S aki miatt napokig fánkillatban úszott a lépcsőház a lakók nagy örömére: Novák Zita.
Nem, nem vettem nyelvtörő olasz nyelvleckét, csak úgy döntöttem, idén olaszban nyomom a farsangot. Január hónapja egyébként a sor végén kullog a szeretem-hónapok listáján. Egyetlen pozitívuma, hogy a farsang nálunk a mai napig egyenlő a fánkok sütésével. Kisgyerekek mellett ehhez társul még az épp aktuális farsangi jelmez kigondolása és megalkotása, de ez az időszak véget ért. Sebaj! Szeretjük az édes tésztákat, s bár a karácsonyi kilók még nem olvadtak le rólunk, böjt előtt még egy kicsit lehet az élvezetnek hódolni.
Nálunk éveken keresztül a kedvenc a szalagos fánk volt baracklekvárral, de idén újítani szerettem volna. Magam is csodálkoztam, milyen sokféle olasz fánkrecept található a világhálón, felsorolni is sok lenne. Azonban miután beleástam magam a témába, rájöttem két dologra. Ad egy: szinte ugyanazok a fánkreceptek más-más néven szerepelnek az olasz régiók szerint. Csak míg az északi részen ricotta és más finomság is kerül a tésztába, addig a szegényebb délen a krumpli a fő hozzávaló. Ad kettő: nem olyan bonyolult elkészíteni egy-egy fánkot, csak gyakorlat kell hozzá. Nyilván van egy magasabb szintű olasz gasztronómia is, de azért az olasz ízlés abban is megmutatkozik: nem túl bonyolult folyamattal mennyei finomságokat lehet varázsolni a farsangi vigadalom asztalára. Vágjunk bele!
BOMBOLINI, AZ OLASZOK SZALAGOS FÁNKJA
Hozzávalók:
2 dl tej
2 dkg élesztő
55 dkg sima liszt
6 dkg cukor,
0,75 dl olaj
2 db tojás
1/2 bionarancs reszelt héja
1 csomag vaníliás cukor
olaj a sütéshez
cukor a forgatáshoz
Elkészítés:
A langyos tejet öntsük egy nagy tálba, morzsoljuk bele az élesztőt, majd egy villa segítségével keverjük el a tejben. Ehhez kerül a cukor, az olaj, 2 tojás, a narancs reszelt héja és a vaníliás cukor is. Elkeverjük, majd apránként hozzászitáljuk a lisztet. Lágy, nem ragadós, jól megdolgozható tésztát kapunk. Homogén állagúra dagasztjuk. Egy pici liszttel megszórjuk, konyharuhával letakarjuk, meleg helyen 2-3 óra alatt a duplájára kelesztjük. A megkelt tésztát enyhén lisztezett deszkán 1,5 centiméter vastagságúra kinyújtjuk, egy pohárral kör alakú fánkokat szúrunk ki. Lefedjük konyharuhával, s még hagyjuk 30-40 percet pihenni. Ezután a fánkokat bő olajban mindkét oldalán aranybarnára sütjük, még melegen cukorba forgatjuk, tálcára helyezzük.
Egy fakanál végével oldalt megszúrjuk a fánkokat, vigyázva, nehogy átlyukasszuk a másik felén. A vaníliás krémet habzsák segítségével a fánkba töltjük.
Vaníliás krém
Hozzávalók:
15 dkg cukor
5 db tojássárgája
5 dl tej
1/2 teáskanál vaníliakivonat
1 nagy kanál keményítő
csipet só
Elkészítés:
A tojássárgáját a cukorral kézi habverővel fehéredésig keverjük. A tejet felforraljuk a sóval, a vaníliával és a keményítővel. Öntsünk egy kis meleg tejet a tojáshoz, hogy ne legyen akkora a hőmérséklet-különbség, majd fokozatosan, folyamatosan kevergetve öntsük bele a tejbe. Mindvégig nagyon alacsony hőfokon folyamatosan kell kevergetni, míg be nem sűrűsödik. A fánkba töltve el is készült a bombolini. (Az öt tojásfehérje mehet a fagyra, jó lesz a szülinapi Pavlova-tortába.)
A bombolini elkészítése elég sok időbe telik, de megéri. Bár hasonlít a mi szalagos fánkunkhoz, a vaníliakrémes fánkba harapva egy teljesen új, izgalmas ízt jelent ez a farsangi finomság.
CHIACCHIERE – FARSANGI CSÖRÖGEFÁNK OLASZ MÓDRA
Az egyik legismertebb farsangi édesség az olasz csörögefánk, azaz a chiacchiere. Ami magyarul annyit jelent, hogy pletyka, locsi-fecsi. Tartományonként más és más elnevezéssel illetik. Toszkánában cenci, struffoli vagy crogetti, Velencében galani, Lazióban sfrappe, Abruzzóban cunchielli. A chiacchiere története a római korba nyúlik vissza, amikor az úgynevezett „frictilia” készült, ami nem volt más, mint egy liszt- és tojásalapú édesség, amit sertészsírban sütöttek ki. Hatalmas mennyiségben készítették, hogy az édesség kitartson a nagyböjti időszakban is.
Hozzávalók:
50 dkg sima liszt
7 dkg cukor
3 db közepes tojás
1 db tojásfehérje
5 dkg szobahőmérsékletű vaj
6 g sütőpor
1 csipet só
1 rúd vanília
3 g likőr (pálinka is jó)
porcukor
olaj
Elkészítés:
Keverjük össze a lisztet a sütőporral, adjuk hozzá a cukrot, sót, a felvert tojásokat, a likőrt, a vaníliát és a vajat. Addig gyúrjuk, míg homogén tésztát nem kapunk. Ha szükséges, egy kis vízzel lágyíthatjuk a tésztát. 30 percig letakarva, szobahőmérsékleten pihentetjük, majd öt egyenlő részre osztva az egyiket kinyújtjuk úgy 2-3 mm vastagságúra. Lehet használni tésztanyújtó gépet is. A többi tésztabucka addig a konyharuha alatt pihenjen, hogy ki ne száradjon. A kinyújtott tésztát derelyevágóval vagy pizzavágóval 4 x 8 centis darabokra vágjuk, a közepében két kis vágással. 150 ºC-os olajban aranybarnára sütjük. Majd jöhet a következő tésztabucka nyújtása. Az elkészült fánkokról papírtörlővel itatjuk le az olajat. Porcukorral megszórva vagy akár lekvárral tálaljuk.
ZEPPOLE
Az igazi zeppolének, az olaszok isteni ricottás fánkjának hihetetlenül könnyű a tésztája. Más forrás szerint a neve ricottás castagnole. A zeppole mennyei édesség, ráadásul még dagasztani sem kell. Többféle változata ismert, készülhet akár krumplival vagy sütőtökpürével is. A ricottával töltött változat zeppole di San Giuseppe, azaz Szent József fánkjaként is ismert.
Hozzávalók:
25 dkg ricotta
20 dkg liszt
3 evőkanál kristálycukor
2 db tojás
2 teáskanál sütőpor
1 csipet só
olaj a sütéshez
porcukor a szóráshoz
Elkészítés:
Egy tálban keverjük össze a lisztet, a sütőport és a sót. Egy másik edényben botmixerrel dolgozzuk össze a tojást a ricottával és a kristálycukorral. Ebbe forgassuk bele a lisztet. Egy kisebb edényt legalább öt centiméter magasan olajjal töltsünk meg. Hevítsük fel, de vigyázni kell, mert ha nem elég forró, a fánkok megszívják magukat, és nehezek lesznek. Ha viszont túlhevül az olaj, a fánkok külső része megég, belül pedig nyers marad. A kezünkkel megformázott diónyi golyókat evőkanál segítségével óvatosan beleeresztjük az olajba, majd aranybarnára sütjük. Ha a beledobott kis adag tészta azonnal sisteregve feljön a tetejére, már használható. Papírtörlőre szedve porcukorral megszórjuk.
Jó étvágyat hozzá! Buon appetito!
