Az avarral fedett bősi parkerdőben ballagunk, szemerkélő eső illata frissíti a levegőt, évszázados fák magasodnak fölénk. Reggel van, az esőfelhők szürkére festik a tájat, a talajt mégis zöldre színezi az elszáradt levelek alól előbújó medvehagyma levele. Zöld „szőnyeget” képez a falevelek között, és úgy hirdeti: Itt a tavasz!

medveh.jpg
Azt mondják, a tavasz első hírnöke a hóvirág - pedig a medvehagyma is lehetne.

– A medvehagyma heliofit, addig terem, amíg össze nem borulnak felette a fák lombjai. Hasonló még az odvas keltike és a hóvirág. Ezek olyan növények, amelyek kihasználják azt a rövidke időt, mikor már könnyű a lég, ám a fák még nem eresztenek friss lombozatot, így elegendő napfényhez juthatnak. Joggal mondhatjuk a medvehagymáról, hogy a tavasz hírnöke – magyarázza Fekete Zoltán bősi erdész. A medvehagyma előfordulási helyein tömegesen tenyészik. Öreg erdőkben, régi nagybirtokok, vidéki kúriák erdőségeiben szinte fűzöld szőnyeget képez. Erre a legjobb példa a bősi parkerdő (képeink itt készültek). A néphit szerint azokon a helyeken, ahol medvék élnek, ezt a zöldet tavaszi fáradtság ellen fogyasztják. Nem az emberek, a medvék! Innen is kapta a nevét.

Heliofit növény! Addig terem, amíg össze nem borulnak felette a fák lombjai. A medvék állítólag tavaszi fáradtság ellen eszik. Innen van a neve!

Jó, mert zöld!

Régen nem volt divatban a szedése, gyerekként nem is hallottam róla. A zöldet favorizáló modern konyha és életmód azonban felesküdött rá. A zöld hívők szerint elég, ha sétálgatunk kicsit a medvehagymaszőnyegen, tavaszi fáradtságunk azonnal elröppen.  – Manapság felkapták, de a múlt század vége felé például nem nagyon gyűjtötték. Aki értett hozzá, az kiment érte az erdőbe, de a laikusok nem. Ma is inkább a német nyelvterületen van nagy keletje. Medvehagyma fesztiválokat rendeznek, ahol az ezzel készült ételek kerülnek előtérbe. Svájcban még a teheneket is ezzel etetik, tejük hadd kapjon kellemes fokhagymás ízt – meséli az erdész, közben leguggolunk és gyönyörködünk a harsogóan friss növényekben. Letépek egy levelet, harapok belőle, rágni kezdem: enyhe, frissítő fokhagymaíz árad szét a számban. A magyar nyelv a medvehagymát régen vadfokhagymának nevezte, nem véletlenül. 
– Visszafelé azért majd szedünk, ne menjünk haza üres kézzel! – biztat Zoltán. Séta közben a medvehagymaszedés veszélyeiről faggatom, hiszen akadt, aki gyöngyviráglevelet szeletelt helyette a rántottába. Nem is lett jó vége annak a reggelinek!

erdesz.jpg

Fekete Zoltán, a bősi erdész

– Sokszor és sok helyen hangsúlyozták már, hogy könnyen összetéveszthető a gyöngyvirággal. Vannak, akik azt mondják, hogy nem egy a termőhelyük, de ez nem igaz. A bősi parkban is egy helyen nőnek; talán a gyöngyvirág picivel később zöldell. A két növény közötti különbség egyértelmű, a gyöngyvirág könnyen felismerhető, ugyanis a levelének felülete fényes, míg a medvehagymáé inkább matt. Ráadásul fokhagyma illata van, ha letépjük! Aki nem biztos a dolgában, szagolja meg bátran – ecseteli Zoltán. Számos olyan növényünk van még, melyek hasonlítanak egymásra, egyikük mégis halálos lehet. Ilyen például a mocsári zsurló és a mezei zsurló, vagy a mocsári menta és a borsmenta. Tehát aki ezek gyűjtésébe fog, alaposan nézzen utánuk a növényhatározóban. 
– Vannak olyan növényeink, melyeket régen gyógyászati céllal használtak, most viszont már nem – teszi hozzá az erdész. – Ilyen például a martilapu. Rájöttek, hogy nagyon óvatosan kell vele bánni, ugyanis májrákot okozhat. Nem árt több forrást megvizsgálni, mikor gyógynövényt indulunk gyűjteni! – hangsúlyozza.

Kora tavasszal még kevés nektárforrást találnak a méhek, a medvehagyma virága éppen ezt a hiányt pótolja számukra.

Közben már mutatja a többszáz esztendős fákat. Az ég felé mutató tölgyeket a medvehagyma friss hajtásai szegélyezik, tekintetem az odvaikat is megtalálja, melyekben számos állat talál menedéket. Közben megtudom, hogy a medvehagyma állítólag felébreszti téli álmából a mackót, és kicsalogatja a barlangból. Az okos bruminak ez az első tápláléka, kitisztítja vele a beleit. Soha nem téveszti össze a gyöngyvirággal. Merthogy az nem bűzlik, nincs benne se allicin, se alliin aroma, amit a kártevők ellen termel a hagyma. 
Csend van, egy lélek sem keresztezi utunkat. Talán az esős időjárás miatt, talán más az oka. De nem lesz ez így sokáig, hiszen hamarosan ellepik a medvehagymáért érkezők a parkot. Ugyanis szezon van. Ilyenkor nem csak a környékbeliek jönnek „szüretre”, messzebbről is elautóznak a friss medvehagyma kedvelői. Most kell leszedni, míg nem virágzik, aztán már erős, mondhatni csípős lesz az íze. Virágzása itt április elejére tehető, de ez az időjárástól is függ. Például egyik legnagyobb európai lelőhelyén, a magyarországi Mecsek hegyvidékén később, április végén, május elején nyílik ki a fehér virága.

medveh4_0.jpg

Magunk mögött hagyjuk a bősi parkerdőt, kezünkben friss medvehagymacsokor illatozik. Hogy mi lesz belőle otthon, azt majd az élet hozza. Talán egy jó kis medvehagymás tejszínes tészta, esetleg egy finom krémleves kerül az asztalra, de az is előfordulhat, hogy zsíros kenyéren végzi. Teljesen mindegy, annyi bizonyos, hogy kárba nem vész.

Érdekességek

A spárgafélék rendjébe tartozik! Tájainkon őshonos a medvehagyma (Allium ursinum). Neve a latin allium, azaz fokhagyma, és az ursus, vagyis medve mintájára jött létre, ám a névadásra a német bärknoblauch (szó szerint medvehagyma) szintén hatással lehetett. A növény leginkább a ligeterdőket vagy a folyókat követő galériaerdőket kedveli, azokat az összefüggő fás területeket, melyeket nem ér rendszeresen az árvíz.

Ma divat medvehagymás pogácsát sütni, a túróval is jól házasítható – vagy csak egy szelet halhoz, grillezett sajthoz olajban megfonnyasztani, esetleg forró vízben előfőzni. (A nagy szemű sót ne felejtsük le róla.)

1. Ritkít vagy sűrít?
Most melyik? A tavasz elején előbújó növény emberekre gyakorolt hatása nem elhanyagolható, ugyanis fő hatóanyaga a fokhagymában is megtalálható allicin, mely baktérium- és gombaölő hatású, illetve a gyomor és a bélrendszer fertőzései ellen alkalmazható. Magas vastartalmú növény, mely csökkenti a vérnyomást, erősíti az immunrendszert és méregtelenítő hatású. Fejfájás és szédülés esetén enyhíti a panaszokat. A szakirodalom azt írja, hogy aki medvehagymát fogyaszt, annak vérhígító hatásával is számolnia kell. Ám ez ellentmondás! (Vagy mégsem?) Hiszen a zöld levelek K-vitaminban gazdagok, az pedig sűríti a vért… A hagymája viszont, amit kevesebben fogyasztanak, az már vérhígító – és azért eszik kevesen, mert nagyon apró és nehezen tartósítható.

medveh3.jpg

2. Az ókor viagrája
A medvehagyma frissen fogyasztva a legfinomabb, de a levelek tárolása is pofonegyszerű, hiszen aprítva olajban is eláll, pesto készülhet belőle. A legcélszerűbb fagyasztással tartósítani. A védikus tanítások szerint a hagymafélék radzsasztikus ételek, melyek felborítják az elme és test között létrejött egyensúlyt, így a vágyat és a szenvedélyt erősítik.  A romák a medvehagymát csodanövénynek tartották, a javasasszonyok életelixírként használták, innen a cigányfokhagyma elnevezés. Hatása erősebb, mint a fokhagymáé – pedig az volt az ókor Viagrája, sokáig hittek az izgató hatásában. Felsorolni is sok, mennyi mindenre gyógyír: csökkenti a koleszterint, megszünteti a gombás fertőzéseket, kiűzi a gyerekből a gilisztát, tisztítja a gyomrot. 

3. Az idősebb erdőségek kedvelője 
A gyertyán, tölgy- és bükkelegyes erdőket szereti, vagy alacsonyabban fekvő területeken, sík vidékeken a nedvesebb részeket. Csomóban álló hagymái révén szüntelenül terebélyesedik, de háborítatlan helyeken maggal is szaporodik. Illata fokhagymára hajaz, a kutyákat megmérgezi... Április, májusban virágzik, leveleit még virágzás előtt szedjük. Frissen finom, mert szárítva veszít gyógyhatásából.  Sokan összekeverik a májusi gyöngyvirággal, de vigyázat! A gyöngyvirág mérgező, emberi fogyasztásra nem alkalmas. A medvehagyma addigra már virágzik, mire emez elkezdi hajtani a leveleit... Így jól megkülönböztethetőek.

angyal, nagyvendégi–

 

Fotó: Dömötör Ede

Kapcsolódó írásunk: Virágos rét

web-bannerek-instagram.jpg

Új Nő csapata