Hamarosan beköszönt a kirándulások, a tengerparti üdülések, hegyi túrák ideje. Nem árt, ha az ember felkészülten megy a kirándulásra. Így szezon elején nem árt, ha figyelmesen informálódunk.
Szinte nincs olyan nap, hogy ne beszélnénk róla. Ő az, ami nélkül elképzelhetetlen az életünk, ami miatt gyakran vagyunk bánatosak vagy jókedvűek: A PÉNZ.
Hányszor megesik, hogy pontosan tudjuk: valamit meg kellene tennünk. Picit habozunk, majd a perc töredéke elég, hogy meggondoljuk magunkat, mert a belső hang kifogáskeresésben verhetetlen. Persze, másnap is találunk remek kifogást. És ez így megy végestelen-végig.
Minden nő úgy szeretne élni, hogy a munkáit is elvégezze, meg azért szabadideje is maradjon. Nem könnyű feladat. Amióta egy rajtvonalba soroltuk magunkat a férfiakkal, kettős terhet cipelünk.
,,Nincs időm." Ezt a mondatot nagymamánktól sohasem hallottuk. Nekünk már sok háztartási gép könnyíti a napjainkat, mégsincs soha semmire időnk. Hogy lehet ez?
Miért halogatunk? Mindenki szokott halogatni: később elmegyek bevásárolni, holnap veszek ajándékot, van még időm tanulni a vizsgáig, és bőven elég az is, ha...
",,Az ádventi várakozás lényege szerint: várakozás arra, aki van; ahogy a szeretet misztériuma sem egyéb, mint vágyakozás az után, aki van, aki a miénk."