,,Tisztelt Szerkesztőség! Egyik korábbi számukban dr. Kiss László a Down-szindróma szűréséről írt. A cikk nagyon megfogott, épp ezért egy édesanya szempontjából szeretném most elmesélni a történetünket."
Tisztelt Szerkesztőség! Megdöbbenve, sőt szomorú szívvel olvastam egy korábbi számban az olvasói levelet. Szerintem mindenkinek át kellene élnie az anyaság élményét...
Anyává válni hatalmas csoda. Ikreknél pedig dupla csoda. Mindennap hálát adok a Teremtőnek, hogy láthatom felnőni a gyerekeimet. Úgy érzem, ennél nagyobb ajándékot nem is kaphattam volna.
„Istenem, mikor nőttek fel a gyerekeim? Hiszen csak most születtek!” – sóhajtok fel a gondolataimba merülve. Az anyaság élmény, az anya pedig a gyermekkel születik.
Milyen érzés anyának lenni? Nem lehet ezt elmagyarázni – és talán nem is kell. Anyának lenni a világ legszebb feladata, és a „Köszönöm Anyukám!” pedig a legmeghatóbb mondat...
A szülési szabadság a reklámképeken olyan, mint a földi paradicsom. Az ilyen reklámokat bizonyára olyan húszéves gyerekemberek tervezték, aki közelről még sose láttak kisgyereket. Mert az élet egészen más.
"Van a karácsonyban valami, ami újra meg újra visszaröpít magunkhoz, az emlékeinkhez, vágyainkhoz, egész gyermeki lényünkhöz, amellyel még mindig tágra nyílt szemmel, ámuldozva várjuk a csodát a titokzatos ajtó mögött."