Felmelegszik a világ, a klímaváltozás pedig véget vet az emberi civilizációnak. Ez a mostani félelmünk.
Érdekes módon a tudósok – a felmelegedés után – inkább jégkorszakot jósolnak. Egy napfizikust és a történelmet kérdeztük.
Befagyott az angliai Temze; a holland festők is ekkor festettek korcsolyázó embereket a folyókon.
Kis jégkorszak!
Egy német történész egy teljes kötetet szentelt a 17. században bekövetkezett kis jégkorszaknak. Ebben az időszakban Blom szerint * Kínában megbukott a világ legnagyobb birodalmát 276 éven át uraló Ming-dinasztia; * Európában befagytak a tavak és a folyók – a londoni Temze jegén hagyománnyá vált vásárt is rendeztek; * előfordult, hogy fagyott madarak hullottak az égből; * általános volt a kihűlés okozta halál; * Londont pedig tűzvész sújtotta, amit a kemény telet követő száraz nyári idő tett még pusztítóbbá. A vége jégkorszak lesz? Klímaváltozás jégkorszakkal?
A klímaváltozás
Naponta szembetalálkozunk a klímaválsággal. Nincs nap, amikor ne lenne valamilyen klímaváltozással kapcsolatos hír. A lelkiismeretes nők pedig meg akarják menteni a világot. Ezért mosipelust használnak, turiból öltözködnek és a vegánra esküsznek – most pedig a klímaválságtól és a háborútól rettegnek. A mi kérdésünk: a klímaváltozás csak az utóbbi évtizedek riasztó jelensége, vagy netán természetes folyamat? A klímaváltozásról Pastorek László napfizikussal (Ógyalla) beszélgettünk.
Pastorek László
– Kezdjük azzal, hogy elmagyarázza, mit jelent az üvegházhatás.
– Az üvegházhatás egy olyan jelenség, amikor a bolygónk felszínéről a visszaverődő hő nem tud kijutni a világűrbe, hanem hosszabb ideig a bolygó légkörében ragad, és magas felszíni és légköri hőmérsékletet okoz. Ezt a hatást az üvegházhatású gázok (vízgőz, szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid) okozzák. A változásra a múlt század 70-es éveiben kezdtek felfigyelni. A jelenség pontosan úgy működik, mint az üvegház, melyben magasabb a hőmérséklet, mint a külső környezeté.
– Az ózonréteg vékonyodásáról is sokat hallottunk. Ez ugyanúgy negatív hatással van a Földre. Vajon sikerült kissé megállítani?
– Az ózonréteg a sztratoszféra ózontartalmú része, amely zömében elnyeli a káros ultraibolya sugárzást. Az ózon (O3) lényegében az oxigénből (O2) jön létre az ultraibolya sugárzás hatására. Az ózonréteget az ember által előállított klór-fluor-karbon-vegyületek pusztítják, ami az ózonlyuk kialakulásához vezethet. Az ózonlyukon keresztül a káros sugárzás a világűrből eljuthat a légkör alsóbb rétegeibe és a földfelszínre; így károsíthatja az élő szervezeteket.
A világ országai már 1987-ben megegyeztek, hogy ezeket az anyagokat – melyeket elsősorban a hűtőgépekben, légkondicionáló berendezésekben, szórópalackokban használtak –, kivonják a forgalomból, és másokkal helyettesítik. Viszont ezek a káros anyagok még ma is ott vannak, vagyis ott maradtak a légkörben.
– A klímaváltozást mennyire befolyásolja az ember?
– Ezt senki sem tudja pontosan megválaszolni. Az utolsó jégkorszak 12 ezer évvel ezelőtt véget ért. A naptevékenység alakulását a legújabb vizsgálatok a jégkorszakig vissza tudják követni. A távcső feltalálást követően – Galilei 1610-ben építette meg első távcsövét – az ember rögtön elkezdte a napfoltok megfigyelését. Előtte pedig szabad szemmel figyelte a Napot. Van, amikor gyakoriak a napfoltok és a napkitörések – de van, amikor elenyésző a számuk. A napfolttevékenységnek hosszú távú földi hatásai is vannak.
– Az erős napfolttevékenység idején például emelkedik a hőmérséklet – hisz több sugárzás éri a Földet. Mikor pedig gyenge, akkor csökken az átlaghőmérséklet. A napfoltok száma tizenegy évente változik: ezt napciklusnak nevezzük. Most a 26. napciklus következik majd. Ezt a ciklikusságot először Edward Maunder fedezte fel, róla nevezeték el a Maunder-minimumot. Ez az 1645-től 1715-ig tartó korszakot jelöli; ekkor minimális volt a naptevékenység, és kisebb jégkorszak volt Európában. Érdekesség, hogy most egyes tudósok azzal riogatnak, hogy egy újabb Maunder-minimum következik.
– A legújabb kutatási módszereket említette. Minek a segítségével lehet az elmúlt 12 ezer évet vizsgálni?
– A szénnek három megjelenési formája (izotópja) van a természetben. A leggyakoribb a 12-es (C12), ami stabil. A 13-as (C13) és a 14-es (C14) tömegszámú izotóp radioaktív. A kormeghatározásban a C14-et használják. Keletkezési helye a sztratoszféra alsó rétege, ahol a kozmikus sugárzás hatására a nitrogénból keletkezik. Mivel nem stabil, visszabomlik nitrogénné. Tehát egy adott anyagból mintát véve megmérik a radioaktív szén arányát egy szerves anyagban – ebből következtetni lehet a vizsgált anyag korára. A napfolttevékenység hatással van a C14 keletkezésére. Erős napfolttevékenység esetén az erős napszél és a Föld mágneses mezeje közötti kölcsönhatás miatt a kozmikus sugárzás részecskéi csak kis számban érik el az atmoszférát, így csak kevés C14-es izotóp keletkezik. Napfoltminimum esetén az atmoszférát a gyenge napszél miatt nagy számban elérő kozmikus sugárzás részecskéi nagy mennyiségben hoznak létre C14-es izotópot.
1973-ban kezdtünk fóliázni. Emlékszem, mert abban az évben június 12-én olyan időjárás volt, hogy a kinti paprikát elverte a jég, az uborkákat pedig félbevágta...
– A kutatók a több száz éves fák évgyűrűiben vizsgálták az előfordulását, többek között Japánban, az orosz tajgán vagy épp Amerikában. Kimutatták, hogy a Maunder-minimum alatt a fák évgyűrűiben megnövekedett a C14-es izotóp. Ez bizonyítja, hogy akkoriban kicsi volt a naptevékenység. A napkitörések során ugyanis protuberancia keletkezik, azaz óriási koronafelhő, ami a Földnek árnyékot tart, s védi a kozmikus sugárzástól. Így lényegesen kevesebb C14-es izotóp keletkezik. Ugyanez az izotóp lerakódik a sarki jégtáblákban is, így a furatok vizsgálatával egész a negyedik jégkorszak végéig, azaz 12 ezer évre vissza lehet követni a naptevékenységet.
– Mi jellemezte az elmúlt évezredet?
– A naptevékenység korszakokat alakított ki. Amikor a Római Birodalom virágzott, akkor volt a 400 évet felölelő római meleg korszak. Megfigyelhető volt, hogy egészen északon is szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A feljegyzések is erre utalnak, amikor a görögök, a kínaiak, a koreaiak és a japánok egyaránt szabad szemmel megfigyelték a napfoltokat. A középkori meleg korszak 900 és 1200 között tartott. A vikingek ekkor népesítették be Grönlandot (a sziget neve is erre az időre utal). A meleg korszak vége felé volt az arizoniai szárazság. Ebben az időszakban, amikor a Nap a maximumon volt, igen sok sarki fényt láttak. A meleg korszak végeztével jött a középkori hideg korszak, azaz a Maunder-minimum 1645 és 1715 között. A vikingek elhagyták Grönlandot, ami újból eljegesedett, Európában pedig lehűlés volt tapasztalható...
Európában és Észak-Amerikában a 17. század hozta a leghidegebb időt, amikorra a nagy birodalmak belekényelmesedtek az életbe: már fel tudták halmozni az élelmet. A lehűlés és az esőzések ezért különösen rosszul érintették ezeket az államokat: a termés elmaradt, az emberek éhezni kezdtek, ami népvándorláshoz, járványokhoz, lázadásokhoz és háborúkhoz vezetett.
Befagyott a Temze!
– Egyes történészek a válság korának nevezik az 1600-as évek közepét: ez a világ népességének harmadát elpusztította. A klímaváltozás tönkretette a mezőgazdaságot, s ezzel az akkori világot is. A rendszer ugyanis borult, a parasztnak már nem jutott a terményből, amiből egyébként sem volt elég...
– Befagyott az angliai Temze; a holland festők is ekkor festettek korcsolyázó embereket a folyókon. Az alpesi jégtáblák előrenyomultak, és kevés volt az északi sarki fény. A múlt században is volt egy kisebb modern kori maximum. A magas naptevékenység során szárazság volt Szlovákiában 1950 -től kezdődően egészen a 80-as évekig. A megfigyelések kimutatták, hogy kettesével érkeznek a minimumok és a maximumok. Ha megfigyeljük az ezeréves periódust, arra következtethetünk, hogy az első kisebb naptevékenységi maximumot követően most 2-3 gyengébb napciklusnak kellene jönnie – ezek a következő harminc évben várhatók.
Pastorek László szülei nagyban kertészkedtek, szőlőjük volt, s miután kivágták a tőkéket, salátát termesztettek, majd szépen, lassan átálltak a paprikára. Októberben kiültették a téli salátát, tavasszal eladták, és kiültették a nyárit. – Már tízéves koromban salátát árultam a környékbeli falvakban anyámmal, biciklivel, 80 fillér és 1 korona között mozgott az ára – meséli.
– Utána viszont egy újabb maximum jön, ami valószínűleg minden eddiginél nagyobb lehet. Ugyanis minden eddigi nagy felmelegedés – azaz naptevékenységi maximum – egy kisebb minimummal volt megszakítva. Most az a kérdés, hogy milyen meleg lesz, ha a naptevékenységből is meleget jósolunk, plusz ehhez még hozzáadódik az üvegházhatás… Az üvegházhatás az elmúlt ötven év egyik legaggasztóbb problémája! Szintén kérdéses, hogy a felmelegedéshez mennyiben járul hozzá az ember, és mennyiben a naptevékenység.
– A naptevékenység az időjárásra is hatással van?
– Az üvegházhatás nagyobb befolyással van az időjárásra, mint a naptevékenység. Ha a naptevékenységből lesz egy maximum, és ehhez még hozzáadódik az üvegházhatás, annak nem tudni, milyen következménye lesz. Ezzel viszont ma még senki sem foglalkozik behatóan.
Számos kertet láttunk már, de Pastorek László felfuttatott paradicsomjainak erdeje mindet felülmúlja. Pastorek László (aki civilben plazmafizikus, az ógyallai csillagdából ismerhetjük) kertje olyan, mint a Paradicsom, 750 tő van az ógyallai, ugyanennyi a szentpéteri kertjében is. A szentpéteri paradicsom augusztus végére már elfogy, mert ott fűti a fóliát, az ógyallai paradicsomtövek pedig akár októberig is teremnek.
– Magot felfogni az édes termésből nem lehet, az már mind hibrid, újrapalántázáskor a növények elkorcsosulhatnak, termésük nem lesz már olyan szép – magyarázza a kertész.
Az aruba típusú paradicsom szép, sötétpiros fürtökben lóg a töveken, ezt ollóval gyönyörűen le lehet szedni. Az aruba az összes fajta közül a legédesebb paradicsom. Hollandiából származik, a magját itthon vásárolja.
– Sokan a szén-dioxid magas megjelenését hibáztatják a kialakult klímaválságért. Miként lehet a szén-dioxidot csökkenteni?
– A levegőben mért szén-dioxid a középkor óta állandóan növekszik. Olyan utazási eszközök kellenének, amelyek tisztítják a levegőt. (Mosolyog.)
– Egyes kutatók viszont azt tartják, hogy a szén-dioxidra szükség van a növények érdekében. A pára viszont még nagyobb üvegházhatást okoz!
– Igen, sokan pedig az argentin és a brazil marhákat hibáztatják. Ha megnézzük a Vénuszt, ott a természetes üvegházhatás következtében olyan magas a hőmérséklet, hogy az már az élet számára elviselhetetlen. Egyre több üvegházhatású gáz került a légkörbe, aminek folyamodványaképp egyre gyorsabban melegedett a levegő, és újabb gázok szabadultak fel... A Vénusz saját maga generálta ezt a folyamatot.
A „trágyagyár”, ahogy vendéglátónk nevezi – a nemrég hazahozott 900 kiscsibe, akik a tápanyagot biztosítják a kerti földbe.
Tudjuk, hogy a Földön olvadnak a jégmezők. Ám nem tudjuk, milyen gázok szabadulnak fel a talajból, ha teljesen felolvadnak. Szibériában rengeteg metán van a földfelszín alatt, ha ez a felszínre kerül, sokkal nagyobb üvegházhatást fog eredményezni, mint amit eddig az egész emberi tevékenység okozott.
A vulkánkitörések ugyanúgy hatással vannak a légkörre. A japán atomrobbanás és a 60-as évek amerikai atombomba-kísérleteinek hatásait is kimutatták például a levegőben.
A fő vonal a paradicsom, ám csemegeuborka is akad a fóliában, ezenkívül számos paprika terem az ógyallai mintakertben – csilipaprika, pfefferóni, almapaprika, jalapeño. László felesége ezekből készít mindenféle házi finomságot, a családi „boszorkánykonyhában” házi lecsó, paradicsomszósz, különböző pizzaszószok és paprikakrémek készülnek. Amit lehet, azt maguknak készítik, így alapélelmiszerért nem kell a boltba menni, elég a kertig vagy az éléskamráig elsétálni.
– Klímaváltozás viszont már az emberi tevékenység előtt is volt! A nagy áramlatok, mint a Golf-áramlat, befagytak, majd újból kiolvadtak. Grönland is kizöldült, majd újra befagyott. S akkor még nem volt ember által okozott üvegházhatás! A 70-es évektől ennek az ember által okozott az üvegházhatásnak nagyobb a jelentősége, mint a naptevékenységnek.
Tudni kell viszont, hogy az átlaghőmérsékletet csak a 19. századtól mérik rendszeresen. Azt azonnal meg tudták állapítani, hogy az időjárás egy kaotikus rendszer. Időjárást csak három napra tudnak előre jelezni. A többi már csak valószínűség-számítás. Hozzá kell tennem, hogy a naprendszer működése is egy determinált káosz, így aztán nem lehet egyértelműen megmondani, mi lesz.
