Sokszor azt hisszük, hogy tőlünk nyugatabbra mindent jobban csinálnak. Pedig nem! Jung Erika fotókat mutat: így néznek ki a vasúti sínek nálunk – és így Ausztriában.

S itt most nem mi vagyunk a hunyók, mert nálunk zöld a talpfák köze, míg Ausztriában puszta a sok gyomirtótól. Jung Erika környezetvédő Komáromból indult, ma felváltva él Komáromban és Bécsben. A Human Health Institute nonprofit szervezet megalapítója, amely a betegségmegelőzésre fókuszál. Ez magába foglalja környezetünk egészségét is, mert mint mondja: minden mindennel összefügg. 

jung-erika.jpg
Erika a legkisebb fiával
 

– Mennyire hiszel a zero waste-ben, a teljes hulladékmentességben? Lehet úgy élni, hogy egyáltalán ne termeljünk szemetet?

– A zero waste egy életstílus. Ha hiszünk benne, működni fog. Nálam az első lépés a minimalizmus volt: csökkentettem a körülöttem lévő tárgyak mennyiségét, és menten kevesebb  problémám lett. Ha nem veszünk részt a tömegvásárlásban, akkor igenis csökkenteni tudjuk a hulladékot. Összeállhatunk, és rendelhetünk nagyobb mennyiségben rizst, lisztet és más élelmiszert, esetleg mosószereket is, amit aztán szétosztunk egymás között. Mert egy idő után hiába fogunk sok pénzt keresni és költeni, ha nem lesz termőföldünk és egészségünk. Nemrégiben öt szlovákiai városban szerveztünk hulladékgyűjtést. Olyanok kapcsolódtak be, akiket nem ismertünk, ám közös ügyünk volt. A tiszta és jó ügyekkel azonosulnak az emberek, és csatlakoznak. Én nem ösztökélek senkit arra, hogy menjen fel a webshopomra, és vásároljon csupa öko- és bioterméket, mert nincs is webshopom. A zero waste nem erről szól! Az ügyeket kell mozgásba hozni. Mindig van egy nálunk jobb, aki motiválhat bennünket és vannak olyanok, akik követnek minket. Ha mindenki rendet tart a saját földjén, akkor rend lesz az egész Földön. Lehet kerítés a házunk körül, de semmi nem marad örökké a miénk. Hiszen batyus halott nincs, semmit se viszünk magunkkal a sírba. Azt mondják: könnyebb sírni egy Mercedesben, mint egy buszban. Viszont ha sírsz, olyan mindegy, hogy miben sírsz. Az életet és a földet kölcsönbe kaptunk az elődeinktől, s amíg élünk, felelősek vagyunk érte.  Ami azt jelenti, hogy ugyanolyan vagy jobb állapotban kell átadnunk a következő generációknak. 

– Milyenek a külföldön szerzett tapasztalataid? 

– Kritizáljuk a gyomos síneket – bezzeg Ausztriában egy szál gyomot se látni! Irigykedünk. Pedig a permet a talajból visszajut a szervezetünkbe. Az éremnek mindig két oldala van. Nemrég Boszniában jártunk a férjemmel, és még mindig a látottak hatása alatt vagyok! Ahogy átértünk a határon, egy szűzi világba csöppentünk. Nem volt szemét az útszélén, de a városban, Banja Lukában sem. Pezsgett a város, a családok kézen fogva sétáltak. Az emberek ápoltak voltak, ha nem is a legutolsó divat szerint öltözöttek, és volt ugyan telefonjuk, de mégis inkább egymással beszélgettek. Az üzletben viszont szűkös volt  a választék. Egyfajta kenyér, kétfajta sajt… Belenéztem a kukákba: üresek voltak. Mivel nincs kínálat, fogyasztás sincs, sem túltermelés. Lehet, hogy ez szegénységre utal, én az egyszerűséget látom benne.  Ekkor szembesültem azzal, hogy hiszen ugyanez volt nálunk még nem is olyan régen. A házak körül nem halmoznak fel mindenféle kacatot, pedig háború után vannak. Talán, mert azoknak az embereknek, akik egyszer már elvesztettek mindent, másak az értékeik. Mi a szervezetünkkel ezt a más értéket szeretnénk képviselni.

– Mire mutattok rá az egészség témájában, amit sürgősen tudatosítani kéne? 

– A nőket érintő dolgokról szólnék. Mindenkit foglalkoztat az a kérdés, hogy egy egészséges szülőnek miért születik beteg gyereke. Egy várandós anyuka, aki érzékenyebb, az utolsó hónapokban kifestet, kitakarítja a lakást, új padlót rakat, közben káros kémiai anyagokkal kerül érintkezésbe. A ftalátok megtalálhatók a PVC-padlóban, a mosóporban, a testápoló szerekben, a műanyag használati tárgyakban és élelmiszereinkben is, ahová a feldolgozáskor vagy a csomagolóanyagból kioldódva kerülhetnek. A ftalátok az anyatejbe, a vérbe, sőt a magzatba is bejuthatnak. Bizonyított a gyermek fejlődését károsító hatásuk. A víztisztítás során nem tudják kiszűrni azokat a gyógyszereket és hormonokat, amelyek a szennyvizekbe kerültek, így végső soron visszajutnak az emberi szervezetbe. Nem tudatosítjuk, hogy egy kémiai koktél közepében fürdünk! A hajók alját vegyszerrel kenik le, hogy a csigák és kagylók ne tapadjanak meg rajta. A vegyszer bekerül a vízbe, a halak és más élőlények szervezetébe – és általuk a mienkbe is. Akár gén- és sejtkárosodást is okozhatnak, ami a túlsúllyal is összefügg. Sokan felnéznek a nyugati országokra, hogy szebb, tisztább az életkörnyezetük, de milyen áron? Az egészségünk árán. Nem gondolom, hogy nálunk jobb vagy rosszabb a helyzet, mint Nyugaton, csak éppen bizonyos dolgok  – pénzhiány vagy más miatt – még nincsenek „megoldva“ (például ezért nem gyomirtózzák nálunk a sínek környékét). Bécs multikulti város, s ezáltal a városban sokkal több a szemét, mint Ausztria-szerte. Ha végigjárjuk a várost hajnali négykor, bizony több szeméttel találkozunk, mint egy hazai fesztiválon. Ám fél hatkor jön a takarítóbrigád – és mindent eltakarít. A kérdés az: hova kerül az a sok hulladék? Mi lesz vele? Az emberek reggel már csak a tiszta utcát látják. Nálunk azért van annyi szemét, mert hiányzik a takarítóbrigád, amelyik pikk-pakk rendet rakna... 

– Egyre erősebb a fiatalok hangja, féltik a jövőjüket. 

– A gyerekekre érdemes figyelni, mert még nem „rendszerszabatosak“, és nincs bennük félelem. Imádják a természetet, de minél idősebbek, annál jobban elfelejtik ezt az érzést. Tudatosítani kéne, hogy mind egy csónakban evezünk, és egy irányba haladunk, hiszen mind ezen a bolygón élünk.

zold-harcos-fu-illustracios.jpg

UTÓIRAT
Jung Erika fiatalon, rokonokhoz ment ki Németországba, hogy kicsit világot lásson. Ott alapított családot, ott született három gyermeke. Több egyetemet is elvégzett: Budapesten pénzügy és bank szakon tanult, Pozsonyban menedzsmentet, Bécsben pedig egészségügyi menedzsmentet. Mikor tíz év után hazajött, azon kapta magát, hogy mégsem akar elszakadni otthonról. Ezért is dolgozik a Szlovákiát is érintő „zöld“ témákban. – A szülők számára interaktív bemutatókat és konferenciákat szervezünk, legfontosabb a felvilágosítás. Miért keressék a szezonális és regionális termékeket? Miként ügyelhetnek a műanyag használatára? Fontos a felvilágosítás. A szülő jót akar, és megveszi a kalciummal dúsított ásványvizet, ám mikor a gyerek a nyers kőolajpárlatból származó műanyag flakont a napon hagyja, hő hatására a víz kapcsolatba lép a műanyaggal: szóval, a jó szándék a visszájára fordulhat. Egészséges iskolás projektünk például a fogmosástól kezdve az étkezésig mindennel foglalkozik... – mondja.
(A Kukkónia polgári társulás zöld konferenciát rendezett a környezettudatosságról. Jung Erika volt az egyik előadó.)

jung-erika02.jpg

1 TÉTEL
Az okos falu- és városvezetés nem betonoztat vagy műköveztet le minden négyzetmétert, mert azzal egyenes arányban nő a széndioxid-szennyezés. Zöld nélkül nincs jó falu vagy város! Ha több a zöld, az emberek több időt töltenek a szabadban, és a  felmérések szerint a zöld lakótelepeken többet mosolyognak. Mégis inkább vágjuk a fákat – nem ültetjük. Egy idegen bolygóról ideérkező lény nem értené, hogy miért tesszük ezt, hiszen gyermekeink sírját ássuk vele. A június elején rendezett Zöld Kukkónia konferencia a környezettudatosságra figyelmeztetett, s elsősorban a polgármesterek figyelmét szerette volna a témára ráirányítani. Hiszen rengeteg múlik rajtuk: ahol felelős polgármester van, ott vannak zöld felületek, és gondolkodnak a szemét sorsáról. Ahol nem, ott az építkezések oltárán feláldoznak minden talpalatnyi zöldet, s nemhogy a szemét, de a szennyvíz kérdése sincsen megoldva.

2 TÉTEL
Falun vagy kisvárosban élni azért jó, mert emberléptékű, és lassúbb a tempó. Az a jó település, amelyiknek van karaktere, amit meg kell őrizni, és fenn kell tartani! A jó faluvezetés akár harminc évre előre tervez. Ha a faluban vannak háziállatok, figyelembe kell venni, milyen területen tarthatók – hogy ne zavarják a szomszédokat. A régi paraszti gazdaságokban az állattartás ökologikusan zajlott, szeméttermelés nélkül. 

3 TÉTEL
Egy élhető település ott kezdődik, hogy van benne tiszta ivóvíz, s fontos, hogy az energiával hogyan bánnak. Ahol lehet, a napenergiát kell szorgalmazni. Fontos, hogy a vízelvezető árkokat tartsák tisztán. Egy élhető településen nincs sár, por és gödrök. Egy tíz méteren felüli, nagy lombkoronás tölgyfa annyi széndioxidot nyel el, mint ezer kis facsemete. A szakértők tuják helyett a lombos fákat ajánlják, mert kánikulában így akár öt fokkal lejjebb megy a házban a hőmérséklet, s csökkentjük a lokális felmelegedést.

Ando Krisztina

web-bannerek-hirlevel-01_4.jpg