A stresszreakció évmilliók óta ugyanúgy indul el az emberi szervezetben. Ha veszélyben érezzük magunkat, háromféle stratégia közül választhatunk: elmenekülünk, támadunk vagy lemerevedünk. Az idők folyamán változtak az életkörülmények: már nem kell futásnak erednünk egy tigris láttán, a stressz viszont velünk maradt. És sokkal több jut ki belőle, mint az ősidőkben. Hogyan érhetjük el 2025-ben, hogy életünkben kevesebb legyen a stressz – és több a nyugalom?
A körülmények megváltoztak, de az életben maradásért folytatott küzdelem továbbra is mindennapjaink része. Csak megjelenési formái lettek másak: menekülés helyett van hiteltörlesztés, folytonos rohanás, kialvatlanság, gyereknevelési gondok, idős szülők, nézeteltérések a főnökkel vagy veszekedő szomszédok. Sok a feladat és az elvárás, amelyek hosszú távon ugyanúgy marcangolnak minket, mint a tigris karmai.
A különbség csak annyi, hogy őseink ki tudták engedni a gőzt. A stresszreakciók akkor még hatékony stratégiát jelentettek a túlélésben, mert amikor a test felkészült a védekezésre, ősünk nyaka közé szedte a lábát, és futott, amilyen gyorsan csak bírt. Napjainkban viszont marad a tehetetlenség. A hiteltörlesztést fizetni kell, futni pedig nincs hová. A testünkben létrejövő fiziológiai változások ugyanúgy végbemennek, mint régen, de nincs szelep, amelyen keresztül a keletkező vegyi anyagok eltávozhatnának.
A stresszhormonok a szervezetben maradnak, és krónikus stresszt idéznek elő. A folytonos feszültség kimeríti az embert, néma és alattomos gyilkossá válik. A bennünk fortyogó adrenalin és kortizol azonban nemcsak szorongást és depressziót idéz elő, hanem szívproblémákat és daganatos betegséget is okozhat. A folyamatos stressz hozzájárul az elhízáshoz, az emésztési rendellenességekhez és az alvászavarhoz is. Csupa veszélyes dolog. Mit tehetünk ellene?
Tanuljunk meg legyinteni
Ismerjük be, hogy minket már egészen kis dolgok is kihoznak a sodrunkból. Ráadásul gyakran olyasmin is bosszankodunk, amire semmiféle ráhatásunk nincs. Legyen szó a másnapi időjárásról vagy arról, hogy találunk-e parkolóhelyet a bérház előtt. Ilyen esetekben nem érdemes törni a fejünket, jobb beletörődni a helyzetbe.
A dalai láma szerint: ha egy problémának van megoldása, akkor nem kell aggódnunk miatta. Ha pedig nincs, akkor is felesleges nyugtalankodni, hiszen azzal úgysem változtatunk semmin.
Ezért igyekezzünk azokkal a dolgokkal foglalkozni, amelyeket befolyásolni tudunk. Ehhez elég válaszolni pár egyszerű kérdésre: Valóban azt mondjuk mindig, amit akarunk? Inkább hallgatunk és kerülgetjük a forró kását, nehogy megbántsunk a valakit? Attól tartunk, hogy ha kimondjuk, amit érzünk, akkor mások nem fognak szeretni bennünket? Pedig sok idegeskedéstől megszabadulhatnánk, ha tapintatosan, de pontosan megfogalmaznánk a másik számára, hogy mit szeretnénk. Ilyenkor gyakran ezt a választ kapjuk: „Hát miért nem ezzel kezdted?”
Stressz esetén a másik kérdés, amit fel kell tennünk magunkban: Kivel és hogyan töltjük a szabadidőnket? Valóban örülünk, ha találkozunk gyerekkori barátnőnkkel, aki mára alig több egy futó ismerősnél? Vagy annak, ha kényszerítjük magunkat, hogy társaságba menjünk, pedig reggel óta azon törjük a fejünket, hogyan lehetne minél előbb angolosan távozni? Egy kis bátorság kell hozzá, ugyanakkor teljesen rendben van, ha azt mondjuk: köszönöm a meghívást, de a nagy összejövetelek nem nekem valók, szívesebben vagyok egyedül vagy egy-két közeli barát társaságában. Fárasztó és idegesítő, ha az ember egész életében kénytelen másnak mutatni magát, mint amilyen valójában.
Ne töprengjünk azon, hogy stresszesek vagyunk
A legrosszabb eset az, amikor azon stresszelünk, hogy stresszesek vagyunk. Ezt előidézheti a közösségi háló is, ahol rajtunk kívül mindenki más kiegyensúlyozottnak tűnik. Azt gondolhatjuk, hogy biztos bennünk van a hiba. Nem törvényszerű, hogy ez az igazság. Hiszen lehet, hogy mások mindennapjai sem olyan békések, ahogy azt Instagram-profiljuk mutatja. Az életünk a miénk, mi határozzuk meg a prioritásainkat. Figyelmünket fordítsuk azokra a dolgokra, amelyek megnyugtatnak bennünket, amelyek harmóniát hoznak hétköznapjainkba. Ezeket a tevékenységeket ismételjük meg minél gyakrabban.
Itt nem kell nagy vagy különleges dolgokra gondolnunk – valakinek már az is segít, ha nem villamossal vagy autóbusszal megy haza, hanem gyalog. A mozgás jobb, mint az ülés. A járás ritmusa és a friss levegő csodákat művel. A legegyszerűbb tanácsok a legjobbak, ugyanakkor az is igaz, hogy hosszú távon gyakran az egyszerű tanácsokat a legnehezebb megtartani. Éppen ezért jegyezzük meg, hogy minden kis eredményért dicsérjük meg magunkat!
A stressz szerepe
A stressz ugyanakkor fontos szerepet tölthet be az életünkben. Vészhelyzet esetén futásra vagy más védekezésre ösztönözhet bennünket, de mindemellett pozitív, motiváló hatása is lehet. Érdemes azonban tudatosítani, hogy minden ember életében másként jelentkezik. Valaki akkor szorong, ha közönség előtt kell fellépnie, míg más attól ideges, ha az üzlet előtt sorban kell állnia, esetleg tolatva kell parkolnia. Van olyan ember, aki angyali nyugalommal tűri a kényes helyzeteket, és van, akinek az is gondot jelent, ha ki kell nyitnia az e-mail-fiókját vagy el kell intéznie egy telefonhívást.
Az olyan tanács pedig, hogy „de hisz ez semmi, emiatt ne idegeskedj”, biztosan nem segít. A legfontosabb, hogy megtanuljuk kezelni a stresszes helyzeteket, s legalább egy kicsit kontroll alatt tartani nyugtalan érzelmeinket.
Az Új Nő tippjei
Az alábbiakban felsorakoztatunk pár egyszerű trükköt, melyekkel remekül oldható a mindennapi stressz:
- Kapcsoljuk ki telefonunkon a bejövő posta értesítését. A figyelem az egyik legértékesebb tulajdonságunk. Figyelmet csak arra fordítsunk, ami megérdemli, hogy eljusson a tudatunkig.
- Minden tárgynak legyen meg a maga helye. A kulcs kerüljön a bejárati ajtó mellett levő szögre, a pénztárca és az igazolványok mindig ugyanabba a rekeszbe. Rengeteg időt és idegeskedést takarítunk meg azzal, ha nem kell keresgélnünk.
- Időben menjünk aludni. Az elegendő alvás csökkenti a stresszt (és még fogyni is segít).
- Ajándékozzuk meg magunkat apró örömökkel. Egy löket endorfin elbánik a stresszt okozó kortizollal.
- Rendezett asztal – tiszta fej. Mielőtt hazaindulnánk a munkából, rakjunk rendet az íróasztalunkon. A rendezett asztal másnap jó érzéssel tölt el, nem pedig zűrzavarral.
- Készítsünk listát a feladatokról. Amit elvégeztünk, azt pipáljuk ki.
- Csökkentsük a stresszt légzőgyakorlattal. Hihetetlen, hogy a mélylégzés mennyire hatásos! A YouTube-on sok videót találhatunk róla.
- Tanuljunk meg nemet mondani. Megszoktuk, hogy mindenre igent mondunk? Rosszul tesszük, mert belesodródunk egy soha véget nem érő mókuskerékbe. Kérjünk gondolkodási időt.
- Tartsunk szünetet. Iktassunk szüneteket a munkafolyamatokba. Már tízpercnyi pihenés is jobb kedvre derít és megnyugtat.
- Ne legyünk túl szigorúak önmagukkal szemben. Dicsérjük meg magunkat, ha ügyesek voltunk, és ha hibázunk, mondjuk azt, hogy tévedni emberi dolog.
