Kevés nőnek jut eszébe, hogy vércsoportja befolyásolhatja leendő terhességét. Pedig dehogyisnem! Ha ugyanis az anya Rh-negatív, az apa pedig Rh-pozitív, a magzat Rh-pozitív is lehet. Az ilyenkor fellépő Rh-összeférhetetlenség veszélyekkel jár.
A gyermek vére elsősorban szülés közben kerülhet az anya vérébe. A jó orvos tájékoztatja az anyát. Figyeli, nem termelődik-e szervezetében ellenanyag – és ha szükséges, az anya anti-D-injekciót kap, hogy a következő terhességgel már ne legyen gond.
Majmok Rh-faktorral
Amikor már széles körben alkalmazták a vérátömlesztést, érdekes szövődmények alakultak ki. A betegek egy része az idegen vér bejuttatása után rosszul lett, vérvizelés lépett fel náluk, besárgultak, néhány nap múlva pedig leállt a veseműködésük. Az is előfordult, hogy az egészséges szülőknek a második, harmadik gyereke a születést követő második-harmadik napon súlyos sárgaságot kapott, és sokáig vérszegény volt. A jelenséget nem tudták megmagyarázni.
A magyarázatot a vércsoportokat vizsgáló Karl Landsteiner és munkatársai találták meg bécsi laboratóriumukban. A rézuszmajom vérét nyúlba fecskendezték be – és a nyúlban olyan fehérjék (ellenanyagok) termelődtek, melyek a majom vörösvértestjeit összecsapták. Arra is rájöttek, hogy minél többször adnak be a nyúlnak majomvért, annál több ellenanyaga lesz. Később megállapították, hogy az emberek vörösvértestjeinek 85%-át szintén kicsapja ez az ellenanyag. A tulajdonságot a rézuszmajom nevéből Rh-faktornak neveztek el. Kiderült, hogy azok a betegek, akik vörösvérsejtjeinek felszínén ez a tulajdonság nem volt megtalálható (azaz Rh-negatívak), idegennek tekintik azokat a vörösvértesteket, melyek felszínén ez megvan (azaz Rh-pozitívak). Az emberi szervezet ugyanúgy reagál, mint a nyúl szervezete: az Rh-negatív ember ellenanyagot termel, és vérátömlesztéskor ez elpusztítja a bevitt idegen, Rh-pozitív vörösvérsejteket.
Mit is jelent pontosan az összeférhetetlenség? Az emberi test jellegzetessége, hogy immunrendszerünk védelemre van bekódolva, és az idegennel szemben ellenanyag-termelésbe kezd. Vagyis az anya teste idegenként ismeri fel a magzatot.
Fontos!
Az első terhességnél még nincs túl nagy gond, mert a méhlepény elzárja egymástól az anya és a gyermek vörösvérsejtjeit (így nem keveredhetnek.) Ám a gyermek vére rendkívüli események folytán is bekerülhet a terhes nő vérébe: magzatvíz-mintavételnél, vérzésnél, hasi sérülésnél. Ezért nem árt az óvatosság! Az Rh-pozitív magzati vér legtöbbször a szülés során kerül bele az Rh-negatív anya keringési rendszerébe. Amely, ugye, lázas ellenanyag-termelésbe kezd. Szerencsére ezekből nem termelődik annyi, hogy kárt tegyen a magzatban. Az anya szervezete azonban egyre hevesebben fog reagálni a következő Rh-pozitív magzatokra. Ez pedig vetélést, korai magzatelhalást vagy koraszülést és kóros sárgaságot eredményezhet.
A második terhességnél az okozza a problémát, hogy az első szülésnél ez az ellenanyag, ami az anyában már „készen” van, átjut a magzatba. Ha a második magzat is Rh-pozitív, akkor a szülést követően az újszülött besárgul, ödémás és vérszegény lehet. A sárgaság átitatja az agy törzsdúcoknak nevezett fontos központjait, emiatt mozgáskárosodott és értelmi fogyatékos lehet az utód.
Megoldás
A kutatók rájöttek, ha a frissen szült Rh-negatív anyának, aki Rh-pozitív újszülöttnek ad életet, 72 órán belül anti-D-immunglobulin-oltást adnak, az leköti a magzatból származó Rh-pozitív vörösvértesteket. Így ezek az anyát nem immunizálják, tehát nem termel ellenük ellenanyagot a szervezete (ami a következő magzatot veszélyeztethetné).Ezért rendkívül fontos a terhesség alatti rendszeres ellenanyagszűrés. Ezzel ki lehet mutatni az Rh-ellenanyag jelenlétét. Az is előfordulhat, hogy a szülést be kell indítani. Ha a magzat még nem eléggé érett a megszületéshez, akkor méhen belül is adhatnak számára vért. A pici megszületését követően is szükséges lehet a transzfúzió.
Öröklődik! Az Rh-összeférhetetlenség legtöbbször a terhesség folyamán okoz gondot. Mint minden vércsoport-tulajdonság, az Rh-faktor is öröklődik. Ha egy Rh-negatív nő Rh-pozitív magzatot hord, Rh-összeférhetetlenség jön létre.
A vércsoport-összeférhetetlenség könnyen orvosolható. Az anyák a terhesség 28. hetében, majd a szülést követő 72 órában Rh-ellenanyag-injekciót kapnak (anti-D-immunglobulin). Ez megsemmisíti a magzatból az anya vérkeringésébe került vörösvérsejteket. Így nem indul be az anya részéről az ellenanyag-termelés, ami veszélyeztetheti a későbbi terhességet. (Az injekcióban levő anti-D-immunglobulint a vér egyik alkotórészéből, a vérplazmából nyerik ki. Ezt donoroktól gyűjtik be.) Persze, hanyagság folytán az Rh-negatív anyák nem mindig kapnak anti-D-injekciót. Sőt, inkább nem kapnak. Sőt, nem mindegyik orvos tájékoztatja az anyát a kockázatokról.
