Nincs mindig szükség nagy szavakra. Máshogy is lehet szerelmet vallani. „Ágyba hozta a reggelimet. Befestette a nagymama kerítését. Szó nélkül hagyta, hogy megnézzem a Hugh Grant-os filmet, holott a másik csatornán foci ment...”
Egy szóval se mondta, hogy szeret. Csak a tettei mondják el, hogy én vagyok a mindene. A következőkben ismét nem szokványos szerelmi vallomásokról olvashatunk. Várjuk a továbbiakat kedves olvasóinktól!
Erika az Új Nő Szépe volt. A csinos egyházgellei lányra lapunk „segítségével” talált rá a szerelem. Párja az Új Nő címlapján pillantotta meg Erikát. Szerelem volt első látásra (a férfi azonnal elküldte a telefonszámát Erikának, aki nemsokára megeresztett neki egy esemest). Azóta elválaszthatatlanok,
– Én is csak „nőből vagyok”, ezért mindig is fontos volt számomra, hogy a párom romantikus lélek legyen, aki ki tudja mutatni az érzelmeit. Párom, Tibi ilyen alkat: nyíltan vállalja a „szívét”, és tisztában van vele, hogy az apró gesztusok, meglepetések néha sokkal többet mondanak, mint a fellengzős nagy szavak. Egy alkalommal például karaoke-partin voltunk, és egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy eltűnt mellőlem. Nemsokára a színpadra vezető lépcsőkön pillantottam meg őt. Szót kért, és minden kedves jelenlévővel közölte, hogy a következő dal nekem szól. Majd felcsendült Demjén Ferenc „Hogyan tudnék élni nélküled” című dala.
Azt hiszem, ennél szebb szerelmi vallomásra nem vágyhat egy nő, hiszen ebben a dalban minden benne van, amire a női szív vágyik. Azóta is, ha lehetősége van rá, mindig elénekli nekem, és bevallom: minden alkalommal elérzékenyülök.
Tamás 25 éves, logisztikai menedzser. Barátnőjével 5 éve vannak együtt. Szerinte minden kapcsolatban a legnehezebb az alkalmazkodás. Ez teszi a leginkább próbára az ő szerelmüket is – amit viszont mindenképpen szeretnének megőrizni-megóvni. Tamás nyitott gondolkodású, nyugalomkedvelő, ragaszkodó jellem. Kedvese is nyitott természetű, bár őt az új dolgok éltetik: imád utazni, kedveli a társaságot.
– Eleinte lazán álltunk az egészhez. Aztán ahogy telt az idő, rájöttem: állandóan vele szeretnék lenni. Magyarán szerelmes vagyok. Tudom, hogy ő is így volt vele. Az ember az ilyesmit megérzi, meg aztán egyikünk sem fukarkodott a bókokkal.. Eltelt néhány év, és mivel az ember még mindig vágyik a szerelemre, elkezd kutatni apró jelek után, amelyek felfrissítik az érzelmeket. Én legalábbis ezt teszem. A barátnőm a kezdetektől nem volt kibékülve azzal, hogy imádok focit nézni. Másrészt, mint minden férfi, én sem vagyok oda a házi munkákért, főleg a portörlést utálom. Egy alkalommal – nagytakarításkor – épp erre szeretett volna rászedni, de én a meccset választottam. Nagyon dühös lett. Be kellett ismernem, hogy elég bunkón viselkedtem, és bocsánatot is kértem tőle. Erre ő egy szívecskét rajzolt az ujjával a képernyőre – ami elég kivehetően látszott a porréteg miatt. Azt a szívet sajnáltam letörölni a legjobban.
Szilvia írta: ,,Tisztelt Szerkesztőség! Állandó olvasójuk vagyok már évek óta, de még tollat nem ragadtam egyetlen témával kapcsolatban sem. Most örömmel írok. Négy éve tart a hatalmas szerelem a férjem és köztem. Soha nem gondoltuk volna, hogy ennyire lehet szeretni valakit. Mindkettőnknek ez a második házassága, így rossz tapasztalatunk van bőven. A közelmúltban Győr belvárosában autóztunk. Férjem valami ürüggyel leállította a kocsit az út szélén. Én éppen egy újságot lapozgattam. Pár perc múlva felnéztem – és megpillantottam őt, amint a túloldalon lévő virágüzletből lép ki.
Kezében nagy csokor tulipán: a kedvenc virágom! Könnyekig meghatódtam. Ez az egyik legkedvesebb történetem, de naponta bizonyítja a szerelmét. Például azzal, hogy reggelente kikészíti az autómat a ház elé."
„A férjem épp bevásárolni indult, megkértem hát, vegye meg az arckrémemet. Majd nekifogtam a vacsorakészítésnek. Vacsora közben aztán a drága feltette kérdései legkülönösebbikét: Láttad a krémet? Én kedvesen megköszöntem, hogy fáradt értem, és lezártnak tekintettem a témát. Ő viszont nem. Erősködött, hogy menjek, nézzem meg. A békesség kedvéért kimentem a fürdőszobába. Akkor ért életem legnagyobb meglepetése: a krém tetején ott díszelgett egy csillogó, gyöngyházfényű ékszerdoboz. Alig mertem hozzányúlni, úgy éreztem: csak álmodom. Azóta is, ha a kezemen pompázó gyűrűre pillantok, újra átélem eme boldog pillanatot… „
Nóra
„Pár évvel ezelőtt egy kora májusi reggelen látom, hogy a férjem bámulatos gyorsasággal elsüllyeszt egy levelet a táskájában. Amikor rákérdezek, semmitmondó választ kapok. Szó szót követ, és egyre közelebb kerülünk egy olaszos nagy veszekedéshez. Utolsó tőrdöfésként meggyanúsítom szegény páromat, hogy biztosan a szeretőjétől kapott levelet. Mire szó nélkül kinyitja a táskát, és átnyújtja a borítékot. Két jegy van benne Pavarotti kassai koncertjére, melynek időpontja egybeesett a házassági évfordulónkkal.”
Kata