A 19. században, amikor a „bacilusvadászoknak” köszönhetően megkezdődött a hasonló panaszokat, tüneteket okozó betegségek elkülönítése, a már ismertek mellé felsorakozókat sorszámmal látták el. Ennek legismertebb példája a kiütéses gyermekbetegségekre vonatkozik.
A három jól felismerhető – skarlát, kanyaró, rózsahimlő – megnevezése mellett szükség lett a 4., 5. és 6. betegség elnevezésre is. Kevésbé köztudott, hogy hasonló helyzet alakult ki a nemi betegségek terén is.
(© Chantal Convertini)
A nemi szerven „kemény” fekélyt okozó szifilisz (vérbaj), a kankó és az ún. lágyfekély megismerése után kiderült, hogy létezik egy „negyedik nemi betegség” is.
Először az 1830-as években figyeltek fel az orvosok arra, hogy a klasszikusnak számító vérbaj és kankó mellett léteznek más nemi bajok is. Elsősorban a trópusokról hazatérő, s ott a kikötővárosok prostituáltjaival nemi kapcsolatba kerülő matrózok, utazók betegedtek meg. Tíz-tizenöt nappal az ominózus „kapcsolat” után a nemi szerven fájdalmatlan, gyakran észre sem vett hólyagocska keletkezett. Kb. egy hónapon belül a lágyék mirigyei megnagyobbodtak, begyulladtak, majd felpuhultak, és tartalmuk több, sipolyszerű nyíláson ürült heteken keresztül. A végeredmény hegesedés lett. Az elpusztult, hegesedett nyirokmirigyek nyirokpangást okoztak, ezért a lábak megdagadtak.
A lágyéki nyirokmirigyek érintettsége okán a betegséget a már említett „negyedik nemi betegség” mellett „lágyéki nyirokcsomó-sarjdaganatnak” is nevezik. Kórokozója sokáig ismeretlen maradt.
Csupán a 20. század vége felé derült ki, hogy a másik három nemi bajhoz hasonlóan a negyediket is baktérium okozza. Mégpedig egy nagy baktériumcsalád, az ún. klamídiák közé tartozó baktérium, melynek egyik típusa világszerte a húgycsőgyulladás leggyakoribb kórokozója.
Mindkét típusra érvényes, hogy csak a sejtekben képesek a továbbélésre. A szaporodásukhoz szükséges energiát nem tudják megtermelni, ezért a gazdasejtre szorulnak. Ez az oka annak, hogy e betegség csak szexuális úton, a nemi szervek váladékában található fertőzött sejtekkel terjed.
Természetesen mindezt nem a kuriózumai miatt írtuk le, hanem azért, mert az eddig egzotikus, trópusi betegségnek tartott kór megjelent Közép-Európában is: 2011-ben Csehországban, 2012-ben Magyarországon figyeltek fel a „negyedik betegségre”. Elsősorban az ún. MSM populációba tartozó férfiakat veszélyezteti. Ha feloldjuk az angol megnevezésből keletkezett rövidítést – men who have sex with men (férfiak, akik férfiakkal szexelnek) –, érthetővé válik az is, hogy a „negyedik betegségnek” egy új megjelenési formája is van: a végbélnyílás körül kialakuló fájdalmas fekélyek, nedvedző sipolyok formájában.
Szerencsére a betegség antibiotikummal jól gyógyítható, ám az előírt gyógyszert 21 napig kell szedni. Természetesen ez esetben is inkább a megelőzés, a fertőzés elkerülése ajánlatos. Külön felhívjuk a figyelmet a divatba jött thaiföldi, karibi és egyéb trópusi országokba szervezett utak ilyen rizikójára is. A thaiföldi prostituáltak gyakran tünetmentes hordozói a negyedik betegség kórokozójának.
