Agárdi László agrármérnök 53 éves korában tanult meg pólózni. A Szenc melletti Nagyborsán alapította meg az első szlovákiai lovaspólóklubot (a volt szövetkezeti telepen vannak ma is a lovaik). A lovassportok mindig is úri sportnak számítottak, így negyvenöt után leáldozott nekik. Az első pólókurzust Szlovákiában 2005 augusztusában szervezte Agárdi úr. Utána rögtön kiment Argentínába, hiszen ott lehet a legtöbbet megtanulni a pólóról és a lovakról...
A „Nehera šije šaty dobre” reklámszlogent az egész ország ismerte. Ennek örököse a Nehera szlovák márka. Üzletüket az Euroveában találhatjuk.
Egy pólómeccs inkább társasági esemény. A „pólósikk” azt jelenti, hogy illik kiöltözni.
A lovaspólópálya azért széles, hogy egy jó játékos ne tudja könnyen, egy ütéssel kapuba ütni a labdát a hosszú ütőjével. Akár 32 lóra is szükség lehet egy meccshez.
Négy lovat is „elhasználhat” egy pólós egy mérkőzésen, ezért sem olcsó sport a póló. (Bár ma már nem kell saját lóval játszani, bérelni is lehet a klubtól, ahol a játékos játszik. Pólójátékra kitenyésztett lovakra van amúgy szükség.) Egy menet, vagyis chukker mindössze hét és fél percig tart – de ennyi untig elég is a játékosoknak. A lovak élvezik a gyors irányváltásokat, a játékosok kevésbé; amúgy a pólóban a gól a lényeg.
A szerkesztőség képviseletében: Viki és Viki.
A hölgyek várják, ki nyeri a Halada értékes gyémántját... És ki nyerte? A mi Kovács Vikink!
A napocska is szereti a pólót és a szép dekoltázst!