Közismert, hogy az ízületi gyulladások – laikus nyelven a „reuma” – szenvedő alanyai főleg a nők.
Érvényes ez az ún. reumatoid (azaz reumához hasonló) artritiszre (ízületi gyulladásra) is, amelyet az orvosi zsargon csak RA-ként emleget. Az RA keletkezésének oka ismeretlen. Valószínű azonban, hogy bizonyos öröklött hajlam talaján – ezért gyakoribb egyes családokban – külső, környezeti tényezők (vírusfertőzés?) indítják be a gyulladást.
A gyulladás nemcsak az ízületeket, hanem a tüdőt, a szemet, az apró ereket is érintheti. Kétségtelen azonban, hogy a beteg számára ízületeinek fájdalma okozza a legtöbb szenvedést: „Szúró csizmáját, lángoló kesztyűit térdig, könyökig rám húzta fájdalom” – írja az RA-ban szenvedő költő, Szabó Lőrinc a „Sokízületi gyulladás” című versében. Költőnk leírása hiteles: a „sokízületi gyulladásban” valóban a kéz és láb kisízületeinek (ujjak, csukló, boka) érintettsége a leggyakoribb.
A betegség általában lappangva, gyakran nem is ízületi fájdalommal indul. A „fáradtságot”, rossz közérzetet, hőemelkedést, fogyást nemcsak a beteg, de olykor orvosa is a „változókor”, a „megfázás”, a napjainkra jellemző „hajszoltság” (stressz) rovására írja, ám előbb-utóbb megjelenik az említett kisízületek fájdalma is.
Jellemzőbb tünet a kéz kisízületeinek reggeli merevsége – órákig tarthat, amíg a beteg szét tudja mozgatni ujjait.
Természetesen létezik – különösen időskorban – heveny, pár nap alatt kialakuló RA is. Ilyenkor a nagyízületek (váll, csípő) fájdalma, mozgáskorlátozottsága és magas láz is jelentkezhet. Ez utóbbi esetben a beteg gyorsan orvosi kezekbe kerül.
Az utóbbi évek egyik nagy reumatológiai felismerése ugyanis az, hogy az RA-ban a gyulladás és a vele járó ízületi „roncsolás” (destrukció) a betegség első két évében a legnagyobb mértékű! Tehát akkor, amikor gyakran a beteg az elviselhető fájdalom, a gyorsan múló reggeli merevség miatt talán még orvoshoz sem fordul. S mivel a tartós ízületi károsodás kialakulásának a veszélye a kezdet kezdetén a legnagyobb, megváltozott az RA gyógyításának stratégiája is.
A mai modern felfogás szerint minél korábban el kell kezdeni az intenzív gyógyszeres kezelést, melynek irányítója a reumatológus szakorvos. E korai kezelés feltétele azonban a korai felismerés, azaz az első panasz, tünet megjelenése után három hónapon belül el kellene jutni az RA diagnózisáig és a kezelés megkezdéséig. E célból sok országban ún. koraiartritisz-ambulanciák működnek, amelyek az „artritiszes” (ízületi fájdalommal) odaküldött betegek közül gyorsan és megbízhatóan ki tudják szűrni az RA még „korai” szakaszában lévő beteget, és beindítják annak modern, ízületi épségét védő kezelését.
E cél eléréséhez viszont nélkülözhetetlen a beteg együttműködése. Magyarán: ha ujj-ízületünk, csuklónk fájni kezd, reggelente nehezen mozgatható, netán hőemelkedésünk van, és rossz a közérzetünk is – forduljunk azonnal orvoshoz!
