Az orvosi szakirodalom leteszi a voksát a gátmetszés mellett, de csak indokolt esetben ajánlja.
Sokan a fájdalom miatt nem akarnak második gyereket! A gátmetszés sokszor váratlanul, traumaként éri a mai nőket. A gátsérülések leginkább a forszírozott szülésekkel hozhatók összefüggésbe: például, ha felülről nagy erővel rányomnak a vajúdó nő hasára, vagy ha túl sok oxitocint kap a kismama. Hajlamosító tényező, ha nagy a baba, vagy ha az édesanyánál terhességi cukorbetegség állt fent. A szöveti adottságok is közrejátszanak. Ma a nők később szülnek, s az évek előrehaladtával a gát könnyebben reped, az izmok könnyebben szakadnak.
Mit mond a szakirodalom?
Nálunk nagyjából 70 és 90 százalék közé szokták tenni a gátmetszéssel történő szülések arányát. Az először szülőknél ez inkább a 90 felé közelít. Második, harmadik szülés esetén a szövetek tágulékonysága miatt már kevesebbszer van szükség erre a beavatkozásra. A WHO ajánlása szerint 10 százalék körül kellene ennek a számnak lennie.
Fontos, hogy a kitolás optimális pozícióban történjen. Ezt az anya is érzi, másrészt a szakember is látja kívülről, hogy melyek azok a pozíciók, amelyekben jól tud előbújni a fejecske – és melyekben stagnál. Nem lehet azt mondani, hogy állva, guggolva vagy fekve kisebb lesz a gátmetszés vagy a gátsérülés aránya. Ez tényleg nagyon egyéni. A legnehezebb, hogy a dolog nem is a nőn múlik.
A dúlák a meleg vizet szokták ajánlani a gát védelmére. Lazítja a szöveteket, ha egy meleg vízzel teli kádban vajúdik a kismama. Ám gyakoribb, hogy inkább csak meleg vizes borogatást adnak, leginkább az utolsó összehúzódások során, illetve mikor már gördül kifelé a baba feje.
Tudnivaló, hogy az orvosoknál a szakmai iránymutatás is leteszi a voksát a gátmetszés mellett. A gátmetszés mellett érvelők azt mondják, hogy elkerülhető vele, hogy oxigénhiányos legyen a pici. Igen, sok esetben a gátmetszés indokolt: ha valami miatt nagyon sürgős, hogy megszülessen a baba! A szülés bizonyos szakaszában például a császármetszés már nem járható út. Amennyiben a baba feje áthaladt a medence bemenetén, akkor már csak hüvelyi úton tud megszületni. Ha egy ilyen ponton siettetni kell, akkor a gátmetszés sokat segíthet.
Ám a gátmetszések nagyobbak szoktak lenni, mint mikor magától sérül a gát egy spontán gátrepedésnél. A gátmetszés mellékhatása lehet a szexuális funkciózavar. Sok az olyan nő, aki hónapokkal, de akár egy évvel a gátmetszés után is fájdalmat tapasztal a szexuális együttlét során.
Kontra
Érdekes módon az orvosi szakirodalom nem pártolja, hogy a nők már előre olajokkal masszírozzák a gátjukat. Az orvosi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szülési felkészülésnek nincs nagy jelentősége. A gátizom-torna már más téma: az a női gát tágulékonyságát jócskán tudja segíteni. Hogy lesz-e – és mekkora lesz a sérülés, az inkább azon múlik, hogy milyen pozíciót vesz fel a vajúdó nő, illetve engedike kiválasztani a neki megfelelő testhelyzetet...
A gyöngéd születés azt jelenti, hogy a nő maga dönti el, hogyan akarja a gyermekét világra hozni. Ez Szlovákiában még csak vágyálom. Ma sok anyuka úgy hagyja el a szülészetet, hogy alig tud lépni. Fáj a seb, mert majdnem a fenékig felvágták a gátat. A gátmetszés ma a legtöbbször elvégzett szülészeti beavatkozás. A gátmetszés indokolt esetekben hasznos lehet. Némely országban, ahol gátstop van, mint például Ausztriában, sokszor össze-vissza repednek a nők. Ámde gátmetszést csak szükség esetén szabadna végezni.
Egy szónak is száz a vége: áttörést a háborítatlan szülés ügyében csak az anyukák, az öntudatos szülésznők és a dúlák tudnának elérni. Ám, úgy tetszik, ez még messzebb van.
Vágni vagy nem vágni?
A háborítatlan szülés fogalmát nálunk még nem nagyon ismerik, pedig ez a jövő zenéje. A háborítatlan szülésnél nem végeznek rutinszerű gátmetszést, nem kötnek be fájáserősítő infúziót, hanem türelemmel vezetik le a szülést. Sok anyuka ma már emellett érvel. Írásunkban a gátmetszést vettük górcső alá.
A nő, aki szül, nem beteg! A szülés nálunk egy medikalizált folyamat. (A medikalizáció jelentése: egyre több, nem egészségügyi problémát orvosi úton igyekeznek megoldani.) Pedig a szülést nem szabadna szabályozni, se ekkora kontroll alatt tartani – hacsak nincs élettani oka. Hiszen a szülés nem kóros folyamat!
A szülő nők 80 százaléka egészséges, és épp életet készül adni. A kórházban sokszor mégis betegként bánnak a szülő nővel, döntenek felette. A testnyílásába sokszor minden jelzés, kérdezés nélkül belenyúlnak. Fontos, hogy a szülő nő tisztában legyen a jogaival, miszerint informálni kell őt arról, milyen beavatkozást fognak rajta elvégezni (beöntés, gátmetszés stb.). A szülészeti beavatkozások fő célja a szülés felgyorsítása, majd a gyorsítás mellékhatásainak elhárítása. Nem ellentmondás ez? A szülés igazából spontán, gyakran lassú folyamat, ám az intézmények a kiszámíthatóságot szeretik, hisz pont azért intézmények. Emellett a szülészorvos sokszor siet, nem akar hosszú órákat a vajúdó nővel tölteni, hétvégén dolgozni.
A gátmetszésről
Ezért is terjedt el a szülés felgyorsításának és az előre eltervezett, programozott császármetszéseknek a rutinja (akkor is, ha erre nincs egészségügyileg alátámasztott indok). Ma a rutinbeavatkozások közé tartozik az oxitocinnal történő gyorsítás, a magzatburok megrepesztése, a gátmetszés, a méhszáj kézzel való tágítása. Pedig a WHO ezeket nem ajánlja rutinszerűen alkalmazni, ám az ajánlásokkal a hazai ellátásban kevés helyen törődnek. Szlovákiában teljesen az orvos dönti el, hogy milyen legyen a szülés. A jó orvos számára alapvető, hogy csak akkor nyúljon bele a szülési folyamatba, amikor arra feltétlenül szükség van; és akkor is megfelelően kommunikáljon az anyával, tartsa tiszteletben a testét.
A nagy magzati fej és a szűk hüvely esetén megjósolható a gátrepedés. Ilyenkor a gát szabálytalanul hasad, így a varrásnál a szövetek nehezen összeilleszthetőek, mert a szélek nem szabályosak. (Sokszor nem is forrnak össze szépen, s ez később összenövéseket, cisztákat, polipokat okozhat.) Ez az a helyzet, mikor a baba és a mama sérülésének elkerülése érdekében szükség van a gátmetszésre.
A gátmetszés a 20. század elején terjedt el, s az volt a célja, hogy megelőzzék a végbél záróizmait is érintő durva repedéseket. Amikor alkalmazni kezdték, senki nem gondolta volna, hogy rutineljárássá válik: ha kell, ha nem, a szülést sebész ollóval könnyítik meg.
A nők félnek a fájdalomtól, és szeretnék elkerülni a gátmetszést. Ezt szolgálja a gátvédelem. A gátvédelmet segíti a szülés előtt végzett intimtorna, a medencefenék izmainak a megerősítése. A gátvédelemhez tartozik még, hogy az anya olyan helyzetben szüljön, ami neki a legtermészetesebb. A gát sérülését sokszor a kórházi személyzet is próbálja megelőzni különféle manuális módszerekkel.
Olvass tovább: Vágni vagy nem vágni?
