Mi a fene az az alkalmazás, amely 2019-es itthoni megjelenése óta tinik és kisiskolások millióit tette függővé? Ha megpillantunk a buszmegállóban egy tizenéves lányt, aki nyelvet öltöget vagy éppen fura fejeket vág a telefonjába, akkor ő bizony nagy valószínűséggel éppen a TikTokra készít videót!
A TikTok a közösségi média egyik legújabb felülete, amelynek lényege, hogy 3-15 másodperces énekes-táncos videókat oszthatunk meg magunkról. Az elénk kerülő tartalmat pedig egy mesterséges intelligencia állítja össze, s nekünk nincs más dolgunk, mint görgetni, görgetni és görgetni…
Őszintén szólva nekem eddig nem sok közöm volt a TikTokhoz. Így első lépésként megpróbáltam letölteni a telefonomra (hiszen hogyan írhatnék róla, ha nem próbálom ki). Ezt a jó szándékú tervemet a technika ördöge csúnyán keresztülhúzta, ugyanis az okostelefonom nem akart hozzájárulni a sikerhez (órákig tartó beállításböngészés, a „Miért nem engedi letölteni a Google Play a TikTokot”, és „How to download TikTok” című keresések után sem). Pedig esküszöm, nem vagyok beoltva a technika ellen.
Magába szippant!
Persze nem hagytam magam – elcsakliztam a páromtól a mobilját, s már kezdhettem is a végeláthatatlan TikTok-görgetést. Azért mondom, hogy hosszadalmas, mert veszedelmesen bele lehet feledkezni. Persze nem azért, mert annyi sok érdekes és hasznos tartalom ugrik elénk. Alapvetően ugyanazok a funkciók találhatók meg benne, mint a Facebookon vagy akár az Instagramon: követhetjük ismerőseinket, oldalakat, random embereket, akiknek tetszenek a videói, üzeneteket küldhetünk, tetszikelhetünk – és persze mehetnek a kommentek is.
2019 elején a TikTok a harmadik legtöbbet letöltött app volt globálisan, s ez év februárjában elérte az egymilliárd letöltést, ezzel megelőzve az Instagramot és a Facebookot.
Az alkalmazás két „hírfolyamot”, vagyis feedet jelenít meg: az egyik az általunk már kedvelt videósok tartalmait mutatja, a másik pedig az ezekhez hasonló szösszeneteket, amelyekről a mesterséges intelligencia úgy gondolja, hogy előzetes kedveléseink alapján tetszeni fognak nekünk. Természetesen mi is készíthetünk videókat: bárki ráénekelhet a kedvenc dala klipjére, eltátoghatja a kedvenc filmrészletét és YouTube-videóját, és persze marháskodhat a barátaival is. Eddig nem is rossz, ugye?
Korábban Musical.ly néven futott, azonban a fiatalok annyira felkapták, hogy a startupot pillanatok alatt felvásárolta egy befektetőcég – így megújulva már TikTok néven találkozhatott vele a hazai közönség. Az a közönség, amely a statisztikák szerint főként 13 és 30 év közötti felhasználókból áll… Meg persze, legyünk őszinték, jócskán 13 éven alattiakból is. Médiakutatók szerint önmagában a TikTok-jelenség teljesen normális, mivel a fiatalok mindig keresték azokat a platformokat, ahova a felnőttek vigyázó tekintete „nem figyel be”.
A kábeltévé idején a szülőknek fogalmuk sem volt arról, hogy mi megy az MTV-n, mi a csuda az az iwiw, vagy mi fán terem a Facebook. Az ifjabb generációk által felkapott platformokra azonban (ha jócskán megkésve is), de lassanként beszivárogtak az idősebbek. Pontosan ez a tendencia volt megfigyelhető a Facebook esetében is: amikor az idősebb generáció legyőzte ellenérzéseit az internettel kapcsolatban, elárasztotta az akkor legnépszerűbb közösségi platformot... Mire a fiatalabbak továbbálltak az Instagramra (mondván, ne kukkoljatok tovább bennünket). Most pedig úgy néz ki, hogy a TikToké a jövő.
Saját akarat off!
Visszakanyarodva eredeti témánkhoz: másodpercek alatt függővé képes válni tőle az ember. Jelen sorok írója, mivel amúgy is sok időt tölt a számítógép előtt, igyekszik a böngészéseit rövidre fogni (nem mindig sikerül, de próbálkozik). Nahát, a TikTok esetében ez az időmenedzsment nem opció. Kezdve onnan, hogy a TikTok már úgy is működőképes, ha a felhasználó nincs regisztrálva. Mint a többi közösségi platformon, itt is vannak úgynevezett igazolt fiókok. Ezek azok, amelyek elértek már bizonyos népszerűséget, így a TikTok igazolással emeli őket a többiek fölé.
A videókat az is görgetheti, aki nem hoz létre fiókot magának – bár így elesünk attól, hogy tartalmakat osszunk meg. Viszont szabadon leselkedhetünk!
Természetesen ehhez az ember lányának folyamatosan jó tartalmakat kell gyártania (őszintén szólva nem tudom, hogy az algoritmusnak mi számít jónak). Mindenestre a TikTok-szabatos tartalmakat a rendszer automatikusan felismeri. Ami mássá teszi a TikTokot: az élő videók totális eltűnése a videó leállítása után. (A Facebookon például feltölthetők maradnak.) Az alkalmazáson belüli vásárlások pedig virtuális pénzzel, coinnal működnek: vagyis valós pénzért vehetünk ilyen coinokat, amelyeket visszaválthatunk. Lényege az, hogy ezekkel megajándékozhatjuk kedvenc tartalomgyártóinkat – vagyis fizethetünk nekik ösztönzésképpen, hogy még több szórakoztató videót készítsenek!
Ne gondolkodj, posztolj!
Visszatérve a felhasználói élményhez: igen, beszippantja az embert. A videók folyamának sosincs vége, mindig van lejjebb (mármint a görgetésben), és az algoritmus hihetetlenül gyorsan reagál arra, hogy mi tetszik nekünk. Ha végignézünk egy-egy tartalmat, akkor máris tudja, hogy az ehhez hasonló témájú, zenéjű, koreográfiájú videókat kedveljük (hiszen az egészet megtekintettük)!
Így azonban érdeklődési körünk – legalábbis a mesterséges intelligencia által lekövetett szegmense – elképesztően beszűkül: sosem fogunk olyan anyagokkal találkozni, amelyek nem a mi véleményünket erősítik meg. A TikTok másik aggasztó részét már kezdő reklámszövegükből is kiolvashatjuk.
„A TikTok az idődnek az a része, amikor nem kell jól viselkedned. Ez nem YouTube, nem Instagram, nincs photoshopolva – ez a fogmosás pizsamában a hálószobában, 7.45-kor. Ez valódi. Ez nyers. Ez egy sztori 15 másodpercben. És ez sokkal nagyobb buli. A TikTok nem a versenyzésről vagy az átgondoltságról szól. Hanem arról, hogy addig görgetsz, amíg a hüvelykujjad bírja, és gondolkodás nélkül posztolsz.”
„Gondolkodás nélkül posztolsz.” Sem maga az alapötlet, sem a 3-15 másodperces videók időtartama nem fogja a felhasználókat a koncentráció és a gondolkodás felé terelni... Az applikáció kitalálói ezt már nem is titkolják.
Éljen a felszín, hallgasson a mély!
Hogy milyen hatással lehet a gyerekekre az applikáció? Mivel a TikTok még rendkívül fiatal, nem született – nem is születhetett – átfogó kutatás hosszú távú hatásairól. Ha valaki semmit nem oszt meg magáról, akkor láthatatlanná válik – nem lesz fontos, nem lesz megosztó, és nem kap semmiféle visszajelzést arról, hogy a külvilág szemében ő értékes-e. A gyerekek szempontjából tehát ezt jelenti a TikTok.
A TikTok közönségének mintegy 50 százaléka 34 évesnél fiatalabb, illetve 26 százaléka a 18-24 éves korosztályba tartozik. Ők átlagosan 52 percet töltenek egy nap az alkalmazás böngészésével.
Ha nem kapsz lájkot, nem is létezel
A felnőttek – ha egyáltalán szembekerülnek vele – már egészen másképp nyilatkoznak róla. Számos botrány rengette már meg az appot. Célkeresztbe kerültek a szexualizáló tartalmak, a kínai cenzúra (apropó: kínai kézben van) és az itt folyó adathalászat. Az adatbiztonság, vagyis inkább ennek hiánya miatt a TikTokot például Amerikában már megkísérelték betiltani.
Rengeteg cikk foglalkozott azzal is, hogy a platform egy „pedofilmágnes” – a rosszindulatú felnőttek könnyedén követhetik és megkörnyékezhetik kiszemeltjeiket. (Ám ha jobban belegondolunk, ez minden közösségi média felületre igaz lehet.) A digitalizáció ma már szinte minden területet áthat, ez a tendencia pedig a TikTok által csak erősödni fog...
Végszónak talán ennyi elég, a többit már a jövő mutatja meg...
