Tízévente rendezik meg a flamand Dendermondeban a Ros Beiaard elnevezésű látványos középkori játékot. A főszereplők: a csodaló, a négyesikrek, az Indián, a Mars és a Góliát.
Belgiumban jártam, a sör és a len hazájában. Itt már az 1300-as években fűszeres sört főztek a flamandok, a belga lenvászon lepedő pedig ma is fogalom. Nagy múltú nép nyomdokait követtem hát a hosszú órákig elnyúló körmeneten.
A flamandok szeretik az ünneppel egybekötött körmeneteket. A négyméteres magasságba tornyosuló óriásbábuk, az Indián, a Góliát és a Mars más fesztiválokon is szerepelnek, méltóságteljes tánclépésekkel vonulnak az utcákon. Még a középkorból maradtak itt, ahogy a lovas fesztivál többi szereplője is.
A mi fesztiváljainkkal ellentétben a helyiek itt nem puszta nézők. Ők lelkesednek és szerepelnek is! Beöltöznek, fújják a trombitát a rezesbandában, a tinik farkasjelmezben csattogtatják a fogukat, a nők Kopvleest, prássajtot osztogatnak a nézők között: a város apraja-nagyja kiveszi a részét az ünnepségből.
Aalst, a rivális
Ebben a mesében is szerepel egy jó – és egy rossz. A középkori Dendermonde riválisa a szomszédos Aalst volt, a két városka serfőző céhei és a takácsai állandóan vetélkedtek egymással. Az aalstiakat még ma is hagymásoknak gúnyolják, mert híres hagymaföldjeik voltak; legutóbb fricskából egy szállítmány hagymával lepték meg őket a dendermondeiak.
A rivalizálás fő oka azonban: Kinek van joga szerepeltetni a csodalovat, a Ros Beiaardot?
400 éves a csodaló, a Ros Beiaard feje (© www.rosbeiaard.be)
A legenda még a 8. századba nyúlik vissza, mikor is Dendermonde hűbérura, Aymon fiainak életét egy csodaló mentette meg. A fiúk négyes ikrek voltak, ezért lovagol a ló hátán azóta is négy fiú.
Már a 15. században megépült az öt méter magas paripa, aminek megülése a fesztivál fénypontja. A fivérek szerepére sokáig csak négy egymás után született tősgyökeres dendermondei fivér pályázhatott, akik aztán hónapokig készültek a jelenésükre.
A helyi iskolások ma is minden évben eldalolják a legnépszerűbb dendermondei rigmusokat.
Ki kell tenni magukért, hisz ünnepségük mára UNESCO-védettséget kapott, ahogy a főtéren álló harangtornyuk félszáz harangjának zengő játéka is.
Ehhez a toronyhoz csatlakozik a textilkereskedők csarnoka, amelyik az 1300-as években (!) épült: ez előtt kerül sor az apaetózisra, az örökéletű ló, a Ros Beiaard itt múlik ki a világból. A paripa akkor már 6 órán keresztül vonul a városkában, nyomában csepűrágókkal, fúvósokkal, akrobatákkal, lovakkal, fríz tehenekkel...
Az allegorikus kocsik után a helyi kézművesek, gazdák és állatkáik is felsorakoznak, juhok, libák, malackák, hattyúk. A paripa háta két méter széles, alatta háromszor váltakoznak a vivők, mert a 800 kilós lovat cipelni nem kis erőmutatvány; arról nem is szólva, hogy időnként felágaskodva visíttatja meg a nézőket. Na, ez a legnehezebb attrakció!
Mégis apáról fiúra száll a megtiszteltetés, a ló megülése. A felvonulás után a muskétások fegyverropogtatását éjfélig tartó utcabál követi.
Magyarázat a képekhez
A hatalmas paripát egy hegedűs és egy bohóc vezeti fel. A hegedűs tíz évvel ezelőtt 13 éves volt, most 23 – s valószínűleg tíz év múlva is az ő vonója fog „játszani” a húrokon.
A gólyaláb a középkorban nagyon elterjedt eszköz volt; itt, a felvonuláson mesteri műsorokat adtak a gólyalábas akrobaták.
Előtte a pompás társzekereken fél évezred történelme vonult fel előttünk – ezeket hívják allegorikus kocsiknak. (Az élőképek engemet a régi május elsejei felvonulásokra emlékeztettek).
Korhű jelmezekben pompáznak a muskétások, a dudások, a kobzosok, a lovas akrobaták, a hóhérok: a hosszú körmenet a lovagi tornák hangulatát idézi.
Mi a különbség a flamandok és a hollandok között?
A flamandok is hollandul beszélnek, mint a hollandok, viszont a fllamandok katolikusok; s ez nagy differencia. A hollandok nyakas reformátusok, és puritánabb felfogásúak, mint a flamandok. A flamandok mindig is szerették a jó ételt, a szép ruhát, az élet cizellált örömeit.
Érdekesség még, hogy a flamand nyelvjárások ma is élnek, ezért feliratozzák a belga tévében a szövegeket – Dendermonde lakói is más idiómát használnak, mint a szomszédos Aalst lakói. Dendermonde lakóinak száma amúgy 44 ezer, de az ünnepség alatt felduzzad 200 ezerre.
További képekért tekintsék meg GALÉRIÁNKAT!
⇩⇩⇩
