Bár mindenki azt mondja, a túl zsíros ételek nem egészségesek (főleg a telített zsírsavak miatt), a húsok fontos fehérjeforrások, a vörös húsok is, ha nem túl zsírosak. Fontosak a tojás, a sajtok, de legfőképpen a halak, amelyek emellett sok létfontosságú omega-3 zsírsavat tartalmaznak. Ezek emelik a „jó” HDL-koleszterin szintjét.
Természetesen sok orvos égbekiáltó bűnnek tartja, ha egy magas koleszterinszintű betegnek azt mondják, hogy nyugodtan egyen húst, tojást, sőt vajat. Ha azonban nem fogyasztunk hozzá szénhidrátokat, sőt a szénhidrátok mennyiségét a minimumra csökkentjük, akkor semmi rosszat nem teszünk.
(© Liza Zymovets)
Fehérjét minden ételadagunknak tartalmaznia kellene. Ami a zsírokat illeti: mindenképpen el kell kerülni azokat az ételeket, amelyek ún. transzzsírsavakat tartalmaznak. Ajánlott viszont a hidegen sajtolt olívaolaj, de más olajak is, például repceolaj, napraforgóolaj vagy szezámolaj. Nem ajánlatos a sült és rántott ételek fogyasztása.
Ha következetesen betartjuk azt az elvet, hogy sok fehérjét, megfelelő mennyiségű jó zsiradékot és kevés szénhidrátot fogyasszunk, akkor a kedvező hatás viszonylag gyorsan megmutatkozik. Rendeződik a vérnyomás, a koleszterinszint, sőt az inzulinrezisztencia is. A testzsír tömegének lebontása hosszabb ideig tart, mert az emberek többségében hatalmas mennyiség gyűlt össze. Ezt mind el kell égetni. Jó, ha az új étrendet tornával is kiegészítjük (a legjobbak az erősportok).
A hasnyálmirigyben levő Langerhans-szigetek nemcsak inzulint, hanem más hormonokat, elsősorban glukagont, továbbá szomatosztatint, gasztrint is termelnek. Az inzulin és a glukagon peptid, aminosavakból épül fel. Az inzulin bonyolultabb, 51 aminosav alkotja, a glukagon egyszerűbb, 29 aminosavból áll. Az inzulin az egész szervezetben kifejti hatását, a glukagon fő célterülete a máj. Az inzulint és a glukagont azért említjük együtt, mert elválaszthatatlan párost alkotnak az ember anyagcseréjében. Nagy baj keletkezik, ha nincsenek egyensúlyban. Az inzulin csökkenti a vércukorszintet, a glukagon pedig emeli, ha alacsony. Az inzulin zsírrá alakítja a glükózt és a fehérjéket, a glukagon glükózzá alakítja a fehérjéket és a zsírokat.
Az inzulin a zsírokat a vérből a zsírsejtekbe szállítja. A glukagon a zsírokat a zsírsejtekből a vérbe szállítja, hogy a szervezet energiát nyerjen belőlük. Az inzulin növeli, a glukagon csökkenti a szervezetben a koleszterintermelést.
Az inzulin hatására a vese visszatartja, a glukagon hatására kiüríti a fölösleges folyadékot.Az inzulin stimulálja a glükóz felhasználását az energia termelésében, a glukagon hasonlóképpen a zsírok felhasználását stimulálja. Egyszerűbben fogalmazva: az inzulin tartalékot gyűjt, és elraktározza a zsírokat, a glukagonnak köszönhetően pedig a szervezet megszabadul a zsíroktól, és elégeti őket. Ennek a két hormonnak a termelését a táplálkozásunkkal befolyásolni tudjuk.
Étrendünk három fő összetevőből áll: fehérjékből, zsírokból és szénhidrátokból. Ha sok szénhidrátot és kevés fehérjét fogyasztunk, akkor hatalmasra nő az inzulintermelés, glukagon viszont csak kevéske termelődik. Ez valóságos merénylet az emberi egészség ellen.
Az inzulin fontos szerepet tölt be az anyagcserében: az szállítja el a szervezetbe kerülő cukrot a vérből a sejtekbe. Képzeljük el, hogy a sejtmembránon levő receptor a zár, az inzulin a kulcs, amely nyitja ezt a zárt, és beviszi a cukrot a sejt belsejébe, ahol az energiává alakul. A gyerekek szervezete pontosan működik. Ha sok fagyit és csokoládét esznek, a szervezetükben levő inzulin gyorsan eltakarítja a fölösleges cukrot. Ha azonban folyamatosan, évtizedeken keresztül nagy mennyiségű cukros ételt és italt fogyasztunk, megemelkedik szervezetünkben a vércukorszint, a sejtek telítődnek cukorral, és az újabb adag cukrot már nem tudják elraktározni. Azt mondják, most már elég, nem fogadunk be több cukrot.
Ezt úgy akadályozzák meg, hogy csökkentik a sejtek felszínén, a sejtmembránon elhelyezkedő inzulinreceptorok (befogadók) számát, a sejtek ellenállnak a cukrot szállító inzulinnak, azaz kialakul az inzulinrezisztencia. Ha az inzulin nem tudja elhelyezni a cukrot a sejtekben, akkor továbbszállítja a zsírsejtekbe, és ott a cukor zsírráalakul (megjelenik az elhízás).
Ma már a tudósok tisztában vannak vele, hogy a modern gyilkos kórképek – a túlsúlyhoz kapcsolódó 2. típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés és a szív és érrendszer betegségei – egyik előjele az inzulinrezisztencia. A helytelen táplálkozás és a mozgáshiány miatt kialakuló inzulinrezisztencia következménye az elhízás, a 2. típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, a magas triglicerid- és koleszterinszint, de az asztma, az ízületi gyulladás és veseelégtelenség is.
Milyen ételeket kerüljünk?
Cukrot egyáltalán ne vagy csak alkalomszerűen együnk, és 25 százalékra csökkentsük a tésztafélék, rizs, burgonya, kenyér, péksütemény, müzli, gabonapelyhek mennyiségét. És főleg naponta tornázzunk, gyalogoljunk, biciklizzünk, kocogjunk.
