Az ez évi hosszú, forró nyár trópusi hőségeket is produkáló napjaiban lépten-nyomon figyelmeztetésbe ütközhettünk: már tizenöt perces napozás is súlyos leégést okozhat. S a leégés pedig, különösen, ha nyaranta ismétlődik, táptalaja a bőr rettegett „fekete rákjának”, a melanomának. Ennek elkerülésére az orvosok, kozmetikusok a minél rövidebb ideig tartó napon tartózkodást, ill. a minél magasabb faktorszámú napvédő krém használatát ajánlották.
Nem ezen figyelmeztetések és ajánlások jogosultságát akarjuk megkérdőjelezni, csupán a „ló másik felére eséstől” óvjuk olvasóinkat, amikor leszögezzük: az elmondottak ellenére szükség van a napozásra, a napfényre. Napfény nélkül ugyanis előbb-utóbb D-vitamin-hiány alakul ki szervezetünkben! Régóta ismert, hogy a D-vitamin – az újabb ismeretek fényében a D-hormon – alapvető fontosságú a csontok fejlődéséhez, ill. később azok szilárdságának megőrzéséhez.
(© yalemedicine.org)
D-vitamin hiányában a csontok keménységét biztosító kalcium nem szívódik fel a bélből – ezért a gyermekkorban angolkór, a felnőttekben csontlágyulás alakul ki. Ma már viszont tudjuk azt is, hogy a D-vitamin nem csak a csontokra hat. A hormonokhoz hasonlóan a vérárammal eljut testünk minden sejtjéhez, és a géneken keresztül számos sejtfunkciót indít meg, vagy gátol.
Serkenti a falósejtek baktériumellenes hatását, gátolja viszont a nyiroksejtek fejlődését, ami csökkentheti az ún. autoimmun betegségek (pl. az 1-es típusú cukorbetegség) kialakulásának veszélyét.
Újabban a D-vitamin-hiányt a hirtelen szívhalál és a szívelégtelenség rizikófaktorai közé is besorolják, sőt úgy tűnik, hogy a csökkent D-vitamin-szint hajlamosít a petefészek-, dülmirigy- és emlődaganatok kialakulására is.
Az emberi szervezet napi D-vitamin-szükséglete 4000 egység. Ebből az átlagos étrend csak 200 egységet biztosít, vagyis a szükséglet döntő többsége a napsugárzás hatására alakul ki a bőrünkben. Ehhez a nap ultraibolya B (UVB) sugárzása nélkülözhetetlen.
A megfelelő mennyiségű D-vitamin keletkezéséhez tavasztól őszig, a déli órákban napi 10-30 perces direkt napsugárzás – tehát olyan, ami a fedetlen vállakat, nyakat, arcot éri – elegendő lehet. A „direkt” azt is jelenti, hogy ki kell menni a napra – az ablakon keresztül áthatoló napfény hatására nincs D-vitamin-termelés. Ugyancsak gátolja a vitamintermelést a védőfaktoros napozókrém is! Sajnos, október közepétől márciusig a mi tájaikon, az alacsonyan beeső fény miatt, a napsugárzásnak alig van vitaminképző hatása.
Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a D-vitaminképzés az életkorral is csökken. Különösen érvényes ez a változókorba került nőkre – minden második posztmenopauzás nő D-vitamin-hiányban szenved! Az elmondottak alapján nem tűnik túlzásnak az az állítás, hogy napjainkban a D-vitamin-hiány az egyik legnagyobb járvány a civilizált, négy fal közé szorított világban.
Természetesen van mód a vitamin gyógyszeres pótlására, ám ez esetben is jobb a megelőzés: a természetes, szórt napfényen való rendszeres tartózkodás, a nem túlzásba vitt napozás egészségünk megőrzésének egyik feltétele.
