Klára és Rudolf útja egykor elvált, hogy most, a háború utáni idők szürke valóságában ismét találkozzon. De vajon elég-e egy hajnal a holdsarló alatt ahhoz, hogy a régi sebek begyógyuljanak – vagy a múlt árnyai örökre elszakítják őket egymástól?
Vannak történetek, amelyeket az ember igyekszik elfelejteni. Nem azért, mert nem számítanak, hanem mert túl sokat jelentenek. A múlt azonban makacs dolog: nem tűnik el attól, hogy becsukjuk előtte a szemünket. Egyszer csak visszakúszik – egy illatban, egy hangban, vagy egy régi füzet sárguló lapjain
Miért volt főhősnőnk és szerelme története olyan, mint az egynyári virág, ami egy szezonban virágzott, aztán elpusztult? Olvassák el Novák Zita novelláját!