Még senkit nem hallottuk ennyire meggyőzően beszélni a szemétről. Branislav Moňok a hulladékgazdálkodás szakértője.

Branislav Moňok urat elsősorban a polgármesterek figyelmébe ajánljuk! Már számtalan településnek segített tisztába tenni a szemetes ügyeket. Ha gondban vannak, nosza, csak őt hívják. (Mellesleg a Priatelia zeme nevű szervezet alapító tagja.)  Az önkormányzatoknál ketyeg az óra, 2020-ig el kell érni a hatvanszázalékos újrahasznosítást. Ma még a felénél sem tartunk. – Baráti társaságból alakult egyesület a miénk, már több mint húsz éve – kezdi a bemutatkozást Moňok úr. – Fő témánk a háztartási és önkormányzati hulladékgazdálkodás, illetve a toxikus anyagok kibocsátásának a csökkentése. 

– Mennyi időbe telik, míg egy falu átáll az új üzemmódra?

– Csak Tótmegyer példáját tudom kiemelni. Ha minden falu úgy csinálná, mint ők, ma nem főne a fejünk! Tudni kell, hogy 2000-ig ők sem szelektálták a szemetet. Volt egy saját szeméttelepük, ám azt egy rendelettel bezárták, így válaszút elé kerültek. Ha máshova viszik a szemetüket, megnő a szemétdíj... Megkerestek hát bennünket, mi pedig kampányolni kezdtünk a szelektálásról és az otthoni komposztálásról. 2002-ben átadták a szelektív udvarukat, három évre rá elérték az ötvenszázalékos szelektálást, és volt már 76% is. Mostanság picit visszaestek, de nem szabad elfelejteni, hogy a lakosságot bombázni kell az információkkal. Mit teszünk, miért is tesszük? Mi anno megvizsgáltuk, hogy mitől más Tótmegyer, mint a többi település, de nem találtunk semmi tipikusat. Csak hatékonyan működtették a négyfázisú rendszert. 

– Mit jelent ez a négyfázisú rendszer?

– Fontos, hogy a szelektálás a napi rutin része legyen, a konyhai hulladékot pedig komposztáljuk. A mai ember nem fog lemondani a kényelméről. Nem fog kilométereket gyalogolni a kukához, csak hogy külön rakja a szemetet. Az önkormányzatnak kell egy komfortos megoldást találnia. Az a jó, ha előre tudják, hogy melyik nap viszik el a papírt, melyik nap a műanyagot, üveget és a kommunális hulladékot. Ha kirakják a kukát a ház elé, már nyert ügyünk van. Aki pedig nem szelektál, az fizet, mint a köles. Tótmegyeren ez működik. Sőt, Tótmegyeren a panellakásokban is bevezették a zsákos-szelektálós rendszert. 

web-bannerek-hirlevel-02_1.jpg

– Ez lesz a legnagyobb ösztöke? Hogy megemelik a szemétdíjat? Az osztrákok például mindent szabályoznak, s aki szabályt szeg, azt jól megbüntetik...

– Rengeteg múlik a faluvezetésen! Ahol szemfüles a polgármester, ott lépnek. Az előadásokon mindig elmagyarázom, hogy a szemétdíj meg fog nőni, ha mindent egybe dobálnak. Néhol 10 eurós növekedés is tapasztalható, ami egy öttagú családnál akár 50 eurót is jelenthet. Ez általában hat. Pénz beszél, kutya ugat: a lakosok megértik, mi az ő érdekük, és hogy a szelektív hulladékgyűjtés ingyenes. Ha mindent szelektíven gyűjtenek, a papírt, a fémet, a műanyagot, az üveget, de még a veszélyes hulladékot, a gumiabroncsokat, a kiszuperált elektronikát is, akkor azt ingyen elviszik. Az otthoni komposztálásért sem kell fizetni. Egyre több önkormányzat biztosít otthoni komposztálókat. Ezzel a szemétnek akár a 84%-át is tudjuk szelektálni, és nincs további költség. Plusz kövessük a zero waste elvét: ahol csak tudunk, igyekezzünk csomagolásmentesen vásárolni.

– Beszéljünk a biohulladékról is. Mit kell róla tudni? 

– A biohulladékot három csoportra bontjuk. Az első csoportba az udvarokban keletkezett zöld szemét, a növényi hulladék és a fűnyesedék tartozik. A másodikba a konyhai hulladék, a harmadikba a konyhai olajok és zsírok. Ez utóbbira minden településen kötelező gyűjtőhelyet kijelölni – megállapodhatnak akár a helyi benzinkúttal is. A városokban a biohulladékra barna színű, szellőzéssel ellátott tárolókat kapnak a lakosok. Az önkormányzatnak 14 napja van arra, hogy elszállítsa komposztot – ebbe mehet a konyhai nyers hulladék. Kivétel a hús, a tejtermék, a főtt ételek és a zöldségek. Sok faluban az önkormányzat minden kertbe ad családi komposztálót. Ma a biohulladék aránya 50%-os, és bizony csak kevés helyen fordítanak rá kellő figyelmet! Pedig az így keletkezett  zöldtrágya áldás a földnek, megspórolhatjuk vele a drága tőzegföldet, amit jövőre nem kell megvenni. 

– A városokban miként oldható meg a komposztálás? 

– A tömbházak mellett közösségi komposztálókat lehet létrehozni. Pozsonyligetfalun tavaly 25 közösségi komposztálót alakítottunk ki. Mivel nem volt saját telkük, az önkormányzat segítette ki őket. A 25 komposztálóba ma több mint 1000 ember hordja a zöldhulladékot. Ez évente 70 tonna biohulladékot jelent, ami már nem az égetőkbe kerül. A lakosoknak mindössze pár szabályt kell betartani: kizárólag a nyers növényi hulladékot szabad a komposztálóba bedobni, húst, tejterméket és a háziállatok almát tilos, hogy ne szaporodjanak el körülötte a patkányok, legyek. A családi komposztáló más: ott a családon múlik, mit rak bele. Ha a komposztálás Pozsonyban, Zsolnán, Nyitrán és Kassa egy-egy kerületében működhet, akkor miért ne működhetne Bősön, Helmecen, Érsekújvárott és más városokban? A falusi társasházak udvarán is kialakítható a közösségi komposztáló... 

– Említette a zero waste-et. Bizonyára ön is a „zéró hulladék“ elvének a követője. 

– A mi háromtagú családunk éves szeméttermelése nem egész tíz kiló! A 120 literes szeméttárolónkat még nem használtuk. Kéthetente gyűlik össze nálunk egy zacskó szemét. És a fiunk nem szenved semmiben hiányt, csak épp ésszel shoppingolunk! Nem vásárolunk felesleges tárgyakat és csomagolást. Mindig azt mondom, hogy én olyan lusta vagyok, hogy inkább nem szemetelek, csak hogy ne kelljen kivinni a szemetest... (nevet) A joghurtot mi például otthon készítjük, pedig nincs több időnk, mint másoknak... Talán nem ülünk annyit a tévé és a net előtt.

– El kell érni a 60 százalékos hulladékszelektálást, ma a 30 százaléknál se tartunk. Erre már csak másfél évünk van. Hogy látja a jövőt?

– A biohulladék szelektálása nélkül ez a 60 százalék nem fog összejönni.  Pedig el kéne kezdeni. Jó példa erre Észak-Olaszország, ahol 150 önkormányzat egymás kezét fogva lépett a zero waste felé vezető útra. S pár év alatt csodát tettek! 

(www.priateliazeme.sk)

M. Ando Krisztina

web-bannerek-hirlevel-01_0.jpg