Kevés kiegészítő változott annyit az évszázadok során, mint a kalap. Körülményes letenni, felvenni, mert nincs öltöztetőnőnk, a laza-lógós melegítőhöz sem illik. A nő mégis kalapban lesz igazán nő, nem véletlen, hogy a hippis divat is szerette.
Ősidők óta hordunk kalapot. Ám azt vajon tudjuk-e, hogy minek köszönhetően vált a női öltözék részévé? A kalapok történetéből nem hiányozhat Coco Chanel neve. Ő vetette le a fűzőt, vette fel a nadrágot, s a kalapviselést is forradalmasította: új jelentést adott neki. Az Edward-kori malomkerék nagyságú, túlcicomázott, gyümölcskosarakkal, tollakkal, miegymással ékesített kalapok helyett divatba hozta a minimalista rajzolatú fejfedőt. Zömével az ő kalapjait hordjuk ma is.
(Fotó: Dömötör Ede)
Chanel kalapforradalma – Forma-1 versenyeken is viselik
Gabrielle Chanel első kalapszalonját 1910-ben nyitotta Párizsban, a Rue Cambon sarkán. Nem telt bele sok idő, és a francia fővárosban minden színésznő az ő kalapjait hordta. És kezdetét vette az újkori kalaptörténet, Chanel ugyanis ruhákkal csak pár évvel később kezdett foglalkozni. Ma főleg autóversenyeken és lóversenyeken láthatunk kalapos nőket.
Hol vannak az édes kis nők, akik kalapfátylaik mögül csábos pillantásokat vetettek a férfiakra? Dédanyáink kalapját nem sírjuk vissza (ebben a rohanásban?), de a női megjelenés eleganciáját igen. Egy kacér kis tokkalap vagy virágos florentin szalmakalap a mai utcaképben is trendi lehet (mintha egyenesen Párizsból kaptuk volna).
A férfi Isten képmása, a nő nem. A férfinak ezért nem kell fejfedőt viselnie, az asszonynak viszont igen. A nőnek nem a szépségével, a hajfonataival kell tündökölnie, ezért fedje be a fejét. Ez elég durva megkülönböztetés volt a Bibliában (1Korintus 11.), de valahogy mégis ez él tovább abban a szokásban, hogy a nők elfedik a fejüket.
A masamód és a stock – Kalapszalonok Pesten
A kalapdivat az 1920-as évektől kezdve élte fénykorát, mikor sokak nem tudtak új ruhát venni, de egy kis kalapra telt, akár hetente. Elképzelhetetlen volt, hogy a nő hajadonfőtt menjen ki az utcára – hisz olyan érzés fogta volna el, mintha hiányos öltözékben mutatkozna. A harmincas években sorra nyíltak Pesten a kalapszalonok, ahol főszezonban akár húsz masamód (kalaposlány) dolgozott. Hosszú asztalnál ültek, s az asztalfőn trónolt a mamzel, a munkavezetőnő.
A mintát Párizsból hozatták, és fából leutánozták. (Egész Pesten három esztergályos tudott csak ilyen stockot készíteni.) Erre húzták az anyagot, csuromvizesen, utána a kalapot úgy öntözték, mint a virágot, hogy formálható legyen. Majd megszárították, vasalták, a végén levették a stockról. A jobb szalonokban több száz ilyen stock volt, minden kalapmodellnek volt egy sajátja.
A tok karimátlan kalap, néha ráncolt fejrésszel. Jane Tyalor tokkalapja.
Katalin kalapcsodái – Rózsaszín rózsák
Az angol királynőnek rengeteg kalapja volt, a királyi ház nőtagjai az ötvenes évekig nem jelenhettek meg kalap nélkül. Ma már csak a formális eseményekhez vesznek kalapot. Az ascoti derbin – amelyik nemcsak a villámgyors lovakról, de a kalapcsodáiról is híres – szintén ők viszik a prímet.
Katalin hercegnő
A gyilkos kalaptű
Hinnénk-e, hogy a kalaptű a női harciasság (és egyenjogúság) eszköze volt? A nők ezzel védték magukat a zaklatóik ellen. Tornyos frizuráikra ugyanis éles kalaptűvel tűzték rá a malomkerékszerű kalapjaikat, hogy ne fújja le a szél.
Az első kalapokat az ókori görögök viselték szalmából, hogy védjék a fejüket a nap ellen: ezzel szorították le a kendőt a fejükön. A mai kalap őse a középkorban bukkant fel, hatalmas kettős szarv formájában.
Fascinator – Ma a lóversenyeken viselik
A 18. században kalapok és hajpótlók tekintetében Marie Antoinette királyné (a képen), XVI. Lajos francia király felesége volt a kor influenszere. Imádta a bonyolult frizurákat, sőt neki tulajdonítják az aprócska méretű fascinator kalapot (ezt a fejdíszt ferdén tűzték fel a hajkoronára). A kalapka kis mestermű volt: tüllcsokorral, virágokkal, gyöngyökkel és kis csecsebecsékkel díszítették; pásztorlányka-kalapkának is becézték. Marie Antoinette hozta divatba a pásztorlánykaidillt, mikor kiköltözött falusi házikójába.
Lovak és kalapok
A fascinatort ma is viselik, gyakrabban, mint gondolnánk. A lóversenyek, például a pozsonyi, somorjai vagy a hagyományos Pardubicei Nagy Akadályverseny elképzelhetetlen a fascinator családba tartozó derby kalap nélkül.
A legrangosabb angol kalapkészítő, Jane Taylor egyik remeke.
