Ki ne vágyna szép, egyenletesen barna bőrre? De ehhez nem elég elszántan napozni, hiszen az erős napsugárzás sok bosszúságot is okozhat. Előbújnak a szeplők, a májfoltok, és könnyen leéghet, aki nem vigyáz a bőrére.
Egy nemrégiben kiadott hivatalos közlemény cáfolja az előző évtizedek napozásellenes álláspontját, és elismeri, hogy a napozás egészséges. Annak érdekében, hogy szervezetünk több D-vitamint állítson elő, több időt kellene a napon töltenünk. A D-vitamin-hiányt korábban már összefüggésbe hozták sok súlyos betegség – például a rák, skizofrénia, csontbetegségek, veseproblémák, cukorbetegség és a kóros elhízás – kialakulásával is.
Rendszeres napozás hatására viszont rohamosan csökken a D-vitamin-hiány, és ezzel a rákos megbetegedések aránya. D-vitaminnal a rákos megbetegedések 77%-a megelőzhető lenne. A D-vitamin-bevitel mind napozással, mind pedig táplálékkiegészítőkkel való növelése ma vitathatatlanul a legfontosabb teendő az egészség javítása, az egészségügyi kiadások csökkentése, és a degeneratív betegségek megelőzése érdekében. A szükséges napfénymennyiség viszont egyénenként különböző.
Jó hír, hogy a leégésre hajlamos fehér bőrűeknek jóval kevesebb idő elég a kellő mennyiségű D-vitamin szintetizálásához, mint a kreolabb típusúaknak, akik amúgy is több időt tölthetnek a napon károsodás nélkül. Mindezek ellenére mégis nagyon fontos a megfelelő védelem. A meggondolatlan napozás nehezen helyrehozható szépséghibát, a bőr korai ráncosodását és még nagyobb bajt is okozhat. A túlzott napozás allergiához, napégéshez és az immunrendszer meggyengüléséhez vezethet.
Kutatások eredménye szerint a gyermekkori leégés növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát. A bőr ugyanis nem felejt: az életünk során elszenvedett ártalmak hatásai összeadódnak, ezért csak mértékletesen élvezzük a napfényt, és mindig használjunk fényvédő készítményeket. A fényvédő készítmények felfogják a nap káros sugarait. Faktorszámuk (SPF) azt jelzi, hányszor több időt tölthetünk a napon anélkül, hogy leégnénk.
„Belsőleg” is előkészíhetjük a barnulást, így nagyobb eséllyel fogunk szépen, gyorsan lebarnulni. Például a sárgarépában is gazdagon előforduló béta-karotinnal kivédhetjük a nap káros sugarait. A béta-karotin festékanyaga szabadgyök-megkötő képessége révén közömbösíti az ártó sugarakat, illetve a bőrt barnábbá téve, védőpajzsot képez a nap bőrt károsító tulajdonságaival szemben.
Sokat hallhatunk a napozás veszélyeiről, és így könnyen eshetünk abba a tévedésbe, hogy a szoláriumot a biztonságos barnulás forrásának tekintjük. Az ultraibolya sugárzásnak két fő típusát ismerjük: UV-A és UV-B. Az UV-B sugarak által tehetünk szert napbarnított bőrszínre, azonban kellő óvatosság hiányában ezek okozzák a leégést is. A szoláriumokat ezért úgy tervezték meg, hogy az általuk kibocsájtott ultraibolya sugarak döntő többségét az UV-A tartományból nyerjék, elkerülve ezzel a bőrégést. Csakhogy éppen az UV-A sugarak gyorsítják fel a bőröregedést és segítik elő a legveszélyesebb bőrdaganat, a melanóma kialakulását.
Tippek napozáshoz
- 11 és15 óra között tartózkodjunk a napozástól! A fényvédőszereket 15-30 perccel napozás előtt kell felvinnünk a bőrünkre.
- Fokozatosan kell elérni a megfelelő bőrszínt. Az első napokban magasabb faktorszámú terméket használjunk, és ne maradjunk hosszú ideig a napon.
- A fényvédőszerek használatát 2-3 óránként meg kell ismételni, mert a nap károsítja a molekuláit!
- A víz és a homok, ill. a hó visszaverik a napfényt, ezáltal növelik a napégés kockázatát!
- Az UV-sugarak 90%-a áthatol a felhőkön és 50%-uk még az árnyékban is ér minket!
- Ha már lebarnultunk, akkor is szüksége van a bőrünknek védelemre.
- A gyerekek érzékeny bőre különleges védelmet igényel! A 3 éven aluli gyerekeknek pedig egyáltalán nem lenne szabad napra menniük!
