Kamaszkorunkban – tizenéves korunk elején – folyton szerelembe estünk. Nyár volt, szünidő, a városi fiúk biciklivel járták kis falunk utcáit, mi pedig szerelmesek voltunk, mint az ágyú.

Már akkor szerettem a romantikát, persze csak Verne Gyula kalandos regényei mellett. A legkékebb szemű és legtónusosabb izomzatú srácot néztem ki magamnak, barátnőm pedig egy loboncos hajú, idősebb gimnazistáért rajongott.

orok-szerelem-kezdo.jpg
Egy nagybodaki ház virágoskertjében jártunk. Házigazdánk csodavilágot teremtett.

Eksztatikus tűzzel suttogtuk el egymásnak az élményeinket, s minden reggel kiültünk a padra, s vártunk, hogy megjelenjenek a városi nagyfiúk. Ők voltak nekünk a hercegek fehér lovon, mert olvasmányaink hatására mániákus hit ébredt bennünk, hogy egyszer majd eljön értünk is a hercegünk, s elvisz gyönyörű franciaországi kastélyába.

Hűvösnek tűnt az a nyár, mikor nem voltak fiúk körülöttünk – de olyan nyárra nem is emlékszem.

Ez a lobogás később sem szűnt meg bennem, csak néha áthelyeződött; festőkért rajongtam és írókért, okos könyvekért, szép épületekért és szobabensőkért. Akkor már tudtam, hogy ezekbe is szerelmesek lehetünk, nem csupán a férjünkbe vagy a gyerekeinkbe.

Mikor valami szépet láttam, akkor olyan volt az arcom, mintha a mesebeli herceggel találkoztam volna. Nem kellett hozzá piros szál rózsa vagy szerenád, ugyanazzal a hévvel szerettem; csak itt a szerelmem új köntösbe öltözött.

Életem legszebb pillanatai mindig is azok voltak, mikor szenvedéllyel tudtam szeretni. A nyár ehhez a kulisszát adta, minden évben rendületlen...

minden_reggel_ujno.sk.png

Lapunk, az Új Nő idén hetvenéves. Az én dolgos életem összekapcsolódott a Nővel, soha nem volt más hivatalos munkahelyem. Minden születésnap kapcsán illik elgondolkodni arról, hogyan teltek ezek az évek – milyen kalandokkal és tanulságokkal. És higgyék el, hogy a kalandok ugyanolyan fontosak, mint az okosságok.

Ezért szerelmes nyarat kívánok olvasóinknak, mindenesetre nekünk már az boldogság, hogy itt vannak velünk, s olvassák ezt a nyári lapszámot.

Nagyvendégi Éva
Cookies