A jászol az állatok etetővályúja, ide született karácsony este Jézuska. Az olasz karácsonyban minden a jászolról és a vásárlásról szól. Itt is van fogyasztás, de azért a Jézuskáról sem feledkeznek meg.

Presepe, vagyis jászol! Az olaszok már december elsején elkezdenek készülni a karácsonyra. Náluk nincs adventi koszorú – amit, ugye, mi a németektől vettünk át –, ők betlehemet kezdenek építeni. Minden család más betlehemet. Sokan csak megveszik, ki nagyobbat, ki kisebbet, erre egész kézműves iparág épült. A lényeg, hogy a jászol karácsonyig elkészüljön.

angyal-napoletano-kezdo.jpg

Az utcákon Télapók hada sétál, a gyerekek Babbo Natalénak hívják őket. Mikulás napján tétlenek, bezzeg 24-én! Az olaszoknál ugyanis nem a Jézuska, hanem Babbo Natale hozza az ajándékot. (Amúgy ez itt újmódi szokás, külföldről terjedt el, régen az olaszok karácsonyeste nem ajándékoztak.) Ma valamelyik rokon, nagybácsi öltözik be Télapónak, s járja végig a gyerekeket. A karácsony sem tart itt három napig, mint nálunk: 25-én megeszik az ünnepi vacsorát, utána a panettonét, a gyümölcskenyeret, s azzal vége.

De a karácsonyfát hamarabb, már december 8-án felállítják – ez Mária szeplőtelen fogantatásának napja. Ezen a nagy napon az egész olasz csizma díszkivilágításba öltözik, és a jászolt is ekkor kezdik összerakni. Nem véletlenül kap ekkora figyelmet, hiszen az első betlehemet (amit presepének hívnak) itt mutatta be Assisi Ferenc. Vagyis 1223-ban Greccióban. Akkor még élő állatokkal, a jászolban igazi kisbaba feküdt, és a betlehemállítás szokását is az ő rendtársai terjesztették el.

A történet szerint a jámbor Ferenc az előző évben az igazi Betlehemben járt, és olyan nagy hatással volt rá Jézuska születése, hogy engedélyt kért a pápától az ünneplésre. A pápa nem akart cirkuszi előadást, Ferenc végül egy barlangot bélelt ki szalmával, s ott prédikált az egybegyűlteknek.

A szokás ma is él: némely településen ma egész labirintusokat építenek a jászolnak, és nem hiányozhat a szamár és a borjú sem, amelyek leheletükkel melegítették fel a betlehemi istállót, ahol Jézuska megszületett. Szicíliában és lent délen az emberek karácsonykor aztán betlehemtől betlehemig járnak, végig a templomokon, hogy megcsodálják a különböző hagyományos vagy épp high-tech világító jászlakat. Hogyisne, hisz itt még a karácsony neve is Natale, azaz születés. A kisdedet azonban csak december 24-én, pontban éjfélkor helyezik a jászolba.

hirlevel_web_banner_2_90.jpg

Még több ajándék!

Ezzel azonban még nincs vége az ünnepnek – az olasz gyerekek nagy örömére. Januárban is folytatódik az ajándékozás, sőt, az igazi ajándékokat Vízkeresztkor (mikor mi itthon kidobjuk a szomorúan lecsüngő karácsonyfákat) kapják. Az olasz gyerekeket meglátogatja Befana, aki csúnya és bibircsókos, seprűnyélen lovagol, szóval igazi „boszis“ külsejű. Ámde a szíve jóságos, mert a kéményen keresztül bemászik a házakba, és a kandallókra akasztott zoknikba szórja az ajándékait.

A szokás még a régi római időkből ered (Itáliában minden valami régiben gyökeredzik), csak ma már gyümölcs helyett értékes ajándékokat kapnak a gyerekek. A rosszaknak persze csak szenet ad Befana (ha még talál szenet valahol). Befana amúgy mindenhol Jézuskát keresné. A monda szerint későn indult őt meglátogatni, s már üresen találta a jászlat. Azóta seprűjén repülve minden gyerekben a kisdedet látja.

olasz-betlehem.jpg

Nápolyban jártunk

Olaszországban a jászolkészítés a magánházakba is eljutott. És mindent bele, az egyik ember túl akart tenni a másikon, és a betlehemi jászol olyan népszerű lett, hogy a jászolkészítés a 18. században önálló iparággá fejlődött. A gazdagok versengtek az egyháziakkal, hogy túltegyenek egymáson: arannyal, drágakövekkel díszítették a jászlakat. A presepeipar ma is virágzik, s a turisták csak ámulnak és bámulnak, például mikor december elején ellátogatnak Nápolyba. 

Nápoly volt ugyanis a presepe egyik virágzó központja, itt ma is minden a figurákról szól. Máriát, a kis Jézust és a többi figura fejét is kerámiából formázzák, lábukat, kezüket fából faragják, és díszes ruhákba öltöztetik őket. Olyan élethűek, csak meg nem szólalnak!

A jászolban gyakran mechanikus elemeket is alkalmaznak, működő malmokat vagy patakokat, váltakozó megvilágítást nappalra és éjszakára. Érdekesség, hogy 1600-tól kezdve nem csupán a szent családot elevenítik meg, hanem világi alakokat is, barokk kori vízárusokat, dióárusokat, mosónőket, hús-vér embereket, néha egész városokat.

betlehemi-figurak-03-pasztorlany.jpg
Gazdag parasztasszony

Nem ritkák a zsúfolt, néha 100 alakos betlehemek. Ahogy írtuk, december 8-án kezdik a nagy munkát, a család ekkor veszi elő az alapot (ez lehet karton vagy parafa), s megbeszélik, hogy még mivel fogják bővíteni az előző évhez képest: lesz-e új kisbárány, vagy kipótolják a háromkirályokat. Az előkészületek néha hetekig eltartanak. A figurák nem olcsók, néha a szemek igazi üvegből készülnek, a ruha selyemből, bársonyból.

oregember.jpg
Idős nemes

Online is!

Nápolyban a Via San Gregorio Armeno nevű utca minden üzlete presepét árul, egész évben érkeznek megrendelések a világ minden tájáról. A mesterek a régi festményeket tanulmányozzák, hogy minél élethűbb figurákat tudjanak készíteni. Az üzlet és a mesterség gyakran apáról fiúra száll. A figurák akár félméteres nagyságúak is lehetnek, és a gyűjtők sokszor online rendelnek a bevált mestertől.

Nagyvendégi Éva
Kapcsolódó írásunk 
Galéria