Oláh Attila 2014-től vezeti a Csallóközit Dunaszerdahelyen. Mindene a néptánc. Büszke arra, hogy egy 62 éves (!) múlttal rendelkező néptáncegyüttest vezet.
Tejjel vagy cukorral, mézzel vagy csokival, likőrrel vagy whiskyvel, esetleg könnyű tejszínhabfelhővel a tetején – teljesen egyre megy. A lényeg az illatozó, aromás fekete ital, vagyis a kávé, mely a mesés kelet kincsestárából indult hódító útjára.
Varga Norbert – feleségével, Liával – alapítója, koreográfusa és vezetője a füleki Rakonca néptáncegyüttesnek. 1989 óta járja a honi magyar tájegységeket, és kutatja a folklórhagyományt. Nemrégiben jelent meg Kígyótestvér című könyve – gömöri cigánymesékkel.
Manapság a néptánc, mondjuk ki, nem divat. Épp ezért sokan kongatják a vészharangot, mondván, eltűnnek a néptánccsoportok – és táncosokat sem találni. A szlovákiai magyar néptáncmozgalom helyzetéről Nagy Myrtil etnográfussal, a Fórum Intézet projektmenedzserével beszélgettünk.
Megérkezett a vacogtató tél, konstatálom, miközben a Keszölcés és Vajka között közlekedő kompon állva nézem a kora reggeli napfényben szikrázó kilátást. Egy hamisítatlan falusi disznótorra kaptunk tőle meghívást.
Manapság a farsang a szórakozás ideje. Kevesen tudják, hogy a farsang a régi paraszti világban – még 70-100 évvel ezelőtt is – jóval színesebb ünnepsorozatot jelentett.