A jeles évfordulókban bővelkedő 2025-ben – Jókai-emlékév, MTA-alapítás – szerényen búvik meg egy, csak az orvostörténészek által számontartott évforduló: száz évvel ezelőtt, 1925-ben gondolt először prágai medikusként Selye János a stresszre.
A stresszről azóta könyvtárnyi irodalom jelent meg, újabb s újabb egészségi problémák, ún. pszichoszomatikuskórok hátterében bizonyították a stressz betegséget okozó szerepét. Mi most egy olyan, ritkábban említett összefüggésre hívjuk fel a figyelmet, mint a stressz szerepe a meddőség (infertilitás) kialakulásában, fenntartásában.
Mi a meddőség? Az orvosi szaknyelv a meddőség alatt tizenkét hónapi sikertelen fogamzási próbálkozást ért. Vagyis a (házas)pár nőtagja egyévnyi együttélés alatt – beleértve a tudatos nemi kapcsolatot is – nem esik teherbe. Az emberek többsége hajlamos a kudarc okát a nőkben keresni, ám manapság már bizonyított tény, hogy nagyjából ugyanolyan mértékben (40-40%-ban) található magyarázat mindkét nemnél. A fennmaradó 20%-ban az ok egyidejűleg mindkettejükben feltételezhető.
És egyre gyakoribb a „megmagyarázhatatlan meddőség” is. E tények ismeretében fordult a szülészek/nőgyógyászok figyelme a Selye által leírt „különféle káros behatásokra fellépő tünetegyüttes”, azaz a stressz felé. A stresszhatások befolyásolják a hormonok segítségével működő hipotalamusz–hipofízis–petefészek tengelyt, és megzavarhatják az ovulációt, a menstruációs ciklust.
A krónikus idegfeszültség, a kellemetlen és káros stresszhatások – Selye ezt nevezte distressznek – olyan hormonális változásokat okozhatnak, amelyek nem kedveznek a szaporodáshoz szükséges feltételeknek.
A nem stabil párkapcsolat mindkét fél esetében gátolja a sikeres fogamzás létrejöttét. Az egzisztenciális bizonytalanság, pl. a munkanélküliség egy olyan stresszhatás, ami főleg a férfiakat érinti: képesek lesznek-e eltartani leendő családjukat?
Régi megfigyelés szól amellett, hogy a súlyos lelki megterhelés – háború, bombázás, migráció, élet a tábori körülmények közt – a nők akár 50%-ánál is menstruációs zavarokat és a reprodukciós funkciók (fogamzás) sérülését okozzák. Kevésbé ismert, hogy a fizikai stressz – túlzott sportolás, fogyókúrázás, extrém sportok űzése – is felboríthatja a menstruációs ciklus rendjét. Akár több hónap is eltelhet havivérzés nélkül, ami természetesen a nő termékenységét is befolyásolja.
Ha „ismeretlen eredetű” vagy „megmagyarázhatatlan” a meddőség – és nincs a háttérben testi betegség, hormonális zavar –, érdemes megpróbálni a stressz csökkentését életvitelünkben. Segíthet az életmód megváltoztatása (relaxálás, testmozgás) vagy olyan étrend (vitaminok, nyomelemek, antioxidánsok) alkalmazása, amely hozzájárul az ún. oxidatív stressz csökkentéséhez.
Oxidatív stressz akkor éri a szervezetet, ha az oxidatív reaktív gyökök és az antioxidáns védekezőanyagok aránya az előbbiek irányába tolódik el. Ha lelki stresszhatások vannak előtérben, segíthet az ún. kognitív viselkedésterápia, amely képes korrigálni a stressz okozta hormonális rendellenességeket. Bizonyított tény, hogy a lelki kezelések kétszeresére növelték a fogamzások számát.
