Ezek a „bölcs tanácsok” generációról generációra hagyományozódnak. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy kötelességünk őrizni a tüzet: szent kötelességünk a jó tanácsokat tovább adni az eljövendő generációknak. PEDIG a lelke mélyén szinte mindenki tudja, hogy ezek a tanácsok, bizony, nem sokat érnek – mégis hiszünk bennük. Érdemes, nem érdemes? A MI BÖLCS TANÁCSUNK: ÚJÍTSUNK az igazságon! IGENIS, NE HALADJUNK A RÉGI, MEGSZOKOTT KERÉKVÁGÁSBAN! Nézzük meg, hogy is van ez a valóságban!

Az egykori Osztrák–Magyar Monarchia területén nagyjából hasonló családi bölcsességekkel találkozhatunk, de BIZTON ÁLLÍTHATJUK, hogy szinte a világ minden táján hasonló rémtörténetekkel ijesztgetik a gyerekeket. Nagyon különösnek találom, hogy a mai modern világban is élnek és virulnak ezek a blődségek, pedig manapság a tudomány segítségével könnyedén rácáfoltak létjogosultságukra. (A tudomány, persze, nem mindenható, a mai korunk éppen erről szól, de ezekben a kérdésekben azért bizton eligazít.)

Ne olvass a sötétben 
Ezt a bölcs tanácsot sokáig komolyan vettem. A félhomályban megerőltetett szemek könnyeznek, egy idő után kissé elmosódottan látunk. Mi lesz, ha ez így is marad, és egyre erősebb szemüvegre lesz szükségünk? Aki aztán még ettől sem kap észbe, és ezután is a sötétben olvas, az bizony akár meg is vakulhat. Szerintem minden kamasz olvasott már zseblámpával a paplan alatt, csakhogy a szülei meg ne lássák, hogy még mindig nem alszik. A szobában világító lámpa fénye könnyen elárulta volna, hogy nem fogadott szót, és már megint nem ment el időben aludni. Szegény szemei pedig egyre gyengébbek és gyengébbek lettek, mígnem teljesen kimerültek. Tudjuk, hogy ez egyáltalán nem igaz, hiszen a saját bőrünkön is megtapasztalhattuk. A közelmúltban pedig egy brit orvosi tanulmányt olvastam arról, hogy a félhomályban olvasással megdolgoztatjuk és elfárasztjuk ugyan szemeinket, de látásunk ettől még nem romlik. 

Tegyél vattát a füledbe
A mi fiatalkorunkban rendszeresen lógott vattacsomó az iskolás gyerekek füléből. Egy részük kényes volt a huzatra, a sok középfülgyulladás miatt, ezért aztán mindig betömködték a hallójáratát. (Ma már ilyesmire nincs szükség: minden gyerek fülhallgatóval jár, úgy hallgatja a mobiltelefonjáról a zenét.) A vattacsomó azonban egy másik rémtől is megvédett minket, a félelmetes fülbemászótól, amely akár az agyunkig is kaparászgathatta volna magát, amibe belegondolni is rettenetes! Ezért nem mertünk a fülünkből kiálló vattacsomók nélkül leheveredni a fűre. Sátorozni csakis így jártunk. Pedig a fülbemászó nem is mászik bele a fülbe. Sőt, ha bármelyik orr-fül-gégészt megkérdezzük, nevetni fog ezen az elképzelésen, annyira komolytalan. A fül belsejébe, a hallójáratokba nem fér be akkora bogár, amelyik képes lenne arra, hogy a dobhártyát átlyukassza – és bevándoroljon az agyba... 

bolcs01.jpg

Nehogy lenyeld a gyümölcsmagot
A gyümölcsmagokat egyenként kellett kiköpdösnünk, nehogy vakbélgyulladást kapjunk tőlük. A vakbélgyulladás pontos kiváltó okát sajnos nem ismerik. Olyan embernek is lehet vakbélgyulladása, aki gondosan elkerüli a gyümölcsmagok lenyelésének a leghalványabb lehetőségét is. A kicsi gyerekek olykor egészben nyelik le a gyümölcsöket, mégsem lesz semmi bajuk a magtól, meg sok más egyebet is lenyelnek, amikről csak a bili ürítésekor veszünk tudomást. A nem túl nagy tárgyak könnyen távoznak a beleken keresztül. (Az apró magvak – ribizlié, málnáé, egresé – ezzel szemben okozhatnak epegörcsöt, persze csak, ha nagy mennyiségben nyeljük le őket.)

Gyümölcs után ne igyál vizet
Gyermekkorunkban nekünk sem engedték meg, és már megint a belekre fogtak mindent. Még hogy bélcsavarodást kapunk! Amint önálló lettem, ez volt az első dolog, amit kipróbáltam: vizet ittam gyümölcsevés után. És csodák csodája, semmi sem történt! Persze, aki evett már éretlen, mosatlan gyümölcsöt, az tudja, mi a hascsikarás! Ha valaki túleszi magát gyümölccsel, pórul járhat. A meggy például nagyon csalóka tud lenni, hányást és hasmenést is okozhat, mert elkezd erjedni a belekben. De csak akkor, ha valóban mértéktelenül fogyasztják.

web-bannerek-hirlevel-02_3.jpg

Ne igyál sok vizet, mert béka nő a hasadban
Ezt a bölcs mondást, így teljes egészében kellett kiírnom, mert gyermekkorunkban alaposan sikerült megerősíteni létjogosultságát. Kicsit felfúvódott has, némi zörgés-morgás a belekben, és a felnőtteknek már kész volt a válasza: sok vizet ittál, ott van a béka a hasadban, még brekeg is. Leves előtt sem volt szabad vizet inni, mert a leves is vízből van, és akkor a béka megint a hasunkba költözik. Sokat olvashatunk arról, hogy a mai emberek nagy része azért túlsúlyos, mert rosszul értelmezi szervezete jeleit, és amikor igazából csak szomjas lenne, akkor is eszik. Talán ennek is ez a fránya béka lesz az oka! Mert ha eszünk, abból nem lehet semmi baj, de ha sok vizet iszunk...

Teli hassal ne menj a vízbe
Egy felnőtt nő frissen jóllakottan általában nem bújik fürdőruhába. A gyerekek viszont nyaranta a legszívesebben ki sem jönnének a vízből. Amint megették az ebédet, máris szaladnának vissza, de itt az újabb bölcsesség: aki jóllakottan vízbe megy, az holtbiztosan belefullad. Úgy jár, mint a mesebeli farkas, amelyiknek Piroskáék teletömték a hasát kővel. Ebből a dologból annyi igaz, hogy amikor jóllaktunk és emésztünk, az az egész szervezetünket igénybe veszi. Fáradtaknak érezzük magunkat, kicsit lelassulunk. Ilyenkor nem tanácsos úszni menni, mert könnyen elfáradhatunk.

Ne pörögj
A kisgyerekek nagyon szeretnek pörögni-forogni, azután elszédülnek. Ilyenkor mindig megkapják, hogy ne csinálják, mert csak rosszul lesznek tőle. Rohamot kapnak, hánynak, sőt a legmerészebbek odáig mennek állításaikkal, hogy agyrázkódást kapnak, mert, ugye, a fejükben a pörgés közben ide-oda rázkódik az agyuk. Ez nem igaz. A pörgés fontos dolog, hiszen javítja az egyensúlyérzéket, és szükséges az agy fejlődéséhez. Egyébként a táncosok megtanulnak helyesen forogni, hogy egyáltalán ne szédülhessenek el. 

Ne feküdj le vizes hajjal
A hiedelem szerint, aki vizes hajjal alszik, reggelre megtetvesedik. Mert a tetvek a legeslegjobban a vizes hajat szeretik. Ezért gyermekkoromban lefekvés előtt mindig gondosan megszárítottam a hajamat. Később megtudtam, hogy a tetvek csak tetves hajból másznak át a másik ember hajába, esetleg valamilyen közvetítőeszközzel – fésű, sapka, bútorszövet – jutnak célba. Azért nedves hajjal ma sem bújok ágyba, mert akkor reggelre rettenetesen néz ki a frizurám. Inkább reggel mosok hajat.

Varga Klára

web-bannerek-hirlevel-01_5.jpg