Fényfesztivál
Szűcs Gábor nemzetközileg is sikeres, nemrég óriási silókra vetítették ki az animációját a Shining Shanghai eseményen Kínában, egy másik alkotása pedig a finnországi Jyväskyläben a városházán látható. Az általa alapított Sérum Light Festivalon Somorja nevezetes helyszínein és épületein különleges fényinstallációkat láthatunk.

A rendezvény célja a köztéri fényfestések és audiovizuális performanszok népszerűsítése. „Ha alkotói zsákutcába kerülök a képeimmel, akkor az animálás felé fordulok, s mikor a digitális környezetben mentálisan elfáradok, megint jöhetnek a festmények” – mondja Gábor, aki nemrégiben az izsai alkotótáborban két hét alatt 19 nagy méretű absztrakt festményt készített.

A Burning Man
A fesztiválozók 1991 óta az esemény idejére megépítenek egy ideiglenes várost a nevadai sivatagban. Itt minden ingyenes, a résztvevők szolgáltatják az élelmet, az italokat, sőt a szórakoztatásról is ők gondoskodnak. Igazából az egész fricska akarna lenni a fogyasztói világnak. A Burning Man jelentése „Égő Ember”, mivel a fesztivál egy magas figura rituális elégetésével zárul. Az alapítók ugyanis felépítenek egy két és fél méteres, ember alakú szobrot, hogy aztán felgyújtsák. A fesztivál az önellátás és a közösségek ünneplése, s jelen van a „ne hagyj nyomot” elv: a fesztivál végeztével a résztvevők úgy építik vissza a helyszínt, hogy nyomuk se maradjon. (A képen: a homoksivatagban a fesztiválozók.)

VJ a sivatag közepén
Szűcs Gábor így VJ-zett az egyhetes fesztiválon a nevadai sivatagban! A helyszínt egy hétig építik, s egy hétig tart maga az esemény. A résztvevők abszolút szabadságot élveznek azt illetően, hogyan fejezik ki magukat, akár öltözetben, akár másban.
Szűcs Gábor mondja: „Én is részt vettem a város felépítésében. Maga a fesztivál az önkifejezésről szól, az önellátásról – na és persze a szórakozásról. Mindenki segítőkész és kedves, bár fizikailag azért megterhelő ez a két hét a homokviharok és a sivatagi hőség miatt. A biztonság kedvéért táskányi édességet vittem magammal, hogy ha megszorulok, tudjak vele kereskedni. De nem volt rá szükség, végül elosztogattam ajándékba a csokikat. Itt minden ingyen van, az italok is, ezért hosszúak a sorok; pénz helyett az időnkkel fizetünk. Cserébe viszont ki tudunk kapcsolni, ki tudunk szakadni felgyorsult világunkból.” Gábor egyébként élete legnagyobb élményének tartja, hogy fellépett a világ egyik leghíresebb fesztiválján.











