Karácsonykor díszítésre örökzöld fenyőágakat használunk. Ez nem véletlen. A népi hiedelem szerint a rontó szellemek távoltartását szolgálta. E mellett pedig gyögyörű éke lesz lakásunknak!
A falusi életforma még egy-két évtizeddel ezelőtt is meghittebb volt, mint ma. Szerencsére a rohamos globalizáció néhány közösségnél sikertelen „misszió” volt, így megőrződött pár szép népszokás. Például Abaújszinán.
,,Legyen zöld a fenyő és diós a kalácsom, Mutassuk meg, milyen egy zero waste karácsony!” (Kórósi Lilla) Elérkezett a december, amely minden kétséget kizáróan...
Először is: érdemes tervezni, és nem december 23-án nekikezdeni az ünnepi készülődésnek. Ha követjük a tervünket, akkor jó eséllyel győzünk mindent, és magunkra is jut elég időnk. Így a szentestére nem leszünk hullafáradtak és stresszes idegroncsok.
Mit szólnának hozzá, ha képzeletben körberepülnénk a Földet, mint Télapó a szánján, közben betérnénk egy-egy országba, hogy meglessük, miként ünneplik a karácsonyt? Világszerte emberek milliói tartják az egyik legfontosabb ünnepüknek a karácsonyt, az azt megelőző adventi várakozást, a készülődés időszakát.
Fizesse elő feleségének, édesanyjának, kedvesének, leányának AJÁNDÉKBA az Új Nőt! Szerkesztőségünk karácsonyi képeslapon értesíti a megajándékozottat a kedves ajándékról.
Igyekszünk sorba szedni, mennyi mindenhez ér hozzá az ördög hitvány keze, de mindig zsákutcába futunk. Hogyan látjuk a gonosz és a karácsony kapcsolatát?
Régen nem szívesen vágták ki a fákat, az emberek megelégedtek a koszorúval. Innen származik a kopogtatókoszorú divatja is, aminek a kellékei mind jelentést hordoznak.
"A karácsony legmeghatóbb ajándékai azok, amelyeket gyermekektől kapunk, akik azokat majdnem kivétel nélkül sajátmaguk készítik. Ők az igazi szívbeli ajándékozók."