Képzeljünk el egy robotkiskutyát – ugat, vinnyog, csóválja a farkát, esetleg táncol is. Egy ilyen kis állatot gyorsan megszeretünk, és elképedünk, mi mindent lehet ma már gyártani. Ráadásul játék közben nem kell félni, hogy fájni fog neki, ha rálépünk a lábára. Robottal játszani egyszerűbb, mint egy élő teremtménnyel. Vagy mégsem?

Bizony nem. A kutatások azt bizonyítják, hogy a robotokra ugyanúgy reagálunk, mint arra, akit helyettesítenek. Vajon fejbe vernénk-e egy robotembert kalapáccsal?

robot.jpg

Feljegyzések vannak róla, hogy Kínában már időszámításunk előtt ezer évvel szerkesztettek automata módjára működő androidot. Európában az első androidok egyikét Leonardo da Vinci szerkesztette 1495-ben. Az ő mechanikus lovagja le tudott ülni, fel tudott állni és mozgatta a karját. A mai, embert utánzó robotok mind megjelenésre, mind viselkedésre tökéletes másai az embernek. Androidoknak nevezzük őket. Az emberrobot testét szilikonból vagy termoplasztikus elasztomerből készített bőr fedi, mozog, beszél – és gyakran személyisége is van.

A robotgyártásnak már régen nem az a célja, hogy megismerve az emberi testet, elkészítse az egyes szervek működő mását. Az emberre hasonlító robotok már dolgozni is tudnak mint titkárnők, hoszteszek, pincérnők, kísérők, sőt, prostituáltak.

Megcsaltalak egy robottal…

Idén februárban nyílt meg Barcelonában az első olyan nyilvánosház, ahol robotok szolgálják ki a vendégeket. Öt különböző robotlány teljesíti a látogatók minden kívánságát: 80 euróért harminc perc alatt. A háznak egy hónap után máshová kellett költöznie, mert a helybeli konkurencia fellázadt, mondván, hogy a robotlányok őket is lélektelen tárgyakká degradálják. A LumiDolls nyilvánosház azonban tovább működik, és az androidlányok már meg is vásárolhatók (1750 – 2495 euróért). A férfiak véleménye alapján az ötlet nem rossz: főleg azok a férfiak tartanak igényt a lányokra, akik gyakran járnak szolgálati utakra, és nem akarják megcsalni a feleségüket.

Az a kérdés még nyitva van, hogy a feleségek mit szólnak hozzá, ugyanis a robotlányba is bele lehet szeretni, mert kedves, szolgálatkész, mindent megtesz, amit a tulajdonos kíván, és soha nem mond nemet (hacsak nem úgy van beprogramozva). Egy hónappal ezelőtt megjelent a hír, hogy Kínában egy mesterséges intelligencia előállítására szakosodott tervezőmérnök feleségül vette saját készítésű robotját. Persze, nem hivatalosan. A vőlegény elmondta, azért ragaszkodott az esküvőhöz, mert Kínában nagyon kevés a nő, és egyszerűen nem talált feleséget. „Mindenki szeretni akar valakit, de sok pasinak nincs kit szeretni” – mondta. Véleménye szerint változni fog a robotok megítélése, lassan élőlényként fogunk tekinteni rájuk. Ezzel a kijelentéssel kapcsolatban merült fel a kérdés: Vajon nem kellene a robotoknak is olyan jogokat biztosítani, mint az élő embereknek?

hirlevel_web_banner_2_265.jpg

Egy elismert tudós, aki a robotokkal foglalkozik, nemrégiben kijelentette: az androidok nem egyszerű mechanikus robotok, amelyek szóról szóra követik az utasításokat. Ha a tervező mesterséges intelligenciát ültet beléjük, akkor önállóan is képesek dönteni annak alapján, amit az emberrel való együttélés során megtanultak. Például elraktározzák a párbeszédeket, amelyeket a tulajdonosuk folytat a vendégeivel. 

A robotok nősülhetnek és férjhez mehetnek?

A kommunikációnak ez a formája előfutára lehet az ún. „erős mesterséges intelligencia” megalkotásának, amely azonos az emberi értelemmel, sőt meg is haladja azt. Az intelligencia színvonala szolgált alapul azokhoz a fejtegetésekhez, miszerint jogokkal kell felruházni a robotokat. Ez idáig az ember csak egy másik emberrel tudott párbeszédet folytatni. Éppen ez adta felsőbbrendűségét a többi élőlénnyel szemben. Olyan vélemények is elhangzottak, hogy az intelligens robotokat védeni kell, és a jövőben lehetővé kell tenni számukra, hogy beilleszkedjenek az emberek közé, házasodhassanak, lehessen vagyonuk, sőt, nemi identitást is választhassanak. Védeni kell őket a visszaélésekkel, például a megerőszakolással és a gyilkossággal szemben.

Ezzel a véleménnyel száll szembe egy másik vélemény. Eszerint a robot nem más, mint egy modern játékszer, ami képes annyira megtéveszteni az embert, hogy az majd érzelmeket és önálló gondolkodást tulajdonít neki. 

A robot azonban még mindig csak egy tárgy, és a tulajdonosa úgy bánhat vele, ahogy akar. A robot valójában újkori rabszolga, amelyhez érzelmileg nem kötődünk, és felelősséggel sem tartozunk iránta. Nohát, akkor kinek van igaza?

Robotot a pedofiloknak!

Alžbeta Krausová, a Cseh Tudományos Akadémia munkatársa szerint ma eme két felfogás hívei harcolnak egymással. Sokak szerint ugyanis több társadalmi problémát is orvosolhatnánk a robotok felhasználásával. A robotot tárgynak tekintő szakértők azt mondják, hogy a gyerekekhez vonzódó felnőttek gyermekrobotokkal létesíthetnének kapcsolatot – és így az embergyerekek nem kerülnének veszélybe. (Mások szerint azonban csak még jobban megnőne az étvágyuk...) A családok nyugalmát is biztosítani lehetne azzal, hogy a frusztrált férfiak házastársuk robotmásán élhetnék ki az indulataikat. 

ex-machina.jpg
Részlet az Ex Machina című filmből, mely az andoridok öntudatra ébredéséről szól

Nos, ez a megoldás csak addig tűnik jónak, amíg eszünkbe nem jut, hogyan képezik ki a katonákat arra, hogy embert öljenek. Nap mint nap olyan bábukon gyakorolják a gyilkolást, amelyek megszólalásig hasonlítanak a valódi emberekre. Egy idő után a katona már nem tud különbséget tenni a bábu és az élő ember között... Amerikai gyerekek, akik harci számítógépes játékokat játszottak gyermekkorukban, felnőtt korukban katonaként összevissza lövöldöztek Afganisztánban, mert nem tudatosították, hogy az életben nincs restart gomb: akit lelőnek, az nem fog életre kelni, mint a játékaikban. Fel kell tennünk a kérdést: helyes-e emberként közeledni egy tárgyhoz, s ezzel azt kockáztatni, hogy az emberekkel szemben is úgy viselkedünk majd, mintha tárgyak lennének... (A megszokás nagy úr.)

Sokak számára abszurd dolog arról beszélni, hogy jogokkal kellene felruházni a robotokat. Ám nem badarság ez! A robotoknak adni kellene bizonyos jogokat attól függően, hogy milyen típusú robotról van szó. Az európai jogrend már fontolgatja, hogy megalkotja az ún. „elektronikus személy” státuszt az értelmesebb robotok számára. A robotok ugyanis kiszámíthatatlanul is viselkedhetnek. Sokak szerint észszerű lenne egy vagyonalap, amelyet a tervezők és tulajdonosok hoznának létre a robotok által okozott károk átfinanszírozására. „Félő, hogy ha engedélyezzük az ember képére alkotott robotok megalázását és bántalmazását, akkor ez nemcsak az erőszak elhatalmasodásához fog vezetni a társadalomban, hanem idővel megkérdőjelezi a mi emberi mivoltunkat is”, jelentette ki Alžbeta Krausová, a Cseh Tudományos Akadémia munkatársa.

Varga Klára
Cookies