Tetszenek a férfiak, egy jóképűt el is fogadnánk, aki csak a miénk lenne ágyban és asztalnál, az oltár előtt és ki tudja, még hol. De nincsen. Ami azt jelenti, valahol valamiben hiba van.
Hamarabb beheged a seb, ha valaki húszéves korunkban töri össze a szívünket. Negyven körül rosszabb a helyzet – nagyon nehéz a réginél jobb párt találni.
Régen egyedül él? Akkor már tudja, mennyi mindennel gazdagodott. Erősebb, okosabb, megértőbb lett – önmagával és másokkal szemben is. A fejében minden a helyére került. De ami sok, az sok. Örökre szinglinek maradni nem jó dolog.
A sárosfai Németh Eleonóra „Norcsi” szép lány, aki megérdemli a nagybetűs szerelmet. Két mankóval érkezik az interjúra, de még a szeme is mosolyog. Ha azt mondjuk, nehéz a párkeresés, akkor mit mondjon ő, aki szemlátomást más, mint mi vagyunk.
Miért nem talál, aki keres? Egyedülálló férfi nagyító alatt. A férfi kalandot akar, a nő igaz szerelmet. Még mindig ez a hivatalos narratíva. Hogy igazából nincs olyan férfi, aki a párját keresi – ha pedig igen, annak irreális elvárásai vannak. Pedig talán nem is.
Kósa Árpi egy nemzetközi vállalatnál programozó. Társat keres, s azt kérdezi: hol van a hozzáillő lány? Egyelőre sem online, sem a sarki kávéházban nem bukkant fel.
