Több mozgás, több alvás, több idő magadra és arra, amit szeretsz. Légy kedves másokkal, és ha látsz egy szép rózsát, állj meg, szagold meg. Ezek azok a dolgok, amelyektől boldogabb lehet az életed.
Mindenki a maga boldogságának a kovácsa. Sablonosnak tűnik a mondás? Cassie Holmes marketingoktató, a Hasznos idő című könyv írója szerint tőlünk, a gondolatainktól és a tevékenységeinktől függ, hogy boldognak érezzük-e magunkat. Más szóval: a boldogság nem puszta véletlen, hanem döntés kérdése. Ha elégedetten akarunk élni, azért tennünk is kell valamit. De mit? Cassie Holmes véleménye szerint a boldog élet kulcsa a jó időbeosztás.
Semmire nincs időd?
„Úgy szeretnék sétálgatni az erdőben, de nincs időm.” „Szívesen elkezdenék jógázni, de mikor?” „De jó lenne egy kis szabadidő, amikor nem csinálok semmit!” Ismerős gondolatok? Mindenki hajlamos arra, hogy az időhiányra hivatkozzon. Valóban olyan kevés lenne a napi 24 óra – vagy csak rosszul osztjuk be az időnket? Cassie Holmes időhiánynak nevezi azt az ideges és feszült állapotot, amikor sok mindent kell elvégeznünk rövid idő alatt. Saját kényelmünket és elégedettségünket korlátozzuk azzal, ha kevesebb mint két órát töltünk el naponta „kedvünk szerint végzett tevékenységekkel”. Figyelnünk kell azonban a másik végletre is: a túl sok szabadidő (napi öt óránál több) kevesebb elégedettséggel jár. De talán nem is az a fontos, hogy mennyi idő áll a rendelkezésünkre, hanem az, hogy hogyan töltjük azt el.
Cassie Holmes segítséget kínál azok számára, akik szeretnék örömtelibbé tenni az életüket. Mint mondja, készítsünk listát arról, mivel szeretjük leginkább eltölteni az időnket. Tízpontos skálán tüntessük fel, hogy az elmúlt időszakban mi szerezte számunkra a legnagyobb örömet. Ezután nézzük meg alaposan a feljegyzéseinket, és figyeljük meg, mi volt bennük a leginkább pozitív. Gondolkodjuk el a következő kérdéseken: Melyik tevékenység volt az? A munkához kapcsolódó, esetleg személyes, aktív, passzív? Hol került rá sor? Milyen volt a konkrét helyzet? Ha valakivel együtt történt, hogyan éreztük magunkat vele?
Ehhez hasonlóan jegyezzük fel és vizsgáljuk meg azokat a tevékenységeket is, amelyek a legkisebb örömet jelentették. Fontos, hogy észrevegyük, milyen közös tulajdonságok jellemzik azokat a körülményeket, amelyek során valóban szabadnak és gondtalannak éreztük magunkat – és fordítva.
„Hajlamosak vagyunk hagyni, hogy olyan dolgok töltsék ki napjainkat, amelyek alig érdekelnek bennünket. Sokszor csak legyintünk a kívánságainkra, mert azt hisszük, máskor majd több időnk lesz rájuk” – mondja Cassie Holmes.
Napi hat óra offline
Gondoltunk már a digitális méregtelenítésre? Nem? Itt az ideje, hogy kipróbáljuk! Cassie azt ajánlja, hogy a digitális detox legalább hat órán át tartson. Tegyük félre a mobilt, felejtsük el a vezetékes telefont, az internetet! Az olvasás és a zenehallgatás azonban megengedett. A digitális méregtelenítés után pedig mindig írjuk le, mit éreztünk közben, milyen hatással volt az elmerülés a közérzetünkre, a gondolkodásunkra és a tevékenységeinkre.
Rendezett életritmus
Cassie Holmesnak ugyanígy meggyőződése, hogy az emberi boldogságérzet fontos alapja a jó minőségű alvás, ami legalább napi hét óra. Emellett a hálószoba ne szolgáljon másra, csak az alvásra és a szexre. Egyáltalán ne kapjon benne helyett a televízió vagy más képernyő, mert a kék fény gátolja a melatonin termelődését, így a szervezet azt hiheti, hogy nappal van. A hálószoba legyen hűvös és sötét. Délután három óra után már ne igyunk kávét, este pedig kerüljük a szeszes italokat. Helyettük igyunk meggylevet vagy meleg tejet, fogyasszunk pulykahúst, és a gyümölcsök közül részesítsük előnyben banánt.
Fontos a megfelelő alvásritmus is, hogy minden nap ugyanabban az időben keljünk fel. Aki ebéd után szundikálni szokott, tegye azt mindig délután egy és három óra között, miközben az alvásidő legfeljebb fél óra legyen. Az örömérzet kialakulásában szerepet játszhat a rendszeres mozgás is, ami legalább napi fél óra. Nem szükséges megerőltető gyakorlatokat végezni – az a fontos, hogy mozogjunk. Lehet ez gyaloglás, séta, de az is jó, ha csak otthon, a rádióban szóló zenére táncolunk.
Nagyon gyakran hagyjuk, hogy a gondolataink elkalandozzanak, holott épp ez gátol meg bennünket abban, hogy átéljük a jelen pillanatot. Ha boldogabbak akarunk lenni, ki kell küszöbölnünk a zavaró körülményeket, és az „itt és most”-ra kell koncentrálnunk! Napjainkba iktassunk be telefonmentes órákat. Nem feltétlenül szükséges, hogy ez pontosan hat óra legyen, de mindenképp figyeljünk rá oda tudatosan, amennyire a körülményeink engedik.
Kapcsolataink ápolása
A boldog élet fő alkotóelemei közé tartoznak a támogató kapcsolatok mind a családtagok, mind a barátok részéről. A felmérések szerint a kapcsolatoknak szentelt idő a legjobb befektetés. A boldogságérzetet a kedvesség is erősíti. „Ha jót teszünk valakivel, az bennünk is kellemes érzéseket kelt” – mondja Cassie Holmes, aki azt tanácsolja, hogy minden második héten legalább két alkalommal tegyünk jót valakivel. Lehet ez egészen apró dolog is, például egy szál virág vagy egy kedves üzenet. Mindegy, hogy micsoda, csak segítsen a másiknak, szerezzen neki örömet. Ne azzal törődjünk, mit kaphatunk érte cserébe!
Kötelező feladatok újragondolva
Kellemessé tudjuk tenni a „nemszeretem” tevékenységeket is. Tudjuk, hogy a házimunka, a takarítás, a munkába utazás általában nem tartoznak az emberek kedvenc tennivalói közé. Egy-két egyszerű trükkel ezeket is kellemesebbé tehetjük, csak szervezés kérdése az egész. Jutalmunk az elvégzett munka után érzett elégedettség lesz. A munkahelyünkre vezető úton például fülhallgatóval hallgathatunk zenét, hangoskönyvet, podcastet vagy kerekasztal-beszélgetéseket...
Hétköznapi igazság, hogy boldogabb lesz az életünk, ha kellemes dolgokkal vesszük körül magunkat. Kellemes dolog, ha egy szeretett személlyel töltjük az időnket, játszunk vagy sétálunk a kutyusunkkal, elsétálunk a vízpartra a gyerekeinkkel, eszünk egy jó vacsorát, olvasunk egy érdekes könyvet, nézzük a csendes naplementét vagy beleteszünk egy illatos virágot a vázába.
A megállás tudománya
A napi rohanásban hajlamosak vagyunk nem észrevenni az apró szépségeket. Ha viszont tudatosan keressük, akkor sokkal könnyebben figyelünk majd fel rá, hogy mennyi szépség és örömteli jelenség található a világban.
Ne feledkezzünk meg a szabadban töltött időről sem! „A minket körülvevő természeti környezet új perspektívákra irányítja a figyelmünket. Már az is boldogabbá tehet bennünket, ha kint tartózkodunk a tiszta levegőn, ha fák, bokrok vesznek körül bennünket, vagy ha szabadtéri vizek csillogásában gyönyörködhetünk” – mondja Cassie. Fontos, hogy néha álljunk meg a hétköznapi száguldásban, lélegezzük be a friss levegőt, és csodáljuk meg a természet utánozhatatlan alkotásait!
A tudatos átélés gyakorlása
Elménket lecsillapíthatjuk, ha figyelmesen megszemléljük közvetlen környezetünket. Figyeljünk a légzésünkre, és közben fokozatosan kapcsoljuk be mind az öt érzékszervünket. Alaposan nézzünk körül, és keressünk magunk körül:
- 5 olyan dolgot, amit a közelben és a távolban látunk,
- 4 olyan dolgot, amit megérinthetünk,
- 3 hangot vagy zajt, amit hallunk,
- 2 illatot vagy szagot, amit érzünk,
- és 1 olyan dolgot, amit megízlelhetünk.