Megjött a nyár – s vele együtt a napozás öröme is. Persze, mint minden örömbe, ebbe is csöppenhet egy kis üröm: például a napgomba formájában.
A megnevezés már sejteti: ennek az inkább kellemetlen, mint veszélyes bőrbetegségnek köze van a napozáshoz és a bőrünkön „normális” körülmények közt élősködő Malassezia furfur nevű gombához.
(© Fernando Gomez Captures Tia 'In Bloom' For Numero Russia June 2019)
E gomba tagja a bőrflórának, és elsősorban a fejbőrön élősködik, méghozzá a haj- és szőrtüszők környékén. Elszaporodása okozza a napgomba nevű betegséget, amelynek orvosi neve, a pityriasis versicolor pontosabban utal a kór lényegére. A görög „pityrion” ugyanis (fej)korpát jelent, a „versicolor” latin jelző pedig a kór sokszínűségére utal. Annak ellenére, hogy ismerjük a kórokozót – mikroszkóp alatt meg is tekinthető –, nem tudjuk pontosan, mi vezet ezen ártatlannak tűnő bőrflóratag elszaporodásához, illetve a „foltok” kialakulásához.
Tudjuk azonban, hogy bizonyos korosztályok – serdülők, fiatalok – körében gyakori lehet. A zsíros bőr és az intenzív verejtékezés elősegíti a napgomba kialakulását, ezért főleg párás, meleg környezetben terjed el.
Ami vigasztaló: a többi bőrgomba okozta betegségtől eltérően – ezek összefoglaló neve a dermatomikózis – a bőrgyógyászok egyöntetű véleménye szerint ez a betegség nem ragályos.
Magyarán: a napgombát az a hozzátartozó sem kaphatja el, aki közeli kapcsolatban, egy háztartásban él a beteggel.
Miért okoz olykor mégis riadalmat a napgomba? Alattomosan, viszketés nélkül egyre több – pár millimétertől pár centiméterig terjedő – jól körülhatárolt folt jelenik meg az egyébként egészséges bőrön. Színük barnás, barnás-vöröses, esetleg fehér (pityriasis alba), s olykor nagyobb, összefüggő foltokat alkotnak. Némi bőrhámlás is jelentkezhet. Különösen látványosak, „fehérítenek” a jól lesült barna bőrön: a nyakon, a háton, a vállakon vagy a mellkason. A Nap UV-sugarai ugyanis nem tudnak áthatolni a gomba okozta foltokon, így ezek alatt nem tud képződni a bőr festékanyaga, vagyis a melanin.
Aki már látott napgomba okozta „foltokat”, úgy vélheti, saját maga is felismerheti e betegséget. Mégsem ajánljuk ezt a módszert. Különösen, ha első megjelenésről van szó, mindenképpen ajánlatos bőrgyógyásznak megmutatni a bőrünket – a „foltok” ugyanis szeretnek a kezelésük után kiújulni. Hatványozottan érvényes ez a tanács abban az esetben, ha egyéb tüneteket – viszketést, vörös, meleg, begyulladt bőrt – is észlelünk. Mindenképpen orvosi vizit szükséges, ha a „foltok” hordozója várandós, szoptat, esetleg valamilyen autoimmun betegségben szenved (például 1-es típusú cukorbaj). Az orvosi vizsgálat azért is szükséges, mert a bőrgyógyász az a szakember, aki a legmegfelelőbb gombaellenes szert felírhatja. Ne kísérletezzük házi szerekkel!
Persze, a legjobb megelőzni a bajt – így a csak szépséghibának tetsző napgombát is! Ha lehet, kerüljük a párás, meleg környezetet (üvegház!), és viseljünk légáteresztő pamutruhákat. Nyáron ne hordjunk műszálas holmit. Zuhanyozás, fürdés után gondosan törülközzünk meg, ne bízzuk a Napra bőrünk megszáradását.
