Minden konyában más a fermentáció: soha nem lesz két konyhában egyforma, hisz mindenhol mások a baktériumok. Ez-az a fermentálásról.

Az erjesztett ételekről nagyszüleink úgy tartották, hogy orvosságok, ma inkább úgy mondjuk, hogy probiotikumok (vagyis élő baktériumokat tartalmaznak). Helyreállíthatjuk velük az emésztésünket és a bélflórát, emellett védik az immunrendszert. Ma már a pszichiáterek is javasolják a fogyasztásukat a depressziós embereknek. A tudósok ugyanis rájöttek, hogy az agy összeköttetésben van a bél mikrobiomjával: ha a gyomrunk jó, a kedvünk is jobb. (Ezt nevezik agy-bél tengelynek, a mikrobiom pedig a beleinkben lakozó baktériumokat jelenti.)

vegan-kenok-kezdo.jpg

KESUSAJT

Kesudióból készül, kesusajtnak is nevezik. Be kell áztatni a kesut egy­két órára, le kell turmixolni, majd sörélesztő, zabpehely, tahini (vagyis szezámpaszta) kerül bele. A kenő állagát agaragar anyaggal tudjuk stabilizálni, így nem lesz folyós. (Az agaragar egy zselésítő anyag, a tengeri moszat alkotórésze. A lekvároknál is ezt preferálom, illetve az almapektint.) Az agaragart fel kell forralni a vízben, sózni, borsozni, majd jöhet hozzá a darált dió, a fokhagymapor és a pirospaprika.

Ma még étteremben nem nagyon kaphatunk erjesztett leveket vagy fermentált zöldséget. Némely ember szervezete a sok „szemét kaja” után akár hevesen is reagálhat rájuk. Ezért ildomos fokozatosan bevezetni őket az étrendünkbe. Hisztamin­-intolerancia esetén sem ajánlatos a fogyasztásuk. Viszont jó hír, hogy felveszik a harcot az elhízással, úgymond helyre rakják az ízlelőbimbóinkat.

VÖRÖSLENCSÉS KENŐ

Főzés közben többször is leöntöm a lencse főzőlevét: figyelni kell, mert gyorsan megpuhul. Olívaolajon párolt lila hagymát és fokhagymát teszek hozzá, egy kis sörélesztőpehellyel megkeverem, majd kevés citrom kerül bele.

HUMMUSZ

(Én a hummuszt nem szeretem készen vásárolni, mert nem kedvelem az erős fűszereket.) A kenőmhöz 12 órára be kell áztatni a száraz csicseriborsót – lehet venni konzervben is. Majd megfőzöm, aprítógéppel simára keverem, beleteszem a tahinit, pici citromlevet, fokhagymát, kis csilit. (Teszek bele olívaolajat is, de ezt ki lehet hagyni, ízlés kérdése.) A végén a masszát a csicseriborsó főzőlevével felengedem, majd jó krémes állagúra kikeverem. Tipp: ha a csicseriborsó főzőlevét felverjük, olyan lesz, mint a tojásfehérje – a vegán étkezésben kitűnően helyettesíti a panírozásnál a tojást.

elofizetes_uj_no_0.png

Ó, IÓ, FERMENTÁCIÓ!

Vass Laura (Ekel) neve nem ismeretlen azok számára, akik szeretik böngészni a képes recepteket. Még a nagy gasztrobumm előtti időkben – 20 éve biztosan van – sokan az ő receptjei szerint tanultak meg főzni. Pedig ahogy magáról mondja, ő csak egy háziasszony, akit érdekel a főzés­sütés, és bátran kísérletezik. Így tanulta ki a fermentálást is.

augusztusi-lapajanlo-fermentalas.jpg
Vass Laura (56, Ekel) világéletében a kultúra területén dolgozott (a Csemadokban), ez mellett jött képbe, hogy írjon egy szakácskönyvet (ha már olyan jól főz), s közben az ételfényképezésbe is beletanult

Laura fermentálókarrierje azzal indult, hogy életmódváltásra kényszerült: rendbe szerette volna szedni az emésztését. S mint mindenki, aki zöld fába vágja a fejszéjét, ő is azzal kezdte, hogy felnyílt a szeme, és rácsodálkozott a színes zöldségek világára. Mi is az a fermentálás? – teszem fel a kérdést Laurának ekeli portáján, ahol nagy üvegekben állnak a fermentált zöldségek és gyümölcsök.

– Ez egy olyan eljárás, mely során a tejsavas baktériumokkal kezdődő erjedés által a zöldség vagy gyümölcs savanyúvá válik, s ezáltal eltartható lesz. A savanyú káposzta eltevése is ezen alapszik, csak épp mi savanyításnak hívjuk – magyarázza Laura. Én pedig bólogatok, hisz mi is szeretjük a cserépedénybe gyömöszölt, sós lében erjesztett káposztát, amit savanyúságként fogyasztunk télen húsok mellé.

– Azonnal adja magát a kérdés: minden zöldséget lehet fermentálni?

– Bármilyen zöldséget fermentálhatunk, bármilyen fűszerrel: a variációk sora végtelen... A fűszerekkel sokat lehet variálni, csak ki kell tapasztalni, miből mennyit kell adagolni. S ez benne a tudomány, ezért nem olyan könnyű ez a mesterség!

Az elején én is rajongtam a színes üvegekért, csak nagyon elszaladt velem a ló a fűszerekkel, s bizony nem lett finom a belbecs.

– Gyümölcsöt is fermentálhatunk?

– Hogyne! Kiváltképp szeretem a savanyított szilvát, de kései őszibarackot is fermentáltam már. Bár a gyümölcs nem lesz olyan roppanós, mint a zöldség, az íze is savanyú – viszont a fermentált szilvát nagyszerűen fel lehet használni a szilvás gombócba, de akár levesbe is. Megjegyezném, hogy az ismét divatba jött kovász is a fermentáció végeredménye...

– Ez azt jelenti, hogy a te kenyered kovászos?

– Azt jelenti. Mióta elkészült a kemencénk – ennek 13 éve –, azóta sütünk kovásszal. Tehát a kovászunk is 13 éves. Annyi a különbség, ha kovászt fermentálunk, ahhoz elég egy hagyományos befőttes­üveg, és nem kell törekedni a teljes légmentességre. Ennél ugyanis a környezetünkben lévő baktériumok indítják be az erjedést. Itt megjegyezném: sokaknál a kovász azért nem indul be, mert a mai patikatisztaságú konyhában alig lehet baktériumokat találni.

Olvass tovább: Ó, ió, fermentáció!

Novák Zita
Kapcsolódó írásunk 
Cookies