Konyhában az Új Nő! Megújulva tér vissza a Kukkonia Farm főzőiskolájába csapatépítőnk. Ezúttal nem a tökéletes csibemell volt a főszerepben, hanem „a tökéletes desszert” került középpontba. Hölgye Erzsike, a Kukkonia Farm aranykezű cukrásza általában mindenki számára bebizonyítja – már aki érez magában hajlandóságot a tanulásra –, hogy a sütés nem valami bonyolult dolog. Sőt, szórakoztató kikapcsolódás, mikor nem csupán sikerélményben lesz részünk, de habzsi-dőzsiben is.
Az Új Nő kis csapatával ilyen és ehhez hasonló elvárásokkal vágtunk bele a nagy kihívásnak ígérkező süteménysütésbe. Az elmúlt években változott az összetétel, így az csak mellékes plusz volt, hogy egymás keze alá dolgozva még jobban összekovácsolódhattunk. A végén hellyel-közzel bebizonyosodott, hogy nem csupán a szerkesztőségben, de a konyhában is megálljuk a helyünket.
Fotó: Dömötör Ede
Matchy-matchy (Ejtsd: mecsi-mecsi, angol szóból ered, jelentése összeillik, passzol. A divat, öltözködés világában olyan összehangolt öltözéket jelöl, amely során több ember ugyanazt a színű, anyagú, mintájú ruhát viseli.)
A matchy-matchy lányok
Csapatépítőnk azzal kezdődött, hogy egyforma ruhákban jelentünk meg a dióspatonyi Kukkonia Farmon. Az előző megbeszélések alapján világoskék farmernadrágot és fekete pólót viseltünk, mellyel az összetartozásunkat akartuk szimbolizálni. (Gondoltuk, ezzel is feljebb tornázhatjuk a csapatmorált.) Mielőtt megkezdődött volna a főzőiskola, még kis sétát is beiktattunk a gazdaságban. Szemrevételeztük Matyit, a rangidős szürkemarhát, beintegettünk a hápogó kacsáknak, a fürge fürjeknek, elrévedeztünk a délelőtti sziesztájukat élvező bárányok és kecskék látványán. Egyszóval a farm majd minden lakója sütkérezhetett kíváncsi pillantásainkban. Utána Nagy Edina, a Villa Rosa és a Kukkonia Farm menedzsere fogadott bennünket a látványkonyha éttermében. Megtudhattuk, hogy nehéznek tűnő feladatunk lesz: a sokak által kedvelt képviselőfánkot fogjuk elkészíteni. Ám nem kell megijedni, az egésznek nagyobb a lángja, mint a füstje, mert kifejezetten könnyű receptről van szó. Talán többünk nevében is beszélhetek, amikor kijelentem, hogy egy pillanatra inunkba szállt a bátorságunk. Kicsit szorongtunk, vajon hogyan fogjuk átugorni a lecet, hisz némelyikünk cukrász tapasztalata kimerült a piskótatekercs felgöngyölítésében. (Velem legalábbis ez volt a helyzet).
Ismerkedés
Arról kezdtünk hát beszélgetni, kinek mekkora tapasztalata van a konyhában. Abban jobbára egyetértettünk, hogy ugyan rendelkezünk némi főzőtudománnyal, ám csak egynéhányunk próbálta meg süteménysütésre használni az otthoni sütőt. Ámde jött is Viktória, a rendezvényszervező, aki ismeretterjesztő körtúrával készült számunkra. Viki bevezetésképp megkérdezte, tudjuk-e, hogy mit jelent a Kukkónia (mint tájnév). A Kukkónia elnevezés a tatárjárás idejéből származik, és a Csallóközre utal. A Csallóköz sokáig mocsaras, lápos vidék volt. Ellenség sokáig nem tette be ide a lábát, mert a mocsárban elsüllyedt. A vidék legjellemzőbb békafaja a tűzhasú unkabéka volt, amelyik a jellegzetes kuk-kuk hangot adja ki. Ezt a hangot utánozták a helybéliek, hogy egymásnak jelezzék a tatár közeledtét. (Ezért nevezték később az ittenieket kukkóknak, a vidéket pedig Kukkóniának.) A körtúra végén maradt még némi időnk arra, hogy meglátogassuk a farm sztárjait, a mangalicákat. A mangalica régen a Csallóköz „malackája” volt, és zsöndör disznónak hívták: húsa kollagénnel átszőtt, szinte elolvad a szájban. Megkóstoltuk a belőle készült szalonnát, isteni volt. (Állítólag sült fürjtojással a legfinomabb.)
Csapatban az erő
Viszont minden jónak vége szakad egyszer, így az irányt a tankonyha felé vettük, ahol Hölgye Erzsike cukrászmester várt bennünket. Nosza, vizsgázzunk hát sütésből! Nyolc pulton dolgoztunk, zöld kötényt öltöttünk, kezünkbe nyeles lábast ragadtunk, és vártuk, hogy „mi fog ebből kisülni”. Szó szerint!
Az első csapatban Fekete Magdaléna, Hernádi Henriett, Ilcsik Henrietta és Réső Vanessa adogatták egymás keze alá a szerszámokat. A második csapatban Novák Zita, Slávik-Varga Virág és jómagam próbáltam lépést tartani a szimultán sütést vezető Erzsikével.
A szimultán sütés vagy főzés egy közkedvelt oktatási forma, mely során a tanulni vágyók nem pusztán megfigyelői, de készítői is az ételeknek. Lényege, hogy az oktatóval párhuzamosan a tanulók is elvégzik ugyanazokat a folyamatokat, nem csak részfeladatokat vállalva, hanem ugyanazt az ételt vagy desszertet készítve.
Erzsike szakavatott kezei szorgosan járnak, miközben a csapatot is irányítja.
Miközben Erzsike a teendőket mutatta, Viki felügyelte, mennyire sikerül lemásolni az egyes fázisokat. Aki pedig elakadt, annak készségesen segített. Mi pedig nem okoztunk csalódást! Egymás keze alá dolgoztunk, felváltva használtuk a spatulát és a habverőt. Szorgos tanoncnak bizonyultunk, mert a végén a tésztánk szó szerint megállta a helyét – az ízletes vaníliapudingról és a tökéletes állagúra felvert habtejszínről nem is beszélve. Utóbbiakat itt-ott azért megkóstoltuk, hogy leteszteljük a tölteléket. A sütéshez már büszkén nyomtuk ki a habzsákokból saját kis képviselőfánkjainkat. Ezek a tepsiben háromszorosára duzzadtak, sőt, aranybarnára pirultak – mi pedig úgy éreztük, hogy a végére valami igazán finomat alkottunk. És valóban! A fánkok megsültek, a belsejük tökéletesen lyukacsos volt, a töltelék lágy, a porcukor és csokimáz a tetejükön pedig kifogástalan. Kiderült, hogy az Új Nő csapata a habverővel is tud bánni.
A tökéletes képviselőfánk receptje
Tészta:
1 dl olaj
1,5 dl víz
100 g rétesliszt
3 egész tojás
Puding:
6 dl tej
2 csomag vaníliás puding
3 evőkanál kristálycukor
1 vaníliás cukor
2 evőkanál felvert tejszín (erre csak később van szükség)
Tejszínhab:
2 dl tejszín
1 evőkanál kristálycukor
Csokiöntet:
100 g főzőcsokoládé
50 g vaj
A tészta elkészítése:
Egy nyeles lábost közepes hőfokon felteszünk melegedni a tűzhelyre. Beleöntjük a 1,5 dl vizet és az 1 dl olajat, és amikor már forrni kezd, hozzáöntjük a 100 g réteslisztet. Ezt egy kézi habverő segítségével addig kevergetjük a tűz felett, amíg egy sűrű, összeállt masszát nem kapunk.
Így kell kinéznie a tökéletes tésztaalapnak.
Ezt követően lehúzzuk a tűzről, félretesszük, hogy szobahőmérsékleten tudjon kihűlni. Amíg a tésztánk hűl, előkészítjük a töltelékhez a vaníliás pudingot. 5 dl tejet egy újabb nyeles lábasban felteszünk főni, hozzáadunk 3 evőkanál kristálycukrot, majd közepes lángon folyamatos kevergetés mellett forrásig főzzük. (Vigyázni kell, hogy a tej ne tapadjon le a lábas aljára.) Közben a maradék tejbe beleöntjük a 2 csomag pudingot, amelyet csomómentesre keverünk. Amikor a tejünk már forr, hozzáöntjük a tejben elkevert pudingot, és adunk hozzá még egy csomag vaníliás cukrot. Addig kavargatjuk a tűzön, amíg sűrű állagot nem kapunk. (Vigyázni kell, hogy közben ne maradjon sehol csomós.) A megfőtt pudingot aztán egy jéggel töltött tálban kihűtjük.
A pudingot a jeges tálban néha átkeverjük, hogy a teteje ne dermedjen meg.
Az időközben kihűlt tésztát egy kicsit átforgatjuk, majd robotgépbe tesszük és a krémkeverő lapát segítségével átforgatjuk, miközben lassan, egyesével hozzáadagoljuk a feltört tojásokat. Akkor jó a tészta, ha lágy, krémes állagot kapunk, amelyet aztán egy habzsákba töltünk. Ezt követően egy lapos tepsit kibélelünk sütőpapírral. A sütőnket hőlégkeverésen előmelegítjük 190 °C-ra, majd a sütőpapírral bélelt tepsibe kétrétegű csigatekercset formázunk.
Azért szükséges, hogy két rétegben formázzuk ki a kis csigaformákat, hogy a tészta szép magasra tudjon kelni a sütés közben.
Ha kiformáztuk a tésztákat és a sütő elérte a kívánt hőfokot, betesszük a kis csigaformákat 25-30 percre sülni a sütőbe. (Vigyázzunk, hogy sose nyissuk ki a sütőt sütés közben, mert a tészták összeesnek.) Amíg a tészta sül, addig előkészítjük a tölteléket. Először a hűtőből kivett 2 dl tejszínt a robotgép keverőtáljába öntjük, hozzáadunk 1 evőkanál kristálycukrot, majd magas fokozaton habverőfej segítségével addig keverjük, míg kemény habbá nem válik.
Akkor jó a tejszínhab, ha fejjel lefelé állítva nem csöpög le.
Miután elkészült a tejszínhab, két evőkanálra való adagot kiveszünk belőle, amelyet szépen hozzákeverünk az időközben kihűlt pudinghoz. Így jól adagolható, lágy krémet kapunk. Ezt követően a megsült fánkokat kivesszük a sütőből és szobahőmérsékleten 15 percig hűlni hagyjuk. Amíg a fánkok hűlnek, addig előveszünk 2 habzsákot, melyek egyikét megtöltjük a pudingos krémmel, a másikat pedig a keményre vert tejszínhabbal. Amikor a tészták kihűltek, egy recés kés segítségével félbevágjuk. Akkor jó a tészta, ha üreges a belseje. A csúcsos részt félretesszük, az alsó üreges részt pedig megtöltjük a pudingos krémmel, majd a tejszínhabbal.
Vigyázz, a tésztát csak akkor szabad félbevágni, amikor már teljesen kihűlt!
Már csak az utolsó lépések maradtak hátra. Díszítőelemként és a tökéletes ízélmény miatt egy újabb nyeles lábasba vizet töltünk, amit magas lángon felforralunk. Erre mehet rá egy kisebb fémedény, amelybe 100 g főzőcsokoládét és 50 g vajat teszünk, és a forrásban lévő víz gőze fölött felolvasztunk. Ha a csokoládé felolvadt, belemártogatjuk a félretett csúcsokat, majd óvatosan ráhelyezzük a megtöltött alsó részre. A végeredmény pedig nemcsak látványos, de finom is.
