Hogyan születik a hűtlenség?

Miként lehet, hogy az ember, akit úgy ismerünk, mint a tenyerünket, egyszeriben idegen lesz? A megcsalt nő mindig ezt kérdi: Miért döfte a hátamba a kést? 

Mindegy, mi lesz a kiváltó ok, mindegy, hogy a házaspár melyik tagja figyel fel a szomszéd irodában dolgozó kollégára, melyikük talál megértő levelezőtársat a Facebookon...

yatzer-02-ilustracios_0.jpg

„Hogy miért csalunk? Mára megváltozott a férfiak és a nők közti viszony, megváltoztak az elvárások, változott a házasság és a hűtlenség fogalma is. Régen a monogámia, ugye, azt jelentette, hogy egy nővel vagy férfival éljük le az életünket. Egyetlen kapcsolatunk van egy életen át – ma pedig azt jelenti, hogy egy időben egy kapcsolatunk van. Ez ám azért más. Monogám vagyok minden kapcsolatomban – mondják a mai pasik. Ez ellentmondásnak hangzik, de csak a mai viszonyokat tükrözi. Régen az emberek azért házasodtak, hogy legyen otthon valaki, akivel szexelhetnek. A mai házasság azt jelenti, hogy házon kívül nem szexelnek. Igen, ez az igazság. Ahogy megváltozott a szexhez való viszonyunk, úgy megváltozott a hűséghez való viszonyunk is.”

„Pardon-pardon, bocsánat, hogy élek, hogy égek olthatatlanul”

„Régen különbséget tettek a férfi- és a női hűtlenség között. Azt tartották, hogy a férfi a természete miatt hűtlenkedik. A nők azért, mert magányosak, és emberi közelségre vágynak. A férfihűtlenséget nem büntették olyan szigorúan, mint a nő hűtlenségét. 

Olvass tovább: Hogyan születik a hűtlenség?

kepernyofoto_2020-07-03_-_12.18.36_1.png

Tudnod kéne, mi kell nekem!

„Nem szeretsz, mert ha szeretnél, akkor tudnád, hogy mi kell nekem.” Mert a párunknak igenis tudnia kellene, hogy mi mit gondolunk. De mi van, ha ő is ugyanezt gondolja?

Éveken keresztül rakódik le emlékezetünkben az otthoni minta, ahogyan szüleink viselkedtek egymással szemben. A szüleinktől tudjuk, hogyan kell nevelni a gyereket, hogyan kell kezelni a családi kasszát. Tőlük tanuljuk meg, hogyan fejezzük ki szeretetünket, vagy hogy hogyan folyjon le egy családi perpatvar (Olyanok leszünk, mint egy olasz család, vagy majd inkább szótlanul kerülgetjük egymást?).

tudnod-kene_0.jpg

Vannak, akik elvetik a szülői mintát, és teljesen másképp akarnak élni. Ennek sem szokott jó vége lenni. (Mert nem úgy élnek, ahogy szeretnének, mert mindig csak arra vigyáznak, NEHOGY úgy éljenek, mint a szüleik.)
Akkor most mi legyen? Egy napon azt vesszük észre, hogy betelik a pohár, és kapcsolatunk szép lassan tönkremegy. A „kaptam” rubrika szinte üres. És eljön a nap, amikor úgy érezzük, hogy egy kedves facebookos haver (vagy a szexi kollegina) jobban meg tudná tölteni ikszekkel, mint a párunk. No, de azért adunk még egy esélyt neki. Aztán: vége.

Pedig ha jobban odafigyeltünk volna egymásra, talán kialakult volna a saját mintánk.

Az elején még annyit beszélgettünk. Ám a sok stressz és a gyereknevelés hercehurcái közepette lassan leszoktunk róla. És elfelejtettük, hogy „csak kettőnkön múlik”. S ma már nincs erőnk összebújni az ágyban, és sírva-nevetve végighancúrozni az éjszakát. (Pedig közben sok probléma napvilágra kerülne és megoldódna.) Ma már csak üvöltünk, hogy a másiknak igenis tudni kellene, hogy mi mit gondolunk. És a párunk is ugyanezt üvölti. De egyikük sem mondja ki már évek óta, hogy mi az, ami igazán fontos.

Olvass tovább: Tudnod kéne, mi kell nekem!

kepernyofoto_2020-07-03_-_12.18.36_0.png

Boldog párok

A mesében a királyfi legyőzi a sárkányt, és jutalmul megkapja a királylány kezét. Boldogan élnek, míg meg nem halnak. Nekik miért sikerül, nekünk meg nem.

Miben leljük fel azt a gyönyört, amely vezet valahová, ami tetszik nekünk, ami boldoggá tesz? Most kell visszanyúlnunk Maslow hierarchiájához, a piramis legfelső szintjéhez, az önmegvalósításhoz. Maslow ezen a bennünk levő lehetőségek kiteljesedését érti. A gyakorlatban ez annyit tesz, mint együtt – de akár külön-külön is – utazni, új dolgokat tanulni, vagy olyan valamivel foglalkozni, aminek értelme van.

A hosszú távú kapcsolat mindig az „én”-ről szól, mert az „én”-nek nem szabad szenvednie benne!

doing-valentines-day-differently-this-year-cartier-tlp-alfr-0012_0.jpg

A boldogság legmagasabb szintje a transzcendencia szükséglete. Mások hozzásegítése ahhoz, hogy kiaknázzák a bennük és környezetükben rejlő lehetőségeket, továbbá az empátia és az együttérzés. A hosszú távú szerelem ezeket a transzcendens szükségleteket tudja legjobban kielégíteni – főleg akkor, ha gyerekek is születnek belőle. Csakhogy az ide vezető út hosszú.

Ez rejtőzik abban a mondatban, hogy „boldogan éltek, míg meg nem haltak”. De hogy így legyen, ahhoz az „én”-nek meg kell érnie. Tehát minden tőlünk függ. Párosan haladva az út sokkal könnyebb.

Olvass tovább: Boldog párok

Új Nő csapata