A Zoboralja a magyarság legészakibb végvára. Ahol már alig vannak magyar iskolák, a beolvadás itt a leggyorsabb.
A Nyitra környéki 16 településnek hét magyar alapiskolája és egy magán-szakközépiskolája van. Az alapiskolákban viszont nagyon kevés a gyermek. Az elmúlt évek beíratási statisztikái aggodalomra adnak okot.
A számok tükrében
A februári beíratások alapján a hét alapiskolára mindössze 12 kiselsős jut a következő iskolai évben. Ebből három teljes szervezettségű intézmény – a gímesi, a pogrányi és a nagycétényi –, a többi kisiskola. A nagycétényi alapiskolába kilenc, a koloniba kettő és a nyitracsehibe egy gyermeket írattak be. A többi oktatási intézménybe (az alsóbodoki, a gímesi, a pogrányi és a zsérei alapiskolába) nem volt jelentkező.
Az elmúlt hat évből a tavalyelőtti volt az egyedüli jó, amikor 24 gyermeket írattak be magyar tanintézetekbe. A többi évben mindig volt olyan iskola, ahova nem jutott magyar gyermek. A helyzetet rontja, hogy múlt év decemberében a szlovák parlament elfogadta az új közoktatási törvényt, amely a kisiskolák leépítésére szolgál. A jogszabály jövőre lép hatályba.
– A 2006/2007-es iskolaévben a diáklétszám 283 fő volt. Ebben a tanévben összesen 195 diák tanul a Zoboralján, tehát az elmúlt nyolc évben 88 diákkal lett kevesebb – sorolta az adatokat Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke.
A nagyszülők még magyar nyelven beszélnek, ezért a Zoboralján az ő szavuk is nyomhat a latba. A szoros nagyszülő–unoka kapocs fontos a magyar nyelv és értékek továbbadása szempontjából, ám a zoboralji nagyszülők azt mondják, nincs befolyásuk sem a saját gyerekeikre, de az unokáikra sem.
– A zoboralji magyarság szórványvidéken él. Az etnikai tömbterületen élő magyarsághoz képest mindez halmozott hátrányt jelent a magyarság megőrzése szempontjából, ami az iskolaválasztásban is megmutatkozik – magyarázta Zilizi Zoltán, a Nyitra és Vidéke Célalap elnöke.
Az utolsó népszámlálási adatok is azt mutatják, hogy Nyitra vidékén az elmúlt tíz évben csökkent a magyarok száma. Míg 2001-ben hét zoboralji település volt többségében magyar, mára csak hármat lehet említeni ezen a címen. A magyar lakosság az ötven százalékot csak Nagycétényben, Nyitragesztén és Alsóbodokon haladja meg. Ehhez képest Alsóbodokon már második éve nincs magyar elsős!
A szórványmagyarság és az alacsony születésszám mellett a legnagyobb problémát az asszimiláció, az elszlovákosodás jelenti.
Magyar vagy szlovák? Ez itt a kérdés…
A Zoboralja népművészetét a fiatalok igyekeznek fenntartani, átveszik az idősebbektől. Viszont a rendezvényeken, a fellépések közötti szünetekben a csoporttagok egymás között már szlovákul beszélnek. Nem egy esetben a nagyszülők már nem értenek szót az unokákkal – mondja Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke. – A szülő annak idején szlovák iskolába adta a gyereket, hogy úgy majd több lesz.De bizony, ez többnyire nem vált be: nem tudott többet elérni az életben. De az egykori gyerek nem tanult a saját kárán, és ő is szlovák iskolába íratja gyerekeit, hátha most sikerül.
Egy pogrányi édesanya szerint sok magyar szülő azért íratja szlovák iskolába gyermekét, nehogy elvesszen majd az életben. Attól tartanak, hogy magyar iskolával nem érvényesülne, és kinevetnék, hogy rosszul beszéli a szlovák nyelvet. A politika is csak „üti” a magyart. Bevallotta, hogy számára sem volt egyszerű a döntés.
– Én is elgondolkodtam a szlovák iskolán, mert a férjem, aki szintén oda járt, győzködött – kezdte történetét Denisza (35), akinek fia a pogrányi magyar iskola tanulója. – Anyósom viszont tanult az egykori hibás döntéséből, és arra kért, ezt a hibát soha ne kövessem el. Több mint húsz év elteltével látja a gyerekein, hogy hontalanok: se ide, se oda nem tartoznak. Ha megkérdezik a férjemtől, hogy milyen nemzetiségű, akkor hol magyart, hol szlovákot felel. Nem tudja besorolni magát. A szlovák történelmet tanulta, csak azt ismeri – de magyarnak is érzi magát. Ezért fontos az anyanyelven való tanulás.
Paulisz Boldizsár, az Alsóbodoki Magyar Tannyelvű Magán-szakközépiskola alapítója szerint ahol az emberek gyengébbnek látják a helyzetet, onnan elmenekülnek. Ha a szülő látja, hogy az ő gyermeke az egyetlen leendő elsős, inkább a szlovák iskola felé fordul, hagyja magát befolyásolni. Az alapító szerint a Zoboralja magyarsága már a kés élén táncol, az ott élők egyszerűen nem merik „felvállalni” a magyar iskolát.
A pogrányi iskola igazgatója is hasonlóan vélekedik. – Ha megnézzük a kilencedikesek országos tudásszintfelmérőjén szlovák nyelvből és irodalomból született eredményeket, országos szinten a Zoboralján a legjobbak – közölte Šonkoľ Zoltán. – A másik fontos szempont az osztálytárs kérdése. Egyetlen beíratott gyermek esetében sem hazudhatok a szülőnek, hogy gyermekének biztos lesz osztálytársa. Viszont azt is mindig hozzáteszem, hogy összevont osztályaink vannak, így senki sem marad egyedül.
Sokat segítene a zoboralji magyarok lelki megerősödésében az anyaországgal való élénkebb kapcsolattartás is.
Egy alsóbodoki édesanya is elmondta tapasztalatait.
– A nagyobbik gyermekem óvodás. Ebben a közegben azt látom, hogy az anyukák egymás között még magyarul beszélnek, de nem egy szülő a gyerekéhez már csak szlovákul szól. Sőt, meg se tanítja magyarul. Itt, Alsóbodokon csak két gyermek jár a magyar óvodába, pedig többen is lehetnének – mondta Berni (30).
Az alsóbodoki édesanyának mindkét szomszédja magyar, mégis szlovák iskolába adták gyereküket. Ahova a többség… Nem gondolkodtak azon, hogy elveszítik nyelvüket, kultúrájukat. Az ezeréves magyar kultúrát és történelmet, Ady és Weöres nyelvét. Mivel Berni Nyitracsehiről származik, látja a különbségeket a két település között.
– Nyitracsehin mindig is jobban megoszlott a magyar és a szlovák közösség. Aki magyarnak vallotta magát, annak a gyermeke magyar iskolába járt, és egy-két kivétellel így van ez ma is. Én nem gondolkodtam a szlovák óvodán, mert otthon láttam az elkeserítő valóságot. Aki magyar gyerekként szlovák iskolába került, ma már nem beszél az anyanyelvén. Az osztálytársak között szlovákul nyilvánult meg, és a szülőknek is már szlovákul szólt vissza. Itt, Alsóbodkon még nem tudatosítják, hogy ez bekövezhet! Azt hiszik, megfelelő, ha otthon magyarul, az iskolában pedig szlovákul szólnak a gyermekhez. Néha már kirekesztettnek érzem magam, mert felvállalom a magyar óvodát és iskolát. De már az is kérdéses, hogy mire a beíratásra kerül a sor, hol, melyik faluban lesz magyar nyelvű iskola...Vagy egyáltalán: meddig lesz még a Zoboralján magyar iskola?
A 2011-es népszámlálási statisztikák szerint Alsóbodokon a lakosság 58,8%-a, míg Nyitracsehin 45,2%-a vallotta magát magyarnak. Viszont az elmúlt tíz évben Alsóbodokon 10,6%-os, Nyitracsehin 8,4%-os volt a fogyás. Az iskolai beíratásokat tekintve az elmúlt hat évben Nyitracsehin folyamatosan volt elsős diák, míg Alsóbodokon csak két éve és hat évvel ezelőtt.
Az Alsóbodokon élő édesanya szerint Nyitracsehin azért erősebb a magyarságtudat, mert van külön magyar és szlovák szentmise. Alsóbodokon viszont a szentmise kétnyelvű, és egyre több részt mondanak szlovákul, pedig a pap magyar ajkú. Berni úgy gondolja: a nyitracsehi alapiskolában, amikor odajárt, jobban átadták a „magyarságot”, ápolták az identitástudatot, hogy érezze az a diák, hová tartozik. Valószínűsíti, hogy Alsóbodokon mindez hiányzott.
Amikor az iskola kapui bezárnak
Mézes Rudolf az új közoktatási törvény hatását elemezte. Manapság a falvakból sokan városba járatják a gyermeket iskolába, mert úgymond, a városi iskola „jobb”.
– Messze megelőzve a törvényt, a szülő már most elhordja a gyermekét a saját falujából a nagyobb településre vagy városba. Ezzel rákényszeríti, hogy másfél-két órával korábban keljen, és ugyanennyivel később érjen haza. A gyereknek nem lesz gyermekkora, és nem ismeri meg a faluközösséget – vélekedett a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke. – El kell gondolkodni azon, mivel jár, ha megszűnik a faluban az iskola! Mennyivel szegényebb lesz a falu! Az iskolarombolás egyenlő a falurombolással. Mindez közel 500 szlovákiai település szlovák, ill. nemzetiségi iskoláját érinti. Bezárják az iskolát, megszűnik a kultúra – és elköltöznek a fiatalok. Nem szabad elengedni a faluból a kisiskolát! Példaként felhozta Csehországot, ahol 2-3 diákkal is működnek osztályok a kisiskolákban.
Múlt év februárjában jelent meg egy összefoglaló könyv Iskoláink – jövőnk a Zoboralján címmel. A 400 oldalas kiadvány útmutató minden zoboralji magyar családnak. A könyv emléket állít a megszűnt iskoláknak is. Egykor még plusz hat településen: Berencsen, Kalászon, Nagyhinden, Nyitrán, Nyitragerencséren és Nyitragesztén is működött magyar iskola.
Paulisz Boldizsár szerint ha a falvakban megszűnik az iskola, akkor nemcsak a kultúra tűnik el, hanem a magyar hitoktatás is. Oda jutunk, hogy nemcsak a magyar kultúra, hanem a hit is odaveszik...
Van-e megoldás?
Zilizi Zoltán, a Nyitra és Vidéke Célalap elnöke szerint vannak megoldási lehetőségek. Nem feltétlenül az apadó gyermeklétszám a legfőbb probléma. Inkább az, hogy a magyar családokban születő gyermekeket az anyanyelvükön taníttassák. Ez lenne a természetes döntés.
Az őszi szórványkonferencián felmerült egy olyan lehetőség, hogy a Zoboralján egy központi magyar iskolát kellene létrehozni, amelybe iskolabuszok szállíthatnák a gyerekeket. – Az ideális hely Nyitra külvárosa lenne, egy olyan hely, amely mindhárom térségből, Alsóbodok felől, Gímes és Nagycétény irányából is útba esne – magyarázta az alsóbodoki iskolaalapító, Paulisz Boldizsár. A pogrányi iskola igazgatója is a „közös iskolában” látja a megoldást, de rámutatott az alternatíva hátulütőjére. Szerinte a fiatalok oda mennek lakni, ahol van oktatás.
– Ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy iskoláink fennmaradjanak. Együttműködünk az önkormányzattal, takarékoskodunk. A Zoboralja fekvése sem kedvező, hiszen a magyar települések nincsenek közel egymáshoz, így a közös iskolába való utaztatás sem lenne egyszerű. Ameddig lehet, harcolunk!
Zilizi Zoltán szerint sok minden múlik az eltökélt emberek folyamatos munkáján. Az elhivatott, szinte misszionárius feladatot betöltő pedagógusokra gondolt.
